Haravan oldalán kikóvályogsz a mezőről. Ott sokkal frissebnek érzed magad, talán ez érteti meg veled, nem votl természetes az álmosság, ami az imént majdnem legyűrt. A másik tündér leseperte magáról azt a kevés fűszálat, ami vállára tapadt, testőre el nem maradt mellőle. -Talpraesett emberfattyú. -Ne hívd így, bántja a fülem(H) -Oh, de érzékeny lettél, mióta nem jártál az udvarban! Csak nem kedveeld ezt az embert?(T) -Nem igazán kedvelem, de mulattat az esetlensége-volt Haravan arca közönyös. -Legyen hát, talán királynőnk is szórakoztatónak fogja találni, bevonhatja valamelyik nyilvános orgiájába, már csak azért is, mert a faja ilyen alantas... Haravan szemeit forgatta. "Nem viccelt. A királynőnk kissé perverz. Ha egy mód van rá, ne kelt sd fel a kíváncsiságát...Mert ha beüt a baj, könnyen kínos helyzetben találhatod magad!"-üzente a tündér. Tamlyn átvágott egy csendes ligeten, aztán egy lassan kibontakozó ösvény kúszott elétek. Szó szerint akkor létesült az ösvéní, korábban semmi sem volt ott. és az ösvény két oldalán póznákra tűzve kis lámpások derengtek. Az ösvény végén egy fűvel benőtt dombocska állt. "Abban lakik a királynőnk. Kívülről egy gyepes halom, ami tömény megtévesztés, de lásd majd a belsejét!" -Ah, elhozta!-szólalt meg egy testetlen női hang. -Én nyertem a fogadást!-jött egy diadalittas második. -Végre, egy kis kínzás lesz az estély csemegéje! Emberhusi!-sziszegte egy harmadik. Haravan kivonta a kardját. -Csak nem féltek egy ember férfitól? nekem azt mondták, Valri nővérei ennél bátrabbak! -Tékozló fiú, végre idetolod a képed?-vágott vissza az egyik. -Mióta úrnőnkkel háltál, úgy eltűntél, csak nem felsültél, Haravan?-kuncogott rosszindulatúan egy másik. A tündér megvetően elhúzta a száját: -Látszik, hogy nem voltál ott, és még nem döngöltelek az ágyba, mert akkor tudnád, hogy velem ilyen sosem történik meg. A három nő felkuncogott, de most sem mutatták még magukat. "Valri testvérei azok. Előre jöttek, hogy lássák, teljesítem-e a királynő parancsát, shogy megnézzenek maguknak. Attól tartok védelmet kell rád bocsátanom. Védtelen lennél nélküle a mágiájukra...s udvarunk mágiájára..." Ezután áttette baljába a kardját, a jobbal megtámasztotta fejed, és lesmárt. Igen, Haravan, a tündérkapitány, egy valódi, mély, nyelves csókot adott neked, olyat, amilyet te csak nőknek szoktál. Viszont rájöttél, hogy ez nem öncélú beteg cselekedet volt...Furcsa erő öntötte el a tested, hirtelen nagyon meleged lett, mintha láz tombolna benned, homlokodat és hátad kiverte a víz, megremegtek izmaid, aztán elhalt az egész. A tündér pedig elengedett.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
<Ez aztán megint valami csoda,de úgyérzem lassan kerülni kéne a tündérek társaságát mert már kezd elegem lenni a meglepetéseikből...>
Amikor Haravan a királynő perverzségére utal: <Atyám nekem mondja hogy ne legyek feltűnő,mint egy ork aki elbújik a cseresznyefa ágán.>
<Azért örülök, hogy itt van ez a jó öreg Haravan, elég bátran mer visszaszólogatni Valri nővéreinek, holott, ha jóltudom ő harcos, Valri nővéri pedig azért csak konyítanak a mágiához....Majdnem el is felejtettem, hisz ő herceg....jahjj mot már kezdhetek megnyugodni.....CSak nehogy valami rosszul süljön el, és egy eszeveszett orgiába, vagy egy jólképzett hóhér "óvó" karjai közé legyek kényszerítve mondjuk egy 40 éves tortúrára mert akkor nagy baj van...>
<Ki van az összes f@com ettől a roh@dt szemét tündérmágiátóóól........>-vörösödik a fejem.
