Erion utcáin

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: Rahmatullah üzenete
Helyszín: Kereskedőnegyed, A Szeráj
A helyszínen eltöltött játékidő: 4. nap (reggel)
_________________________________________________________________________________


****
(Off: Kitalálom: Zyadot összehozod Sophieval! (Sophienak tetszene...) Beszervezed őket, aztán nabilt , végül megfűzöd Nikolát hogy pap is legyen a csapatban! Próbálkozni lehet...lehet Nikola kötélnek áll...az Erioni falban sok ősi dolog van ami érdekelheti...)

Zyad meglepődik:

-Hát bántani nem bántja semmi, csak annyi történt, hogy majdnem megölték az Eztüst Ököl Testvériségének a rabszolgafelszabadítói...nem titok, bármikor rákérdezhetsz nála.

-Dehogynem cucliztatta! Még gügyögött is neki, meg gyomrozta a pocakját, mint valami infantilis hülyegyerek! -kacag fel Zyad

-Említsd csak meg neki, ki lehet vele szalasztani a világból is!

****

Rahmatullah összecsapja a kezét:

-Hát ez remek! Tudtam én hogy vállalod! Egyenlőre nem változik a feladatod, ugyanúgy Abdul műhelyét őrzitek Azimmal, de a hónap végére álljon fel az a csapat!

****

Nabilt a Szeráj gyengélkedőjén találjátok nem is a felcser foglalkozik vele, mert a sebe nem súlyos, hanem a segédje, egy fiatal dzsad nő, aki nem éppen gyors szakszerű mozdulatokkal keni vissza a szúrós kencét Nabil hasára.
Nabil fintorogva vár míg a nő végez (mert azét csípi a kence), de a forróvérű hölgy már-már élveteg arccal simogatja a páratlan hasizom bordáit, hisz végre nem valami hájas emír, hanem a palotaőrség válogatott szál legényei lehet a keze alatt, (akiket valóban válogatnak, hisz ők a Szeráj "arculatához" tartoznak, és a fesseket, jóképüeket válogatják be) és láthatólag mocskosul élvezi a kisportolt és atlétikus férfitest látványát,...tapintását.

-Kész van már? -kérdi Nabil- legszívesebben levakarnám!
-Mindjárt, mindjárt...-búgja mézédesen a nő, és szinte belecirógata a kenőcsöt Nabil hasára- hosszú pillái alól gátlástalanul flörtöl a pároddal, és a szeméből csábítás süt, lassan már masszírozza azt a hasat.

-Mit mondott csinos fiú; mi is a neve? - nyögi a nő és simogatja tovább az izmokat "orvosi kezelés" címén.

-Még nem végeztünk! Nem karhatja hogy újra felszakadjon a sebe! Az anyagot mélyen és alaposan a szövetek közé kell dolgozni...


//Ez itt a Féltékenység Zöld Szemű Szörnye //

[Navaratna]

(Zanazan)

//Hm, Nikola? Ő olyan békés... Bár most, hogy mondod, pap is kéne a bagázsba...! Mert leesett, Sophie bajvívó, csak éppenséggel Arel hitű, azaz nem pap, csak hívő... Hm, Azim is beficcent a képbe, egy olyan brutál hentelőgép igen hatékony lenne Vagy ki tudja, Krad fénye ha Nikolába száll, olyat csördít, hogy beszarunk Egyébként stimm, Nabil, Zyad, Sophie élből benne volt a listában //

Samírnak bólintok, ígérem neki, hónap végére meglesz amit kér. Izgatottan hagyom el a szobáját (előtte leöntöm a torkom valami nedűvel, a sok süti kiszárította) és irány a gyengélkedő.
A mosolyom lelohad, fapofával nézem a nőt, aki szinte már csak attól tartja vissza magát, hogy letépje a bugyiját és rápattanjon Nabilra.
-Te! El a kezekkel!-jön hangom a gyomromból és zsebibabás morgást hallatok, megragadom a buzogányom és azzal a kenegetős nőre mutatok. Szemeimmel szinte felszúrom a nőt. A fapofa felszívódott, kivillantom fogaim, de közben arcom többi része márványkemény.
"Nem veszed el! Megküzdöttem érte, tirhulj te tocsogós ölű picsa!" majd fokozom:
"Veszed le a kezeidet róla amíg szépen mondom, vagy olyat kapsz a lábaid közé, hogy megbánod, hogy valaha széttetted!"
Ha azt látom, a nő inkább elereszti füle mellett szavaim, megindulok felé morogva és kezem ökölbe szorul. Nem akarom fegyverem használni, de az öklöm izzítom. Ha kell, isten bizony behúzok neki, úgy, hogy padlót fogjon. Azt látom, hogy Nabil nem mozdult rá, de attól még eszem ágában sincs hagyni, hogy élvezkedjenek rajta.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: Rahmatullah üzenete
Helyszín: Kereskedőnegyed, A Szeráj
A helyszínen eltöltött játékidő: 4. nap (reggel)
_________________________________________________________________________________


