A Tükörvilág

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Bizony az új "testrész" mozgatása nem könnyű. Először csak egy pici orrabukás lett az eredménye, de szép lassan rájössz hogyan is dőlj be, hogyan mozdulj, helyezkedj.
Végül csak megtalálod a helyes mozgást, ritmust - így a levegőbe emelkedhetsz - saját szárnyaidon.

Már jócskán kiszárnyaltál a tó felé... amikor szemből érdekes madarakat ? látsz magad felé röpülni.
Érzékeid nem súgnak semmi jót - és ők lehetnek vagy féltucatnyian... ha nem többen.*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

<Miért??? Az istenekre! Miért kell még ez is??? Miért nem érhetek már oda végre???>
*Idegileg teljesen kivan...*
<Vajon működni fog? Sikerülhet?>
*Mikor elég közel érnek beleborzong a lények külsejébe... nincs további felesleges idő harcolni... Igazít a belső idején, s szellemének erejét hívja segítségül, hogy a lényeket kikerülve nyílhegyként száguldjon az egyre közelebbi torony felé...*

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Már majdnem, hogy elértek ezek a furcsa lények csúf, horkantós rikoltások közepette, amikor hirtelen számukra eltűntél... számodra viszont ők mintha a levegőben megálltak volna. Könnyedén lavírozol köztük, és így hamar túljutsz rajtuk - s persze még hamarabb eléred a túlpartot.
A lények messze mögötted még mindig elenkező irányba szállnak, vissza nem fordulnak. Lassan rossz előérzeted alábbhagy, de nem múlik el teljesen, egy kicsike megmarad.*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Megkönnyebbülve sóhajt fel, mikor messze maga mögött hagyja a furcsa lényeket... ellenben ezzel a veszett tempóval hamar eléri a túlpartot, ahol lassítania kell.... ismét igazít a belső idején, s a madaraknál látott módszerrel próbálja lassítani sebességét, s becélozni a toronyt, s azt az ablakot, hol kedvese raboskodik...*

<Jövök már...>

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*A lassítási kísérlet először nem akra összejönni, de jó pár láb után érzed, sebességed csökken. Így viszont vészesen közeledsz a tornyos épülethez - de még időben lassítassz le, nem ütközöl neki.
Vagy három tucat ablakot pillantassz meg nyitva. Mindegyikében egy kedves racot látsz - Yuki... Mindegyik ablakban ott mosolyog rád, és nyújtja a kezét feléd, szája formázza a szavakat:*
- Ments meg kérlek!

[Con Larrodan]

(Ryuu)

<Miért? Mond Úrnőm, miért? Így, hogyan találjam meg, hogy melyikőjük az igazi?>

*Agyal, jártatja az agyát, hogy hogyan tehetné próbára a kedvest, s válassza az igazit... majd végül eszébe jut a megfelelő*

- Yuki! *kiáltja a torony felé*
- Mondd, mit tettél Frank bácsival, mikor összetört testtel feküdtem az ágyadban, s az öreg gúnyolódott?

*Egyhelyben csapdos szárnyaival, "ugrásra" készen, bárhonnan is hallja a megfelelő választ...*

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Hát... ember legyen a talpán, aki abból a hirtelen támad hangzavarból értelmeset ki tud venni, ahogyan egyszerre kezdtek el beszélni a külsőre teljesen megegyező Yukik.
Viszont még a néha el-elkapott szófoszlányokból sem hallod ki a helyes választ.
Szomorú, de egyik Yuki sem az igazi Yuki... - legalább is ezt szűröd le magadban.*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

- Váááááá *ordítja kétségbeesetten....* Egyszerre csak egy beszéljen. Ok, rendben. Menjünk sorba. *és szépen egyenként végighallgatja őket, s közben előveszi zsebéből a virágot, hátha segít neki még most utoljára...*

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*A lányok elhalgatnak - és választ az ad akihez épp fordulsz.
A virágot előveszed, de nem kezd derengeni fehéren, hogy megmutassa merre leled kedvesed.
A válaszok után csalódotság áraszt el - egyik Yuki sem tudta a helyes választ a kérdésedre.
Szétnézel ismét.. de nem találsz újat - mindenkit megkérdeztél, mindenki választ adott - de az igazi Yuki nincs itt.
De akkor hol lehet? - villan át a kérdés elméden, nézed a virágot, hátha ... amikor a tó felől vízcsobogást hallassz meg. Olyan mintha valaki a vízben úszna, futna.
Megfordulván még az ütő is megáll benned. Egy hatalmas sárkány közelít feléd úszva - megvan még a távolság úgy 2-300 láb. Tüskés szárnyai a víz felszín felett terebélyeskednek függőleges tartásban; sárgás szemeit, melyben értelmet látsz még ekkora távolságból is, rádtapasztja.
Kettőtök közt a távolság nagyon hamar csökken - túl gyors... és hatalmas - most döbbensz rá igazán a méretére... Hosszúkás feje lehet akkora, mint te magad...*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Mikor megpillantja a sárkányt, egy pillanatra kihagy a szívverése is... mit neki Yuki, mikor Istenét látja maga előtt... Nagyot nyel, s némán a földre száll... térdre ereszkedik, szárnyait széttárja, teljesen meghunyászkodik...*

<Rendelkezz velem Istenem...> *s vár, nem mozdul, nem néz fel...*

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Mire földet érsz a sárkány is kiér a partra. Robosztus alakjával teljesen föléd magasodik, bömböl egyet, hogy a dobhártyád majd bele szakad füledben, s testeden is végigfut a hang álltal keltett dübörgés a levegőben. Nem látod mit csinál, csak hallod a hatalmas csontok ropogását, a helyezkedést, mocorgást. Aztán csend. Izzadni kezdessz, de nem a melegtől, hanem attól ahogy érzed testeden a sárga szemek pillantását...
A forróság fokozódik... egyre nagyobb és nagyobb löketekben ér el - rájössz, hogy fejét hozzád közel helyezte, majd a csendet megtöri valami magasztos, földöntúli, sejtelmes hang.*
- Mondd Ember, mit csinálsz?

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*Egész testében megremeg a hangorkántól, s a rátörő forró levegőtől... Próbál magához térni... segítségül hívja a betanult formulákat, a meditációs légzést, s ezzel valamelyest sikerül nyugalmat erőltetnie magára.*

- Kedvesemet megmenteni jöttem, kit elrabolt egy gonosz lény, de nem jártam sikerrel... nincs itt...*mondja halkan, s továbbra sem néz fel*

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

- Ühüüüm!.....
És mondd ember, miért térdelsz előttem, miért nem nézel rám?

[Con Larrodan]

(Ryuu)

- Istenemre nem emelhetem tekintetem, nem vetemedhetem ily gyarlóságra... *s tekintetét továbbra is a földre szegezi*
- Mondd mit óhajtasz tőlem, miért jelentél meg nekem?

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

- Isten? Mi az? Hol? ... - *kis szünetet tartott, majd fújtatott egy nagyot* - Engem gondolsz Istenednek? Bizonyára, hisz előttem térdelsz... - *válaszolta meg magának a kérdését.*
- Megjelenni? ... Éhes vagyok... de mondd Ember mi az Isten?