Zethair el Leathan (Zethair el Leathan)

[Zethair el Leathan]

Név: Zethair el Leathan
Kor: 22
Nem: férfi
Faj: ember
Kaszt: pap (Arel)
Vallás: Arel

Elõtörténet:
Zethair el Leathan arcát először a Pyarron utáni 3679. esztendő oroszlán havában simították meg a nap sugarai, a Déli Városállamok egy eldugott, tengerparti városkájában, Eudarnosban. Apja egyszerű mesterember, kovács volt, míg anyja egy külhonból ideszármazott és letelepedett Arel papnő. A kis Zethair az anyatejjel szívta magába a természet és az egyenesség szeretetét, és már kis korában föltűnt érdeklődése a tudományok, a vallás és a mágia iránt. Apja ezt nem nézte jó szemmel, egészen addig, amíg egyszer fia tudománya segítette meg egy vásárló által adott pénzek valódiságát illetően. Ezek után szívesen tanítgtta fiát a mesterségre.
10 éves korában a város ura összekülönbözött az egyik szomszédos várossal, és háború tört ki. Anyja unszolására egy, közeli erdőben lakozó Arelvios nevű remete – nem mellesleg pedig Arel pap - gondjaira bízták. Ő megtanította neki a Szakrális mágia alapjait, és mindent, ami egy Arel papnak a sajátja, azonban 4 év múlva meghalt. Zethair elhagyta a remete kuckóját, és visszatért a városba – illetve annak romjaihoz: a várost lerombolták, anyja és apja eltűnt.
Zethair a bosszútól és a dühtől félőrülten járta a vidéket, volt akármilyen erős a neveltetés. Egy álló éven át lopásból, átverésből tartotta fenn magát.
15 évesen azonban találkozott egy vándorló, a sors különös fintora folytán szintén Arel-pappal, aki, miután sikerült a fiúból kiverni a gonsozság utolsó csíráját is, magához vette, és kalandozni kezdtek. Eleinte a fiú még csak apróbb feladatokban segített a papnak, Seretan nan Allyusnak, azonban később a férfi teljes jogú kalandozó társaként volt együtt vele jóban-rosszban.
Seretan azonban Pyarron után 3699-ben beleszeretett egy egyszerű, de nemes lelkű lányba, és a szerelem olyan erős volt, hogy a kalandozói vért is elnyomta: Seretan letelepedett. És Zethair el Leathan azóta ismét egyedül járja a világot, leginkább a Déli Városállamok területét – és gyakran meglátogatja Seretan Allyust, és két kicsi ikergyermekét, Vynnt és Seint, akit a még most sem hervadó szépségű Alya hordoz karján.

Kinézet:
1 láb 8 és fél arasz magas, barnás-fekete hajában itt-ott falevelek, gallyak, egyebek utalnak arra, hogy Zethair személyében valódi természetkedvelő papra bukkant az utazó. Ruházata is isnkább a praktikusságot, semmint a kinézetet tartja szem előtt: durva vászonig, sok helyen toldozva, bő, bugyogós, ám a mozgást nem akadályozó nadrág, magas, barna, szögekkel kivert csizma és egy vastag bőröv, amelyen kis, bőr tasak lóg - a pénz és esetenként Arel Szent Szimbóluma, a Sólyomhold tárolására.

Jellemrajz:
Zethair el Leathan jelleme Élet és Rend: tiszteli az életet, és minden esetben kerüli a nyers agressziót, inkább a diplomácia és meggyőzés, semmint a szavak embere. Mindenben keresi a rejtett, belső harmóniát, és szentül hiszi, hogy még a legnagyobb gonoszban is van valami halovány szikrája a jónak.

Felszerelés:
Zethair nem büszkélkedhet túl nagy felszereléssel; mindössze a fentebb leírt ruházat van nála, a Sólyomhold, és némi (4 arany) pénz. A harcban nem használ fegyvereket, vagy elkerüli azt, vagy a szakrális mágiához fordul segítségért.


(Ja igen.. Legmélyebb sajnálatomra nincsenek meg azok az értékes, Új tekercsek, melyek segítségével tudnám taglalni képességeim és képzettségeim... Valaki közületek, ó hatalmas Moderátorok, tudna segteni?(ETK-s képességeim például segíthetnek...))