Keményebb hangnemre vagy tettlegességre nem volt szükség a lány megugrasztott veréb módjára röppen el Nabilról és valahol máshol sürgős dolga akad.

Nabil majd meglát téged felpattan, átöllel és megcsókol, mint akit egy éve nem látott, szinte beléd akar fúlni.

-Szia...-mondja miután az ajkaitok szétválnak.-Mi baj volt a lánnyal? - - Mit csinált? -Most ittmaradtam kötözés nélkül úgy megugrasztottad.

-Ehh...mindegy annyira nem volt mély karmolás.

-Zyad! Tehát te állsz -e "merénylet" mögött? Ilyen kellemes csapdákat mindig állíthatsz nekem barátom! Ööö...ismeritek egymást? Zyad, ő Zanazan, Zanazan, ő Zyad...

-Már túlvagyunk rajta...-legyint Zyad. -De ebben ezúttal ártatlan vagyok, a hölgyet hívatták.

-Valóban? -Mert mi történt? -Nabil az arcához vonja a tenyered és belecsókol...- Te jól vagy? -kérdi - Neked nem fáj sehol? - végigsomogatja a hátadat amit már elláttak korábban, nem vérzik.

-Mára kimenőt kaptam...visszakísérlek Abdulhoz közben beszélgessünk jó? Mondani akarok valamit...a tegnap ájszakáról...

Zyad a háttérben az arca elé teszi a kezét.

- Neked nem kéne a kapunál lenned?

-Dehogynem! -mondja vigyorogva Zyad- Még szerencse hogy nekem már beszámoltál a tegnap éjszakádról...-mondja a nyakát behúzva és szalad, mert Nabil a farába rúg.

Dzsadul kiabál utána valamit, de Zyad csak nyerítve inal tovább.

[Togar]

(Brognar)
Végigmérem a nőket majd válaszolok.
-Igazából arra lennénk kíváncsiak mikor szokott jönni ide rendszeresen vagy véletlenszerűen? Mikor várható legközelebb vagy volt-e itt mostanában? Vagy esetleg valami információt hol találhatjuk meg vagy tudnak valakit aki meg tudja mondani nekünk?

[Navaratna]

(Zanazan)

Örülök, hogy elég volt csak morrannom. Máris lejjebb horgad a bennem kushadó tépésre vágyó állat, leteszem a fegyvert, hajam megigazítom.
"Na azért."
A csókra azért nem állok azonnal vissza, hisz az előbb felborzolt macskaként vonultam
-Ez a némber rádmászott. Kis híján az öledre pattant, de mindegy, hatásos bevonulást produkáltam. Én is be tudom kötözni, nem lehet nagy kunszt.
Nabil most igen gyengéd pillanatában van, csak lesek.
-Samír Rahmatullah látni akart, csupa jó hírrel szolgált nekem. Rendben, visszajöhetsz velem Jabbarhoz.
A tegnap éjszaka szóba kerülése aztán pláne homlokomra űzi szemöldököm.
-Oh, ha van valami, akkor jó, mondd el, bár fogalmam sincs, miről lehetne szó...de neked mi bajod?-sunyítok Zyadra. Kibukik, ő már mindent tud -bár tudnám, mi az a minden!-, a fülem elvörösödik, az arcom elsápad.
-Nabil, te elmesélted a barátodnak, hogy tegnap mi szeretkeztünk?-szeppenek meg.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: Rahmatullah üzenete
Helyszín: Kereskedőnegyed, A Szeráj
A helyszínen eltöltött játékidő: 4. nap (reggel)
_________________________________________________________________________________


-Ööö...gyere Zana, beszélgessünk. -nyújtja a karját nabil és kiandalogtok a Szerájból.

