Erion nyugati részét uraló, önmagában véve is roppant kiterjedésû negyed. A város legrégebbi felszíni épületei itt találhatóak. A dokkok még a godorai birodalom idejében épültek ki, és a kontinens leghatalmasabb tengeri jármûveinek fogadására is alkalmasak. A ki és brakodást bonyolult magio-mechanikus szerkezetek könnyítik. A védmûvek tervezõi és építõi a hetedkor elsõ felének legkiválóbb elméi voltak. A rossz szándékkal közeledõ hajókat száz meg száz balliszta, dárdavetõ és tûzköpõ fenyegeti, a kikötõ öble lezárható, sõt mint mondják, fövenyének egy részét változtatható magasságú, szükség szerint akár a vízszint fölé emelhetõ mesterséges zátonyok alkotják. A bálák, ládák számára kialakított, mélyen fekvõ hombárok a hozzájuk vezetõ folyosókkal együtt bármikor eláraszthatóak. Nem csupán az öböl, a kikötõ is halálos csapda minden vakmerõnek. A kalózok számára alighanem sovány vígasz, hogy a kontinens gazdasági stabilitásának érdekében az.
Irdatlan mennyiségû árú, drágaság és készpénz áramlik át errefelé. Nem meglepõ hát, hogy az egyenruhás fegyveresek, csatamágusok és zsoldba lépett kalandozók sokkal gyakoribbak itt, mint Erion más részein. A negyed északi részében, a palotanegyed szomszédságában a kereskedõcéhek vezetõi, bankárok, kalmárok, a voltaképpeni irányítók élnek. Itt áll az Erioni Hercegi Bankház, ez az illeték és adóaranyakból emelt gigász, Ynev egyik közismert épülete, melyben a legtávolabbi vidékek tehetõsei is megfordulnak, hogy értékeiket biztonságba helyezzék. A negyed déli része a kiskereskedõk, a különféle mesterségek mûvelõinek birodalma. Közbiztonsága az épületrengeteg nyugat-keleti irányban átszelõ fõúttól délre távolodva fokozatosan romlik. A hírhedett Imeko-tornyot övezõ tömbökben már kimondottan pocsék. Az Imeko-torony gazdái enoszukei bevándorlók, akik a maguk kétes útjain juttatnak élvezeti cikkeket a városok városába, és semmiféle gazságtól nem riadnak vissza, hogy érdekeiket akár a törvénytisztelõ hatalmasságok ellenében megvédelmezzék. Suttogják azonban, hogy a herceg még velük is kiegyezett, és hogy bankházának jövedelmét nem átallja az õ sötét ügyleteikbõl származó aranyakkal gyarapítani.
Mint minden jelentõsebb ynevi településen, Erion Kereskedõnyegyedében is saját kis világot hoztak létre a dzsadok, a sivatagi istenek nélkülözéshez szokott , dologra és nyerészkedésre egyként serény gyermekei. Itteni kolóniájukat talán a körülmények miatt a szokásosnál nagyobb összetartás jellemzi és mert érdekeik így kívánják, az általuk létrehozott klánok fegyveresei össze összecsapnak az Imeko-torony bérenceivel. A rég dúló küzdelemben egyik fél sem képes felülkerekedni, torzsalkodásuk azonban lélegzethez juttatja mindazokat, akiket a gyõztes alvilági hatalom könnyûszerrel adófizetõjévé tehetne.
A negyed vallási szempontból ugyancsak tarka képet mutat. A pyarroni istencsalád tagjain kívül kyr, déli és keleti halhatatlanokat tisztelnek itt, gyakoriak továbbá a bálványok és azok a védszentek, akiknek befolyási köre hagyományosan magába foglalja az értékforgalmat, a világi javak zavartalan áramlását. A kézmûvesek tömbjeiben három nagy Tharr-szentélyt tartanak számon. A háromfejû híveinek hatalma azonban ezekben a szférákban oly nagy, hogy kifüstölésükre az egyenes úton járók mindeddig nem találtak módot.