Köpök egy nagyot, de különösebb dolgot nem fűzök hozzá.
<Elvégre hozzászokhattam volna már, hogy Ilana helyett Haravan nyelve van a számban.... >
<Csak egyszer érjek haza, esküszöm három hónapig le se fogok szállni Ilanáról.Én is elég hülye vagyok, hogy eljöttem a kényelmes nyugodt otthonomból, és most épp a bőröm kockáztatom, holott épp Valrit kéne menteni, és nem a nővérit győzködni, hogy ugyanmár engedjék meg......Bezzeg Haravan szerencsés, őt nem szivatja senki,ő szabadon jár-kel nem szivatja senki, nem kell magtartózattnia magát, minden szüzet megkap......Nekem kezd ez a helyzet kicsit büdös lenni.>
<De most ide legyen az eszed Aren mert könnyen elveszítheted a fejed....>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Haravan nem várt tovább, őneki mindegy volt, Valri bosszúszomjas testvérei megmutatják magukat, avagy sem. Bevezetett a dombba: de nem kapun át, hanem lecövekelt a domb aljában, aztán kiejtett egy szót, mire a domb oldalában egy kapu nyílt. Semmi nem jelezet, hogy lenne ott gyomnövényeken kívül bármi is. Tamlyn már nem követett titeket, leállt testőrével beszélgetni azzal a három ribanccal. Egy gyertyákkal megvilágított kicsiny előszobában álltatok, jobbra és balra két folyosó veszett sötétbe, veletek szemben egy színaranyból ksézült ajtó állt. -Ha a királynő nem kérdez, ne szólj. S tartsd kordában a gondolataid, tehet rá próbát, hogy védelmed feltörje, és ha illetlent kap el közben fejedben, megbosszulja! Nagyon szép nő, és nem viccből mondom, elképzelhető, hogy állati vágy támad benend iránta, fittyet hányva arra, hogy igazából te nős vagy, és a többi. Úrnőnk ért hozzá, hogy kiforgassa az embereket önmagukból. Egyszer, mikor egy pap feldühítette, szinte elvette az eszét szerencsétlennek, aki a végén, bár erős jellem hírében állt, zokogva tagadta meg a hitét.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
<Jó Haravan igérem megpróbálom kordábantartani a szám és a gondolataim, de kérlek siessünk, és viggyázz rám....> Felveszem a Héttornyúban oly sűrűn látott szentek szobrainak üresen semmibebámuló és megmozdíthatatlan arcát.Mintha ott sem lennék, és épp valamiféle kábulat hatása alatt lennék. <Így jó lesz?> Követem Haravant állandó távolságot tartva mintha láthatatlan kötél lenne köztünk.Erre a láthatatlan kötélre összpontosítom figyelmem,hogy semmi se rezzentse meg arcomat.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Az arany ajtón túl egy alacsony mennyezetű, kristályokból álló folyosó következett. de a trónteremig sose jutottál el: -Domvik nevében, pusztulj!-kiáltotta valaki, aztán a trónterem ajtaja kivágódott és két alak röppent ki rajta. haravan kardot rántott, de az egyik férfi kezében feliizott a medál és vakító fény árasztotta el a folyosót. Valaki karon ragadott: -Jer fiam, nem embernek való hely ez!-s már húztak is, elszakadtál Haravantól. Mikor legközelebb visszanyerted látásod, a dombon kívül voltál, egy bozótsoban futottál, azaz botladoztál, s végre két elragadódban Domvik papokat ismertél fel. Kissé törődöttek voltak, útiruhájuk viseltesnek mutatkozott, lihegtek. -Hogy fogtak el téged?-kérdezte az egyik.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
Nagyon megijedek a fehér fénytől....Én magam is fehér leszek. <Mi ez érzéki csaldás...... a végítélet?> Elszakadok Haravantól, balommal erősen tartom Messana-t.... Futok,futok,rohanok.....ugyan nem tudom hova.<Lehete egyenesen egy valós kínzóterembe, ha itt most nem jó válaszokat adok.>
A kérdésre megpróbálok elsőre még a valósnál is egy kicsit rosszabbul kinézni, és gyorsan megkukulni.<Egyenlőre se szó se beszéd...a sokkot jól el lehet hitetni, főleg az én jelen helyzetemben>
Haravan-t próbálom felidézni gondolataimban,és elérni, hogy meghallja azt a kérdést ami a legjobban foglalkoztat:<Mit tegyek?>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Haravant nem éred el. Az egyik pap végignéz rajtad. -Megbabonázták szerencsétlent! -Igazad van, érzem a fajzatok jelenlétét a közelében! Jöjj közelebb fiam, csókold meg ezt a medált!