Jó hossú az út míg kiértek magából a dzsad-negyedből is így van időtök beszélgetni, ahogy a széles sugárúton sétáltok, mögöttetek a Szeráj épületével.

-Hát....tudod Zyad a barátom...az ember pedig elmeséli az élete legkiemelkedőbb élményeit a barátjának...és a tegnap éjszaka nekem az volt. megtaláltam amit kerestem benned és most jó. Akarlak téged. -simít végig a kezeden. -Olyan nagy bűn az hogy elmeséltem egy barátomnak hogy végre olyan párt találtam akit szerettem volna? Persze Zyad kis árulása miatt még számolok, csak találkozzak vele megint...

Körülöttetek, nyüzsög és duruzsol az embertömeg, kocsik, lovasok jönnek mennek, és persze az elmaradhatatlan útszáli árusok kínálák a portékáikat: kimérős édességet, hűtött frissítőket.

-Szerertném hinni, hogy a párom vagy és...kitartasz mellettem...legalább addig amíg te is érzel irántam valamit...-andalogtok tovább kézen fogva.

[Navaratna]

(Zanazan)

Pirulva hallgatom Nabilt, most elég érzelmes témát pendített meg és nekem se mindegy, hogy hogyan gondolkodik kettőnkről. Érzem, hevesebben dobog a szívem. Mikor közli, akar engem, rákvörös leszek, ám nagyon jól esik a vallomása. Én sem szeretnék ezzel adós lenni, főleg amiatt, mert bennem is mocorog a közölhetnék.
-Amit ma reggel értem tettél, az nekem szinte felfoghatatlan volt. A tegnapi estéért pedig nagyon hálás vagyok, hogy nem kedvetlenített el téged az a tény, hogy egy kezdő lányt kaptál társadul a...szerelemben.
Megszorítom a kezét, folytatom:
-Ami a rendezvényeket illeti, azzal teljesen zsebretettél. Csak azt bánom, hogy hasonlóan nem tudom viszonozni ezeket, mert nem vagyok helyi. Jó kapni, de adni se kutya...
Mielőtt belezavarodnék a végébe, kimondom:
-Nabil, én belédzúgtam. Ha akkor és ott nem patkányhullákkal lettünk volna körbeszórva a negyedben, akkor elmondtam volna, hogy szeretlek. Én még sose éltem át azt, hogy amit érzek, azt viszonozzák is-fittyet hányva arra, hanyan vannak ott, kinek állom el az útját, megállok és Nabilhoz bújok, fejem a mellkasához fúrom. Jól megölelem, lehunyom a szemem, sose akarom ezt a percet elfeledni.

[Sessaryen]

(Ahham)

*Nagyon nézelődök, hisz ilyen helyen még sose' jártam. Az embereknek vannak érdekes szokásaik, és - mit tagadjuk - érdekes isteneik, templomaik. Bár az ember nők szépsége nem igazán érint meg, az elv mégis nagyon érdekes. Talán többet kellene tanulmányozni az emberek kultúráját, és akkor jobban megismerve Őket, könnyebb lenne velük együtt élni. Bár... bahh... először azt tanuljam meg ami a legfontosabb az életben... aztán a többi...*

- Ahham. Elnézést hölgyeim - szólok én is a papnőkhöz -, igaz nem vagyok sem pap, sem nagy gondolkodó, de a kapunál azt mondta a - hmm - "rendtársuk", hogy igazából világi dolgokról nem igazán tudnak felvilágosítást adni. A Darnell nevű férfiről... Pontosan hogy is megy egy "áldozás" Önöknél? Ha meg nem sértem kérdésemmel Önöket - sutázok kicsit.

- Már az is nagy segítség lenne, ha egy pontos személyleírást adnának az illetőről. Aztán meg, ha nem tévedek, Önök a férfi lélek nagy ismerői lehetnek, hiszen - ha jól értettem - a férfiakat, a vágyaikat szolgálják ki. Ahhoz pedig ismerniük kell kívül belül őket. Vagy rossz úton ját a nehézkes fejem? - riadok fel hangos morfondírozásomból. - Tudnának esetleg egy "lelki" személyleírást adni róla? Hogy mégis milyen reakciókat várhatunk Tőle, milyen a jelleme...