//Forrás: ETK//
Erion bonyolult szövevényes hatalmi status quoja már rég nem engedi meg a központosított, egységes közigazgatást és rendfenntartást és ennek leginkább a város jelenlegi kormányzóhercege örül a leginkább, mert nem kell pénzt költenie a gigapolisz teljes közbiztopnságának és üzemeltetésének kézben tartására.
Természetesen ő a legfőbb hűbérúr.
A nemesség nagy hányada nem vidéki földbirtokokat kapott legfőbb hűbérurától, a hercegtől, hanem a város egyes részei fölötti ellenőrzés jogát. A kerület lehet egy-két háztömbnyi, de akár egy városnegyed nagyobbik felére is kiterjedhet, mint például az enoszukei kolónia az Örömnegyedben. A nemesek kiváltsága a letelepedési és üzletnyitási jogok kiadása, és adókat is szedhetnek kerületük lakóitól. Mivel húsbavágó érdekük, hogy alattvalóik zavartalanul éljenek, minden erejükkel igyekeznek fenntartani a közrendet.
Mindegyik família rendelkezik magánhadsereggel, bár a szegényebb kerületekben nemegyszer fegyveres bandák garázdálkodnak, állandó rettegésben tartva a lakosokat. A jogokat mindig az elsőszülött fiúgyermek örökli, hozományul nem adhatók, így gyakran visszaszállnak az uralkodóra. A hercegi család magának tartotta meg a kapupénzeket, a vámokat és a Palotanegyed területét, de a városon kívül is nagy földbirtokokkal rendelkezik.
A kusza helyzet rányomja bélyegét a város közigazgatására is. Erion egységes egészként semmilyen autonómiával nem rendelkezik, és nincsen polgármestere sem. A város élén maga a nagyherceg áll, aki a kerületek és a céhek vezetőiből összetevődő Konzíliummal mint tanácsadó testülettel együtt kormányoz. A kerületek önállósága miatt gyakorlatilag képtelenség Eriont tervszerűen irányítani vagy egységes elképzelések szerint tovább építeni; az állandóan tojástáncot lejtő magisztrátus örülhet, ha a városi őrség vagy a szemétszállítás úgy-ahogy működik. Az uralkodóház hatalmát azonban mégsem volt képes megingatni a kerületi adóbérlők befolyása.
Erion törvényei igen szigorúan rendelik büntetni a megszegőiket – alkotóik minden valószínűség szerint ezzel akarták elérni, hogy a városban megfordulók betartsák azokat. A városi őrség azonban inkább félrenéz, ha láthatóan külhoniak keveredtek összetűzésbe egymással. Bár a földrész csapszékeiben oly nagy kedvvel mesélt történetekkel ellentétben a máshonnan érkezett jöttmentek sem tehetnek meg bármit büntetlenül, addig valóban nem foglalkoznak velük, amíg nem esik kár a városlakók testi épségében vagy vagyonában.
A kerületek urai nemigen tudnak mit kezdeni a tolvajklánokkal és más alvilági testvériségekkel, ezért általában kiegyeznek velük. Cserébe a klánok visszafogottan működnek a környéken, sőt még a szabadúszó tolvajok ellen is föllépnek. Sőt. Számtalan eset bizonyítja, hogy Erionban az a leghatékonyabb hatalmi struktúra, ha a kerület ura a helyi alvilág feje is egyben. Erre legtöbb példát a gorvikiak által lakott városrészekben találni.
Godorában a Pyarroni Paktumot betartó egyházak hívei szabadon gyakorolhatják vallásukat. Legnagyobb népszerűségnek a pyarroni és a dzsad istenek örvendenek. Ranagol, Orwella és Tharr egyháza is kiirthatatlanul jelen van azonban, hiába az Inkvizítorok Szövetségének minden erőfeszítése. Igazság szerint kezdettől fogva kudarcra ítéltettek, hiszen a Hercegi Konzíliumban például három gorviki tanácsos is ül.
//Forrás: http://www.szurkecsuklyas.hu/erionlako.htm//