- Köszönöm a szíves invitálást, de nem maradnánk, nekünk is dolgunk van. Épp csak letesszük a korsókat és már megyünk is.
Nem akarom megvárni, amíg visszaér Leda, így a pálinkát sem fogadom el. Megtudtam, amit meg akartam, és elég kellemetlen lenne, ha az anyja előttem venné elő. Próbálom menteni a methetőt:
- Biztosan csak rossz kedve volt valamiért. Gyorsan el fog múlni.
Már elmenőben:
- A házasság? Nem, még nem tudjuk. Van még egy kevés idő...
A kapu felé menve:
- Tudja, ahogy a nóta is mondja: "Szép a legényélet"