[Kaspar Otlokir]

Szia!

Nos csak hogy egszerübbé tegyük, és nem tudom megkerested- e már az illetékest . Jó lenne valahogy azt is beleszöni az elötörténetedbe hogy most épp hol is járja a világot a kari. Ha másért nem akkor azért hogy némely pofátlan Hm ne zaklasson ilyen hülyeséggel . A uccsó kérésed meg azt hiszem privátban kéne inkább az illetékeseknek címezni. Nem harapják le érte a fejed.

Kaspar Otlokir

[Wharadak]

Szia!

Pár gyors kérdés:

- "már kis korában föltűnt érdeklődése a tudományok, a vallás és a mágia iránt. Apja ezt nem nézte jó szemmel" -> Miért? Hisz az anyja is egy vallás papja, ha ezzel nem tud együttélni, akkor hogy szeretheti az anyját?
- "Ezek után szívesen tanítgtta fiát a mesterségre." -> Tehát kovács lett? Vagy nem erre gondoltál?
- "Egy álló éven át lopásból, átverésből tartotta fenn magát." -> Ez az, amit amiről azt írtad korábban, hogy: "Zethair az anyatejjel szívta magába a természet és az egyenesség szeretetét,"?
- "15 évesen azonban találkozott egy vándorló, a sors különös fintora folytán szintén Arel-pappal, aki, miután sikerült a fiúból kiverni a gonsozság utolsó csíráját is, magához vette," -> Két dolog hirtelen: 1) attól, hogy lopásból és átvetésből él, az nem feltétlenül jelenti, hogy gonosz, mivel a szükség a legjobbakat is kényszerítheti hasonló tettekre. 2) Miért veszi magához a fiút ez a bizonyos pap? Mi az, amiért feladja a vándoréletmódot, csakhogy egy vadidegen, vadóc, "gonosz" fiút a szárnyai alá vegyen? Hiszen akkor a karakter már mindent tud, amit egy Arel-papnak tudnia kell...

Ezekre a kérdésekre felelj kérlek. Amúgy az előtörténet nem túl komplikált, érthető.

Wharadak voltam.

[Zethair el Leathan]

Akkor a kérdésekre a válaszok:
-a papa ugyan a világ minden kincsénél jobban szerette a feleségét, de aggódott, hogy a fia nem az ő mesterségét követi majd, hanem kalandozni kezd, és nem lesz kire ráhagynia a műhelyt.
-Igen, végül is kovács lett, körülbelül olyan inas és legény közötti tudást össze tudott szedni tíz éves koráig.
-Leathannak nagyon fontos volt a családja, és egyszerűen beleőrült az elvesztésükbe. Ott állt a kamaszkor küszöbén,. mindene elveszett - csoda hogy meg nem ölte valami: csak a düh tartotta életben - még akkor is, ha ez ellentétes alapvető jellemével, a későbbiekben ez elkerülendő,rossz végletként volt a szeme előtt.
-1.Igazad van, igazából nem gonosz, inkánn csak "őrült", és ugye a lelkébemn volt a csírája a jónak, és egyébként is vágyott arra, hogy valaki megint szeresse őt.
-A pap kihívást látott abban, hogy a fiút valahogy megszelidítse, elvégre Arel a természet és a vadásg istene... Hasonló jellemem, és az, hogy a fiú szimpatikus volt neki, nem hagyta nyugodni a papot.
-Ja és tíz évesen te hogy tudnál - már megbocsáss a felemelte hangnemlrt - kovácsmesterség tanulása mellett még egy komplett Arel-papi tudást is összeszedni?


Akkor ennyi?
Remélem, minden iényt kielégítettem...
A karilap második részét még eezen a hétvégén fölrakom.
A lassú replyért pedig elnézésetek kérem...

[Yvett de Crei]

Jól szétszabdaljuk az előtörténetet és a statot.
Bocsánat, hogy rontom még én is a képet.

Csak szeretnék szólni, hogy írtam pm-et, kérlek nézd meg.

