_________________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Sercarappa
Időpont: késő délután
_________________________________
Nicole fintorog, el akar menni aludni. Ő kikészült. Nem Ada dobta ki azt a fickót, hanem a társaság egyik férfitagja.
-Megyek veled, elkísérlek, de elébb meghallgatom ezt a nótát-szól neki Imoen.
A Fitying nem volt lelakva, csak az aktuális társaság volt kissé...hangos és sok. A vizes ruha jött, a kiderült, a Fitying tulajdonosa egy hullámos, hosszú, sötétbarna hajú férfi, aki alig volt pár évnél nálad idősebb. Semmi puhos has, semmi koszos kötény, se borosta. Ronjára kacsintott, aki meglepve vette át a rongyot.
-Rendeltünk ételt?-kérdezte Ada értetlenül, de a hangzavar nagy volt, te pedig általános ováció keretében felpattantál már az asztalra, s belefogtál hivatásod űzésébe. A férfiak akár értették, akár nem, vigyorogtak. Volt, aki fordítson, így mikor saját keserves sorsodra tettél utalást (kielégületlen vágyakozás

A molesztáló nem volt párás szemű, értette amit énekeltél, ha nem shadoni volt

Ada először azt hiszi, valami újabb szerzeménnyel fokozod a hangulatot. Majd az értelem felcsillan szemében.
Mikor végeztél, pár kört még ivott mindenki, aztán robbantva volt a társaság: feloszlott. Ronja nyújtózott, megropogtatta hátát.
-Akkor ma már a hajón alszunk?(A)
-Imoen nem fog érte rajongani, de igen. Erlon ügyesen lerendezte mindkét főt, akivel tárgyaltunk.(R)
-Te is valakit.(A)
-Valakiket. beszóltak, mert ő a fenekemre húzott(R)
Az ő te voltál.
-A hajó az olyan romantikus! Kár hogy nem várható vihar, akkor különösen az lenne!-csillant fel Ada szeme, átölelt és megcsókolt. Nem mohón, hanem lassan, élvezettel.
-Muszáj ezt épp nyílt helyen csinálni? Inkább megyek Imoenért és a szétcseszett kölyökért...
Az ivóban senki nem volt. A kocsmáros még nem jött, hogy leszedje az asztalt. Ada pedig nem hagyta abba a csókolózást, teljesen hozzád simult, ölelt téged. Szájában még érezted a bor ízét.