Elõtörténet:
Név: Ezio Ciatore
Kor: 17 éves
Nem: Férfi
Kaszt: Vadász (Harcos)
Faj: ember
A Ciatore család Kasagella tartományt nevezi otthonának. Egyetlen dologhoz értenek igazán, ez pedig a vadászat. A családfõ, Kludo a maga 55 évével, sok tapasztalattal a háta mögött jól kinevelte öt fiát, követük Eziot is, a legkisebbet. Bátyjain kívül két nõvére, s anyja jelentette számára a családot, otthonnak pedig megtette akármelyik ház, nyáron a sátor, vagy a szabad ég. Nem volt egy otthonülõ típus az apa, s mert mestersége is megkövetelte sokat vándorolt fiaival, hol a szarvasok vonulását követve, máskor oda szegõdve ahol többet adtak a lõtt vadért, húsáért. Nagyritkán elõfordult, hogy egy gazdagabb úrnak, vagy egy egész községnek kedve támadt felhajtani az erdõt, ekkor nagy hajtást rendeztek, és bõven akadt munka, hisz a vad bõrét is lenyúzták ha lehetett, és húsát jól kimérték, hogy piacra vigyék, vagy maguk egyék meg. Famíliájuk nagy vadász múltra tekint vissza, de a sok trófea helyett nekik az életért való küzdelem jutott osztályrészül. Másvalaki tizedannyi vaddal a háta mögött is elismert vadásznak számítana Shadon városában a sok pöffeszkedõ nemes úr között, ám a felföld keleti oldalán nem jár érte elismerõ vállveregetés. A Ciatorék mégis megbecsültek Kasagella szerte, tekintve hogy sokan álltak közülük helyi nemesek szolgálatába, s nem egyszer segítettek a falusiaknak ha toportyánféreg, vagy más veszély tizedelte a nyájat. Kludoék csak hárman voltak fivérek, bátyja Surdorban szolgált egy helyi nemesnél, öccse pedig zsoldosnak állt. Nemrég visszatért közéjük, és tanítgatta a fiúkat, Eziot is egy kicsit a kardforgatásra, meg a pajzs használatára. Hõsünk még egész fiatal, s egész életében a kisöcsi szerep volt ráosztva, amit készséggel elviselt, hisz családja összetartó volt, ám mindig is nagy álmai voltak, és ambícióit apja nem tagadta meg tõle. Történt ugyanis, alig két hete, hogy Surdorból küldönc érkezett, és egy falu piacán találta a család nõi tagjait, kik áruba adták mindazt amit az erdõ adhatott. Innen hírét vették, hogy Kludo bátyja, Flavio nem tudja tovább teljesíteni a kötelességét, hajlott kora miatt. Kérése, hogy családjából kerüljön egy ifjú az õ helyére.
Jellemrajz: Álma, hogy egyszer levadászhasson egyet a legendás madárból, ami a hazája havas csúcsain is fészkel, legalábbis állítólag. A madarat Felhõlovasnak nevezi a nép nyelve. (Lásd. Bestiárium: Fehér sas) Egyéb trófeákra is áhítozik, bátorságát, kitartását akarja bizonyítani. Eddigi életét elszigeteltségben töltötte, alig találkozott idegenekkel a családján kívül. Ideje, hogy felfedezze magának a világot, de elsõként szeretné megállni a helyét nagybátyja utódaként.
Kinézet: Alacsony, jó felépítésû ifjú. Remek reflexei vannak, keze ügyes, szemével pedig rögtön kiszúrja a mozgást, vagy a gyanús dolgokat. Általában gyorsan jár, mintha mindig sietne. Rövid, egyenes szálú haja fekete, kócos. Állán, és orra alatt ritkás, de erõs szálú szakáll nõ, ez sem igazán javítja az összképet, szeme sötétbarna, homloka alacsony. Nem szép, nem is csúnya. Ruházata jobbára állatbõrbõl készült, ékszerként befont bõr karkötõket hord. Testszõrzete már kamaszkorában is dús volt, bõre talán egy kicsit sötétebb mint a legtöbb emberé. Lovacskáját takarón ülve lovagolja, s jellegzetes világos színe miatt kapta az állat a Zsemle nevet.
Felszerelés: Harisnya, bõrkarkötõk (fonott), kabát (egy vékonyabb, egy vastagabb), vászonnadrág, bõrnadrág, tegez, 11db nyílvesszõ, vázsoning, visszacsapó íj, vadászkés, bõröv, bõrsátor, cérna, varrótû, lószerszám, pokróc 3db, csizma.