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Ahham (tarini törp harcos)
JK: Brognar (erioni Tooma-pap)
Esemény: Yosu nyomában
Helyszín: Utazónegyed, Lila-Lótusz Szentély
Időpont: napközben
A helyszínen eltöltött játékidő: Ahham (16. nap) Brognar (14.nap)
_________________________________________________________________________________


-Ugyan miért sértene meg? -mondja a vörösruhás. - Először is ha áldozni akar, adományt helyez az oltárra és elmond Ellanához egy tisztelgő imát. Ugyanis ez egy templom, a közfelfogással ellentétben. Utána leveszi a csizmáját, átvonul a fürdőbe, ahol a temolomnszolgák rituális megtisztítő fürdőben részesítik a testét és lelkét. Ha így ráhangolódott a papnővel való találkozásra, egy belső terembe megy, ahol az ön igényeinek megfelelő papnő fogaja várni. Az ideálképéről már a fürdő alatt meg tudunk győződni, és ahhoz leginkább közelálló papnőt keresünk.
-Utána szeretkezéssel tisztelegnek az istennő előtt.

A papnők ugyanazt a személyleírást adják, amit a kinti társuk, az alábbi kiegészítéssel:

A barackvirágszín ruhás mondja, a többi társa pedig rá-rá bólogat:

- Darnell férfiassága körbe van metélve, és van egy pillangó alakú anyajaegy a fenekén. -Leginkább azt a pózt kedveli ha ő lehet alul, és megőrül a női fenekekért, gyakran nyalogatja és finoman harapdálja a papnőkét, ha módjában áll. Szenvedélyes és kitartó szerető mint a gorvikiak általában. A viselkedésére a templomban vigyáz, a papnőkkel soha nem volt agresszív vagy durva, mindig a legnagyobb hódolat és elragadtatás hangján nyilatkozott rólunk. Egyéb helyzetben nem tudtuk letesztelni a jellemeét, mert más szituációban nem találkoztunk vele.
Nagylelkű adakozó, eddig legalább 25 arannyal gazdagította a templom kincstárát. Változó milyen napokon van itt, soha nem lehet kiszámítani, nincs benne rendszer, de mindig éjközép után jön és mindig van nála egy korbács. Rendszerint a Kikötőböl jön ide. Nos, kielégítettük a kíváncsiságukat uraim? - kérdi.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: Rahmatullah üzenete
Helyszín: Kereskedőnegyed, A Szeráj
A helyszínen eltöltött játékidő: 4. nap (délután)
_________________________________________________________________________________


Nabil is átkarolva tart és álltok úgy egy kicsit élvezve a szerelmesek pillanatát. Aztán végül is felemeli az arcod és lassan a tiédhez közelíti az arcát, és szép ajakcsókkal pecsételi le kettőtök vallomását, hisz ez is az is az volt.

Megelégedett békésségel andalogtok tovább az úton, teljesen kibékülve a világgal és önmagatokkal.
A dzsad negyed kapujában a fakír dinnyét rágcsál a szöges ágyon ülve. A pék éppen kiszolgálja az embereket.
Kocsit fogtok és visszahajtotok a szönyegszövő műhelyéhez, ahol valóban sok az őrjárat és a katona, nem is engedik a kocsit az utcába behajtani.
Nabil elkísér az őrhelyedre, a műhelyhez ahol már beindult a munka, mintha mi se történ volna.

Yasar szalad oda hozzád, a kezében egy csinos kis pici színes faliszőnyeggel amibe virágokat -tulipánokat és rózsák- ornamentikus formáit szőtték.

-Ezt neked csináltam Zana néni, tedd ki otthon a faladra...és odadja az alig méteres darabka szőnyegecskét.

Nabil nem nagyon akar menni, de végül is belátja hogy te még dolgozol. Úgy beszéltétek meg, esete még visszajön meglátogat, mielőtt a műhely aludni tér.

[Navaratna]

(Zanazan)

Remekül érzem magam, a kedvem nagyon fényes. Vigyorgok a világra, és megfogalmazódik bennem, küldenem kéne majd valamikor haza egy levelet a szüleimnek, hogy beszámoljak arról, mihez kezdek magammal itt, és hogy szerelmes vagyok Mivel se írni, sem olvasni nem tudok, majd keresnem kell egy írnokot Bőven van beszámolni valóm, lesz, amit finomítanom kell, nehogy apám lóhalálában értem jöjjön féltésében és lesz, amit bátran kidomboríthatok, mint békésebb élményeim és ismerőseim leírását.

