- Név:Gargaug
- Kor: 14 év
- Nem: Férfi
- Faj: Ork
- Kaszt : Harcos
Kinézet: 190 cm magas,200 kg -os ork férfi. Kopasz fejű, barna börű. Alsókaron,lábszáron és a mellkason dús erős szőrzet. Egyszerű ing és egy nadrág a ruházata.
- Jellemrajz: Általában jó kedélyű, humoros fickó-már ahogy az ork természet engedi-, szeret segíteni másokon, érdeklődő típus, nyitott mindenre, szeretne a törzs elitjeihez tartozni. Tart a mágiahasználóktól, de könnyen meg is tudja őket szeretni ha kiderül , hogy barátságos az illető.
Nem akar rosszat neki. Kölcsönösen segítik egymást ha lehet. Szereti a társaságot.
- Felszerelés : Jelenleg egy lácos buzogánya, egy közepes pajzsa, 6db hajítóbárdja van. Amit ő használ, ill. ruházat amit visel+sátor amiben lakik. MIvel nincs magántulajdon az orkoknál.
- Kezdő helyszín: Pentád. Az egyik portyánk során , télen ,amikor igazán szűkölködtünk ennivalóban, egy törpe alakulattal találkoztunk! Nem kell ecsetelni, nem sokat beszélgettünk: összecsaptunk. Meg kell jegyeznem: ellenfeleinkre akadtunk. Nem tudom hogycsinálták, de a majdnem kétszeres túlerővel sikeresen felvették a harcot. A harcra igazán nem emlekszem, csak arra hogy amikor magamhoz tértem a harci lázból egy élő leket sem láttam magam körül csak megcsonkított holtesteket.
Mindenkit átvizsgáltam a területen hogy hátha találok egy élő orkot, vagy törpét! Egyetlen félig élő félig holt törpét találtam. Nagyon feldühödtem! Megakartam ölni , de ekkor hozzám szólt ork nyelven!
Meglepett a dolog és elkezdtem hallgatni, és értelmezni mit mond!
Először rólam beszélt, elmondta hogy harcoltam, és bevallotta hogy nagyon kemény ellenfél voltam! Egy törptől ilyet hallani nagy megtiszteltetés!- ezt tudtam. Tovább folytatta a mondókáját. Megkért hogy utolsó kívánságként hallgassam meg a történetét hogy élete során mire jött rá orkokkal és a törpékkel kapcsolatban!
Teljesítettem a kívánságát!
Elmondta hogy ők hogy élnek, és mik alapján cselekszenek, milyen értékrendeket vesznek figyelembe, stb. Aztán pedig beszélt rólunk hogy mi hogyan cselekszünk és mikre jött rá velünk kapcsolatban.
Sok témában kijavítottam és sokáig beszélgettünk!
Ekkor fordult az életem egy nagyot!
Megértettem hogy nekik is meg nekünk is igazunk van abban hogy mit hogyan cselekszünk.
Valami ősi viszálykodás alapján gyűlöljük egymást, de az igazi okra talán már nem is emlékszik senki!
Arról szól az egész hogy mi a életben maradásért küzdünk! Ők pedig az ércek lelőhelyéért, persze ami nekünk is jóljön.
Ez szöget ütött a fejemben és ezentúl teljesen másként láttam a világot.
Visszamenve a törzshöz ezt nem titkoltam el.
Az lett a vége hogy a legnagyobb büntetést szabták rám ki! Száműztek!
Sok-sok napon át mentem egyre messzebb az ismert tájaktól.
Sokat gondolkodtam hogy tovább . Annyira elkeseredett voltam hogy azon is gondolgodtam véget vetek az életemnek.
De aztán felülkerekedtek rajtam az egészséges ösztönök! Ígyhát továbbmentem.Sok sok helyen jártam, sok helyen más-és másképpen fogadtak.
Egyszer viszont egy kereskedővel találkoztam az úton, akit épp megakartak ölni és kirabolni a banditák.Segítettem neki!
Megmentettem az életét!
Viszonzás képpen felvetette hogy legyek a kísérője! Társa az úton és ha úgy gondolom tovább is mehetünk együtt. Én akinek hiányzott a valahova tartozás kapva kaptam az alkalmon.
Végre van újra törzsem! Igaz hogy jelenleg kétszemélyes de örülök.
Természetesen vele tartottam további útjain is.Sokkal másabban fogadtak az emberek így, hogy egy kereskedő kísérője voltam.
Megbarátkoztunk! Most is épp úton vagyunk egy településre viszünk árut. Épp a kapuja felé tartunk! " Ez elég nagy lehet! Lehet hogy ez egy város?".........