Kor: 23
Nem: férfi
Faj: ember
Kaszt: Darton paplovag
Este van. Lerion szokásához híven ismét a kedvenc helyén, a Félszemű Valgar Kocsmájában tölti el az idejét. Nem kimondottan egy előkelő kocsma. Megfordul itt mindenféle alak és nem ritka a verekedés sem. Belépve az ajtón a kocsmáros egyből megismeri.
-Á, barátom, már azt hittem nem is jössz ma esten. A szokásosat?
-Üdv neked Valgar. Igen, a szokásosat, de ne valami pancsolt löttyöt adj, mint multkor a segéded.
-Ne is mond. Nem tudom hova fajul ez a fiatalság. Még a borokat sem képesek megkülönböztetni. Kárpótlásképpen ezt én állom. – mondja miközben tölti ki az italt kettejüknek majd beszélgetésbe elegyednek. Hirtelen heves vitatkozásra lesznek figyelmesek. Az egyik távoli asztalnál egy középkorú és egy fiatal suhanc vitatkoznak. Valószínűleg a kockajátékról ami ebben a városban elég népszerű. Na persze nem az elit körökben. Lerion felismerte a gyereket. Már látta a rend udvarán. Valószínűleg újonc. És a legrosszabb ember ellen akart csalni.
-Tényleg nem tudom hova fajul ez a fiatalság. – azzal felállt és elindult a 2 férfi felé. A vita már odaáig fajúlt, hogy az idősebb férfi már tőrt rántott elő, de Lerion még idejében odaért.
-Elég lesz Kerab. Majd én gondoskodom a fiúról. – szólalt meg mély hangon.
-Te meg ki a f…. – mondandóját nem fejezte be amint meglátta a paplovagot – á L-L-Lerion mi épp csak szórakoztunk. N-Nem gondoltuk mi ezt komolyan. – hebegte a férfi.
-Remélem is. Kölyök te velem jössz.
A fiú szó nélül követte a paplovagot kifelé menet a kocsmából. Hosszú percek teltek el mire megszólalt.
-Köszönöm uram. Ha maga nem lett volna és verekedésbe keveredek biztosan fenyítést kaptam volna a rendnél.
-Rá se ránts –legyintett Lerion – mellesleg én is voltam fiatal és én is elkövettem pár hibát. Benne voltam egy jópár verekedésbe ebben a kocsmában. – meséli mosolyogva. -Itt szereztem ezt a sebet is. –mutat a bal arcfelére, ahol egy csúnya égett seb van. -Fáklyával támadt rám a nyomorult. Én a bal szememet vesztettem el, ő pedig a jobb karját. Örökre.
A fiú ezt hallván összerezzen egy kicsit.
-De mindez már régen történt. Kb olyan idős lehettem mint te vagy. Na gyere, visszakísérlek a szállásra.
Elindulván ismét hosszú csend borult kettejükre, majd a fiú hezitálva, de megszólalt.
-Tolakodásnak venné ha megkérdezném, hogyan vált paplovaggá?
Lerion a fiúra néz, majd egy percnyi gondolkodás után megszólal.
-A családommal a Quiron-tenger partján egy kis halászfaluban laktunk. Nem voltunk többen 2000 léleknél. Apám halász volt, mint a többi férfi és én is annak készültem. Nem sok esélyed van ilyen helyről kitörni – magyarázza – csak ha Isteni szerencséd van akkor.