Megörülök Yasarnak, össze is borzolom a haját:
-Mutasd! Ó, ez valami csodálatos! És egyedül csináltad? Le a kalappal-nézegetem az ajándékot-Ezt nézd Nabil, milyen ügyes keze van! Yasar, ha nem jönne be a tűzvarázslóság, így külső szemlélőként mondom, nagy jövő áll előtted szőnyegszövőként
Szeretettelin nézek mind afiúra, mind Nabilra:
-Ne aggódj értem, este várlak. Ó, és valamikor összehozhatnál egy találkozót úgy, hogy rajtad kívül Zyad és szembeszoba szomszédom, Sophie is ott van, mert majd mondanék nektek valamit Nem kell sietni vele, egy hónapom van rá, hogy elintézzem, de azért tartsd észben, sose lehet tudni, mikor ülhetünk össze mind.
Beletúrok az erszényembe:
-Legutóbb is szerencsét hozott a választásod, kérlek, végy nekem egy vértet! Ennyi elég lesz?-számolok le neki 2 aranyat, füléhez hajolok-És ha futja belőle, valami meglepetést a kölyöknek, nagyon csípem!-megcsókolom a nyakát búcsúzóul. Kár, hogy ma éjjel nem aludhat velem, de szolgálatban vagyok.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: Új nap
Helyszín: Kereskedőnegyed, Kézművesek utcája, Jabbar műhelye
A helyszínen eltöltött játékidő: 4. nap (délután)
_________________________________________________________________________________


Nabil bólint, hogy érti, aztán csókot dobva búcsút int.

Ezúttal az őrség alatt már nem történik semmi rendkívűli, a város begszokott életét éli.
A szönyegszövő műhelybe is jönnek vásárlók, Abdul kiszolgálja őket, és magasztalja az áruját.

Sophie sétál az utcán előtted, szokásis férfiruhában, és fegyvereivel. Meglát téged és rádköszön:

-Szia! Gondoltam megnézem már a városnak ezen a részét errefelé még nem voltam...ööö...mit csinálsz te itt? -kérdi vidáman.

[Navaratna]

(Zanazan)

Visszamosolygom és büszkén kijelentem:
-Dolgozom. Én vigyázok Abdul Jabbar műhelyére. Hú, ha reggel jártál volna itt, fel se ismered a környéket: patkányfajzat invázió volt, lóval kellett letiporni őket, lovagok jöttek szétverni a seregüket és csak úgy repkedtek a testrészek! Ha jobban megnézed a kövezetet, néhol még ott sötétlik a vér És ezért ment így szét a vértem -mutatom meg.
-Gyere, nézz körül, Abdulnál olyan szőnyegek is vannak, mintha tündérkezek szőtték volna.

[Kalmárfejedelem]

_________________________________________________________________________________
JK: Zanazan Walra (alidari harcosnő)
Esemény: Új nap
Helyszín: Kereskedőnegyed, Kézművesek utcája, Jabbar műhelye
A helyszínen eltöltött játékidő: 4. nap (délután)
_________________________________________________________________________________


Sophie bemegy veled a műhelybe.

Jabbar hajlongva jön és elkezdi körbevezetni Sophiet a portékái között. Teát hoz neki és édességet. A bajvívólány (és melleselg igen Arel-pap, erről volt szó a kocsiban, mikor visszafele jötttetek a színházból) ámulva nézi a finom szövést amik szinte életre kelni látszanak a rávetülő nap fényében.

-Ezek valóban nagyon széopek...de sajnos nem tudnám hová tenni őket...nincs állandó otthoom egy fogadóban élek. -mondja mentegetőzve Abdulnak.

-Oh, ne vegyen erre mérget kisasszony, ki tudja lehet annyira megszereti ezt a várost, hogy mégis itt telepszik le! Hisz Erion a világ közepe! ha majd lesz saját lakésa, gondoljon rám!

-Úgy lesz Jabbar úr, megígérem és köszönöm.
-Én köszönöm, hogy a boltomba jött.