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
Nem teszek semmit, mintha nem is magam lennék....egy kicsi időt kell nyernem....Lélegzetem szaporítom, és térdelve lerogyok a földre.Térdelés közben előre-hátra hintázok. <Kicsit kijátszom az őrültet.Idő kell!Haravan nem halhatott meg!>
<Haravan az istenfádat válaszolj!>-Fogalmazom meg újra az üzenetemet, és várom,hogy történjen valami.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
____________________________ Résztvevő: Roaen O'Shanon Helyszín: tisztáson Időpont: reggel ____________________________
-Súlyosabb a helyzet, mint gondoltam! A tündér elméd számára nem létezik. Vagy valóban baja esett, vagy olyan helyen tartózkodhat, ahova a te szavad nem ér el... Az egyik pap közben fejedhez ért, és elsötétült előtted a világ.
Madárcsiripelésre keltél és sült kolbász szagára. Valahol fekszel, ez nyilvánvaló. He kinyitod szemed, az eget látod. -Magához tért. -Hogy hívnak, fiam? A két pappal vagy, valami erdei tisztáson. nem ott, ahol este, domb sehol. Viszont friss vagy, közérzeted jü, és a hasad megkordult.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Roaen O'Shanon vagyok, a nemes O'Shanon család örököse, a Hattyúvár ura,Shadlekből. Köszönöm, hogy megmenetettetek ezeknek a szörnyeknek a karmaiból. <Bocsika Haravan és Valri...> -Hogyan találtatok rám nemes egyházfiak?-kérdezem a két papaot a lehető legmélyebb tisztelettel a hangomban. -Mennyi ideig voltam eszméletlen?Hol vagyok?
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
____________________________ Résztvevő: Roaen O'Shanon Helyszín: tisztáson Időpont: reggel ____________________________
-Ah, akkor innen a pecsétes gyűrű! -Egy éjszaka telt el a borzalom óta. Hírt kaptunk arról, nem evilági, bűnös népség tanyázik egy helyen, s urunk segedelmével kipurgálni jöttünk. A vakszerencse hozott téged elibénk és nem volt kérdéses, hogy lelked üdvéért megmentünk! -Mióta voltál a fogjuk? Hogy keveredtél Shadlekből ide, Esakin völgyébe? Neked ez a név semmit nem mondott...Hol a fenében lehet ez a hely?! Shadon országán belül, az biztos. Hova vittek ezek a tündérek a föld útján át?
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
<Unomm már, hogy folyton hazudni kell, de a máglyát le kell kerülni.>
-Sajnos egyik kérdésre sem tudom a választ.A Hattyúvárból Shadlek városába indultam, hogy meglátogassam ősz öreg atyámat, és volt nevelőmet Amrius nagytiszteletűt, az Egyetlen egyik földi helytartóját.Utamon azomban ezek a szerzetek megtámadtak, és varázzsal kábulatban tartottak.Egészen a mai napig nem emlékszem semmire.
-Egyébként hol van ez a völgy, sajnos földrajzi tudásom eléggé hiányos.Be kell vallanom, sajnos én csak egy nemes vagyok, Domviknak a Tanítónak egyik jámbor híve.Aki egykoron maga is papi pályára tört, de sajnos atyám egészségromlása visszakényszerített, hogy igazgassam birtokaimat.