Egyik este füstszagra és kiabálásra ébredtem fel. Kalózok támadták meg a településünket. Apám berohant a szobámba és kezembe nyomott egy erszényt és egy kést és mondta hogy a menjek a legközelebbi faluba a többiekkel segítséget kérni. Elkezdtem rohanni kifelé apám után, de hirtelen megtorpant és a földre rogyott. Egy kalóz ált az ajtóba, kezében egy véres csatabárd, ez a fegyver – mutat az övére erősített fegyverre. -Annyira féltem, hogy elhajítottam felé a kést és becsuktam a szememet. Vártam hogy lesújtson rám, de nem történt semmi. Amikor kinyitottam a szememet a kalóz a földön feküdt szívében a késsel. Hosszú percekig csak gubbasztottam egy helyben, aztán erőt véve magamon magamhoz vettem a bárdot és elindultam kifelé a faluból. Valószínűleg Darton morbid tréfája, hogy azzal a fegyverrel küldöm urunk elé az embereket amivel apámat megölték-mondja savanyú mosollyal. -Pár napig az erdőben kóvályogtam, élelem és víz nélkül, míg végül kitévedtem egy útra ahol egy vértes ember jött felém. A vén Ewol volt az, gondolom ismered. Ő az egyik kiképző a rendnél. Na mivel nem volt semmim, ki akartam rabolni de a bárdot nem bírtam felemelni annyira legyengültem. Ewol valószínűleg ott törte volna ki a nyakamat, de valamit meglátott bennem és megkérdezte, nem e akarok vele tartani Rowonba és a Hallgatag Úr, Darton szolgálatába állni. Mivel senkim sem volt így hát követtem a mesterem. Apám helyett apán volt, és a házába is befogadott. A rendnél mily véletlen folytán ő lett a tanárom. Először azt hittem hogy lazán fog velem bánni, de hamar rá jöttem, hogy nincs nála szigorúbb tanár. Komoly fizikai és szellemi képzésen mentem keresztül. Amikor e fegyveres képzésre került a sor, elővette azt a csatabárdot, amivel az apámat megölték. Azt mondta: Na kölyök, ez lesz az a fegyver, amivel az Urunk elé fogod küldeni a lelkeket. Rengeteg gyakorlás után kiismerten a fegyver szinte minden trükkjét, más fegyverrel nem is igen tudok bánni. Egyik nap amikor egy kocsmai verekedésből hazaállítottam, a vén Ewol aki már akkor is az ötvenes évei közelében állt, úgy arcon vágott hogy a fejem is belekongott és elmosolyodván azt mondta: Na talán mégis lesz belőled valami. – mondja mosolyogva a fiúnak. -Hát így lettem én a Hallgatag Úr követője. Na de meg is érkeztünk a szállásodra kölyök. Vigyázz, nehogy mégegyszer bajba kerülj, mert nembiztos hogy ott leszek megint.
-Úgy lesz uram és még egyszer köszönöm.
Ezzel a fiú besétált a szálláshelyére, Lerion pedig elindult visszafelé a kocsmába legurítani még egy pár kupa bort. Ámde hátulról valaki megszólította.
-Jó estét uram. Elnézést, hogy zavarom de maga Lerion con Hamal?
Lerion megfordult és egy alacsony ficsúr állt előtte. Egy levelet szorongatott a kezében.
-Én lennék az. Mit akarsz?
-Egy levelet hoztam önnek. – nyújtotta át a gyerek.
Lerion elvette tőle a levelet és odahajintott neki egy rezet. A gyerek hatalmas vigyorral eltűnt az egyik sikátorban. Lerion kinyitotta a levelet és gyorsan átfutott rajta. A végénél mosolyogva mondta magában.
-Na már ezer éve nem hallottam Delirröl. Kíváncsi vagyok mit akar. Látom nem változott a szokása a találkozási helyekről – mondja magában mosolyogva.
A levelet elrakván elindult a szállása felé, hogy hajnalban útnak induljon Erion felé. A nekropoliszba…
Kinézet:
Majd 2 méter magas (197cm) vaskos testfelépítésű (103 Kg) férfi. Jobb szeme barna ugyanis csak egy van neki, mert egy verekedés alkalmával kiégették a balt. Haját varkocsba fogva hordja, utánozva a rend alapítóit. Vasalt csizmát, fekete nadrágot és tunikát visel. Általában teljesvértet hord. Szent szimbólumát nyíltan viseli.
Jellemrajz: Halál,Rend
Egy cinikus, hallgatag ember, de aki szinpatikus neki azzal szivesen beszélget. Szeret gúnyt űzni egyes emberekből. Az italt szereti, legfőképpen a bort. Szó nélkül levágja az útjába álló, ártani akaró embereket, főleg ha azok Orwellát tisztelik, de nem egy tömeggyilkos. A Darton papokkal nincsen jó viszonyba de megmarad mellettük. Míg be nem szólnak neki…
, hétfőtől várlak nekropoliszban, de a bemesélő reagodban csak a negyed abitacélkapujáig meséld magad, ahol egy őr állja utad. Ez azért kell, hogy a jelenlegi történések szerves része lehess. Connak meg szerintem dobj egy PM-et, hogy nézzen be ide, mert a hétfői kezdés esetleg kitolódhat. Üdv és jó játékot.