****
Sophie elmentében még megszólít:

-Igen, halottam hírét a támadásnak az egész város beszéli. A Herceg állítólag valami Nagy hajtóvadászatot rendelt el a patkányok ellen, vagy mit...azt mondják egy ezüstöt is adnak egy levágott dögért...ez jónak hangzik.

-Megyek, a Bazárba szükségem van egy két rend új ruhaneműre. ...A Szórakozónegyedben az Alborne Amphiteátrumban holnap dalnokverseny lesz kobzosok, igricek szórakoztatják a népet teljesen ingyen. Afféle illuzóversenyt rendezenk, hogy ki tudd szemkápráztatóbban játszani a fénnyel és a dalaival. Egy köztéri kidobolótól halottam. Nincs kedvetek eljönni megnézni? A Színház is nagyon jó volt, szerintem ez is izgalmas lesz.

-Hallod-e tegnap éjjel akkora zajt csaptatok, hogy zengett tőle az egész felső szint! Különösen a barátod adott ki magából egészen elképesztő hangokat, de ami azt illeti te is érdekesen énekeltél...mintha legalábbis a hajadnál fogva akasztottak volna horogra...-mosolyog Sophie. -Lassan mostmár én is valami szerető után nézek, mert ha ezt fogjátok csinálni mellettem, ott minden lesz csak nyugodt éjszakám nem...csak ha nekem is melegíti valaki az ágyam...Mióta vagytok együtt?

[Navaratna]

(Zanazan)

Míg Sophie nézelődik odabenn, én őrködöm odakinn. Mikor végez bólogatok a hírre:
-Igen, a Herceget felháborította a dolog és szeretné megnyirbálni a bagáűzst, és a Falba kell majd menni utánuk, hogy minél többet darton elé küldjenek, és ha lehet, a vezetőjüket, valami bárót is. Figyelj, erről majd bővebben beszélhetnénk valamikor, mert van egy ötletem. Persze csak ha érdekel, de szerintem érdemes lenne meghallgatnod

A programnak megörülök:
-Imádom az ilyesmit! Oh, ruha? -végigpörgetem mim van, és gatya, gatya, ing ing ugrik csak be-Egy árva rongyom sincs, csak férfias hacukák... Egyszer felvehetnék valami nőieset is, mondjuk holnap, de mind olyan kényelmetlen és buzogánnyal együtt a látvány...lehangoló...-biggyesztem le alsó ajkam. Mert stílusérzékem egy kicsi azért van, és eddig én is eljutottam,a kettő együtt borzalom.

És akkor Sophie előrukkol a tegnap éjjellel, én meg nem tűnhetek el sehová, mert szolgálatban vagyok Zavartan nézek hol ide, hol oda, nagyon elbizonytalanodom és fülig vörösödöm. Sose éreztem úgy, hogy kibeszéljem az ilyesmit -nem is volt eddig mit - és sose tudtam mit kezdeni azzal, ha más kibeszélte nekem, vagy mellettem. És a hajas dolog szó szerint volt értendő, ez különösen visszahúzódásra késztetett, akkor is, ha ezt csak én meg Nabil...és Zyad(!!! ?? ) tudja.
-Én...mi...Jól éreztük magunkat-mondom kurtán. Nincs nekem Sophieval bajom, de úgy érzem, én képtelen vagyok erről oldottan beszélgetni és nem is biztos, hogy valaha akarok is.-Te aztán szabadszájú vagy, egészen leizzadtam. Mióta ismerem? Már három, azaz négy napja-vallom be teljesen őszintén, hisz semmi kivetni valót nem tartok ebben, főleg akkor nem, ha ilyen frankón kijövünk és ennyire érdeklődünk egymás iránt. Még a zavaromon is átsüt, hogy bele vagyok esve.
"Négy tuti jó nap óta, olyan az egész, mint egy álom!"
-Szerető kéne?-ravaszkásan elvigyorodom, de egyben szégyenlősen le is sütöm a szemem:
-Nabil barátját ha látnád! Egy félisten! A Kalmárpalotában dolgozik, mint őr, és ott minden őr sármos.-észbe kapok, mentegetőzök:-Ó, miket beszélek, mint egy ócska kerítő! Te csinos vagy és talpraesett, dehogy kellek én ajánlónak!