Ha nincs beállítva a felugró ablak értesítés pm érkeztekor, akkor sajnos nem fogod tudni, hacsak véletlenül rá nem pillantassz a bejövő ládádra.
Profilban állítsd be, valamint a böngésződben, hogy erről az oldalról engedélyezed a felugró ablakokat.
És tényleg lehet pm-ben kérdezni, kérni, nem harap egyikünk sem.

[Zethair el Leathan]

Adatlap

Név: Zethair el Leathan
Szint:1
Kap: 375

Erő: 14
Gyorsaság:15
Ügyesség:13
Állóképesség:16
Egészség:15
Szépség:14
Intelligencia:16
Akaraterő:15
Asztrál:14
Érzékelés:16

Összesen:151 KAP
Maradt:224 KAP

Kezdeményező érték: 15
Támadó érték: 25
Védő érték: 75
Célzó érték: 15
HM/Szint: 9

Összesen: 157 KAP
Maradt: 67 KAP

KP alap: 5
KP/szint: 7
Aktuális KP: 12
Összesen: 19 KAP
Maradt: 48 KAP

(A képzettségeket holnap rakom fel, ha lehet...)

[Wharadak]

Szia!

Akkor gyorsan:

A kovácsmesterség alapjait a ~10 éves koráig eltelő korszakban szedi össze az előtörténet szerint. Ebből gőzöm sincs, hogy meddig jutott el mind egyikben, mind másikban (mivel ekkor egyszerre tanul apjától és anyjától).

"Ő megtanította neki a Szakrális mágia alapjait, és mindent, ami egy Arel papnak a sajátja," -> ekkor 10-14 éves, és már a remeténél él és ott tanul.

Én csak arra hivatkoztam, amit írtál...


Ez így sokadszorra való olvasás után egy következő kérdést vet fel: "azonban 4 év múlva meghalt". Ezt mire értetted? Szóval a tudásának átadása után vagy ez az összes idő, amit a fiúval töltött? Szóval x (a képzés ideje) + 4 év telik el vagy összesen 4?

Más dolog: attól, hogy valaki elveszíti a szüleit, nem fog megőrülni. Komoly lelki sebet jelenthet, persze, de nem ekkorát. A beleőrülést akkor tudnám elfogadni, ha olyan mértékű függősége lenne a karakternek, ami már szinte embertelen. Gondolok itt: annyira hiányoznak neki a szülei, hogy pár napra/hétre sem tudna elszakadni tőlük - nemhogy évekre.
De ha jól tudom, itt nem erről van szó + semmi trauma nem érte a karaktert: nem látta, ahogy meghalnak; nem volt semmi fröcsögős rész, ami az elméje épségét megkezdhette volna.

A fentiek miatt nem értem, hogy miért cselekszik az ellen, amit a karakterről írtál és amit már az előző reagomban is feszegettem. Nevezetesen, hogyha annyira becsületes, hogy azt már az anyatejjel együtt szívta magába, miért kezd el lopni/átverni? Egyébként is, egy 14-15 éves fiú kit verne át úgy, hogy abból meg is tudjon élni?

Arel papos téma (nincs sok belőle a történetben? - btw ez nem baj:D): miért is akarja megszelidíteni ha egyszer a természet és a vadság papja? Egy őrült utcagyerek meg különben sem az a kategória, ami annyira érdekes lehet egy Arel papnak...

Wharadak voltam.

UI: bocs, hogy ennyit kötekedek, de ez a dolgom ^^"

[Zethair el Leathan]

Well...
Meggyőztél. Tényleg nem túl logikus az előtörténet, de a várost elpusztították, és mindenütt üszkösödő romokat látott, és a két csapás együtt - a remete és a szülei halála - már kicsit sok volt neki.
Abban igazad van, hogy valószínűleg nem sok mindenkit tud átverni, de mondjuk lopni és megfélemlíteni azért abban a korban viszonylag könnyű.
Ami pedig Seratant illeti, a fiút épp saját sérelem miatt meg akarta leckéztetni, aztán, amikor meglátta a borzalamas körülményeit, megesett a szíve rajta.

[Wharadak]

Szia!

Akkor írd át feljebb is légyszives:)
Egyébként így már lassan rendben leszel, csak még egyszer át akarom olvasni, egyben. Okés?

Wharadak voltam.