//Lehet lassan fel kéne vennem a mellébeszélés képzettséget valami magasabb fokon:D//
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
____________________________ Résztvevő: Roaen O'Shanon Helyszín: tisztáson Időpont: reggel ____________________________
Éles szemű vagy, így láttad, a másik pap hunyorog beszéded közben. Csak nem érzi, hogy füllentesz? A másikat azonban félre tudtad vezetni. Papokkal szemben valóban forró talaj hazudni, s mivel csak újabban alkalmaztad ezt, nem is vagy még profi benne. -Bierra tartományban vagy, Gordozinecta és Rabora hegyei között elterülő völgyben, Esakin északkeleti csücskében, pár napra Barantetől. Bierra tartomány?! A papok székhelyének szomszédos tartománya? Hisz az piszok messze állt attól a helytől, ahonnan elindultál Haravannal! -Testvérem, hozz még fát a tűzre! Faggatód így is tett. Kettesben maradtál a kétkedő pappal: -Te nem mondtál mindenben igazat, Roaen O'Shanon, pedig nemesnek születtél. Mért hazudsz felejtést, mikor szemed rikoltja, mindenre emlékszel? Mit akarsz elhallgatni Domvik papjai elől? Bűn elől menekszel s félsz Urunk haragjától? Hogy keveredtél tündérfajzatok közé? Amrius tudtad, hogy liberális egy pap, no de hát shadleki volt! Ám az ország más terülteén szigorúbb papok élnek. Olyanok, akik nem olyan elnézőek, mint öreg barátod.
//Első fokon felveheted, ha ilyen még nem votl neked. De papokkal szemben ne váérd, hogy azonnal bedől neked mindenki! //
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
<Lehet itt az ideje a gyónásnak?.....Ezt az öreget nem lehet átverni,hidj a tagadás hatalmában,de egy jó kártyás tudja mikor kell bedobni a lapokat hiába van benne a fele pénze a licitbe....> <Ez az öreg jótétléleknek tűnik,de ha most a kezébe adom az összes információt, lehet Ilana is és én is elég gyorsan máglyárakerülünk, a családom kitaszított lesz....Ez nagyon bonyolult.>
<Kezdjünk bele az elejéről....Bízok az öregben.>
-Atyám gyónok neked, mert lelekemet komoly terhek nyomják, de hiába mondom Domvik istenünk nyelvén nem fogod így sem elhinni. A nagy történetet egészen Valri megjelenésétől kezdem a legapróbb részletekre kitérek, a Lingua Dominin mondom el az összes történést./Tehát a színtiszta igazat./
Ha élek a történet végéig: -Nos, ez a teljes és igaz történetem semmit nem ferdítettem el, és nem hagytam ki.
<Új keverést kell csinálni.> Nézem az öreg arcát, és próbálom gondolatait fürkészni.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
____________________________ Résztvevő: Roaen O'Shanon Helyszín: tisztáson Időpont: reggel ____________________________
A pap figyelmesen hallgatott, és szerencsére egy ízben sem szörnyülködött el, vagy komorult el annyira, hogy félned kelljen. Talán van akkora mákod, hogy nem egy megveszekedett, szűklátókörű bigottot kaptál. -Nem is oly régtől átszövik éltedet az istenteleségből szerzett javak és szerencsék. Úgy fest nekem, mintha hálóban vergődnél,s nem tudod, merre a menekvés. Ezek a tündérfajzatok beleivódtak az életedben s lekötelezettjükké tettek. gyakori cselfogásuk ez, hogy a jószívű embereket a maguk kebelére melengessék s aztán az életüket kiforgassák sarkaikból, veszélybe rángassák, tévútra vezessék. Úgy látom, feleséged elméjét is elvakította a tündérek talmi fényessége és azt hiszi, az a jó, ha ismeretlen lény segedelmével csinálja meg jólétét, szerencéjét s ebben te is társa lettél. Vajon a tündérek keze nincs abban benne, hogy beleszerettél egy olyan lányba, aki nem is rangodbéli? Nagyot sóhajtott. -Mik a terveid a jövőre nézve, hogyan képzelted el a továbbiakat? Erővel nem vehetlek rá, hogy az egyház védő kezét tukmáljam rád, pedig szíves örömest mentenélek ki téged is és nejed is ebből az ördögi körből. S ha egyedül nem menne, segítséget kérnék.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!