Előléptették tíznagynak, és két emberével a festőt kellett hazakísérni. Nem látszik semmi probléma.
De Elennia kisasszony kényszerhelyzet elé állította őket: vagy megszökik, vagy magukkal viszik. Ez utóbbi tűnt a kevésbé veszélyesnek, mert legalább szem előtt van, habár sem neki, sem Dentasnak nem fűlt egyáltalán a foga a gardedám szerephez.
Két nappal később:
Rajta tartották a szemüket, de sajnos kevés volt: Shadlekben egy nem várt irányból mégis elrabolták a hölgyet. Sikerült az egyik támadót Iymer már-már értelmetlen vakmerősége miatt elfogniuk. Meggyőződése, hogy az akciót csak isteni segítséggel élhette túl. A támadó az ispotályba került.
Késő délután:
Miután valamennyire megnyugodott, ő is átnézte Elennia után a szobáját és a padlást, de semmi. Így Elment az embereivel az ispotályba, kihallgatni a támadóját. A támadó őszintének tűnt, hiszen sejtette, nemsokára az égi bíró színe elé kerül. Elmodta, hogy a csapat vezetője Ravasz, mindig váltogatja az emberit, és a várostól délre találkoztak volna. Iymer elhatározta, követi a forró nyomot.
Este, éjjel:
Rufusznál felfogadott egy vadidegen papot, akitől azt várta, kivezeti őket a városon kívülre, és az éjszaka folyamán megmutatja nekik a várostól délre elterülő vidéket. De Ravasz csapdájába kerültek. A folyó nádi világába egy tanyára vitte őket, Elenniához. Az éjszaka szökést terveztek Dentassal, de Elennia gyorsabb volt. Mielőtt megkeresték volna, egy helyi banda ütött a fogvatartóikon. Kihasználva a zűrzavart, megpróbáltak meglépni, de csak Dentasnak sikerült: hajóba tudott ülni és elevezett. Viszont nem sikerült Elenniát összeszednie, de szerencséjük volt, mert belefutottak Ballard hercegbe, aki biztonságba helyezte a kiassszonyt, majd Iymer segítségére siettek Dentassal. A két banda megkapta, amit megérdemelt, csak Ravasznak sikerült meglépni.
Másnap délelőtt:
A herceg visszakísére a kis társaságot a fogadóba, ahol nagy veszekedés volt Elennia és unokatestvére Zaccaria között. Iymer az előző esti istenélményének a hatása alatt elment a helyi plébániatemplomba, és adományt tett Domvik dicsőségére, három hónapig, havonta egy dícsérő misét mondatott a saját nevében. Az atya megáldotta, majd az út további részére jótanácsokkal látta el, és elváltak. Visszament a fogadóba, ott Rufusztól tanácsot kért és egy kebeset kapott is az út további részére, majd sietősen elindultak.
Egy héttel később:
A továbbiakban szinte teljesen eseménytelen út után egy faluban szálltak meg, de Siken este eltűnt. Hajnalban ébresztette Iymert, hogy nagy a baj, pont a helyi pap feleségével sikerült neki lefeküdni. Gyorsan felkeltek és elhagyták a falut, a falun kívül megálltak. Ott Iymer érdeklődött a részletekről, SIken pedig arról mi lesz vele. Iymer visszament a faluba, beszélt a pappal, aki szerinte igencsak sajnáltatta megát, úgy tűnt, nem lehet vele értelmesen beszélni. Hanem végre ráállt, és kijött a faluból a pap Iymerrel, és a pap beszélt Sikennel. A bocsánat feltételeit meg lehet így is nézni, meg úgy is: Shadon város nagy katedrálisában meg kell gyónnia tettét, és ha lesz gyerek, tartást kell fizetnie. Továbbá elkérte, kinél szolgál, és őt hogy hívják; feltehetően be akarja panaszolni.
Másnap:
Haladtak tovább, de délután a piktor, Ormond, belázasodott, így szállást kellett keríteni. Csak egy átlagos falu akadt a környéken.
Kaptak szállás az erdőkerülőnél. Gyógyítót akart keríteni az embereivel, így elküldte Dentast a szonszéd városba orvosért, de Dentas dolgavégezetlen tért vissza: nem találta a kiutat a faluból. Ezt rebesgette az erdőkerülő is, majd az egész falu, és maga Iymer is megtapasztalhatta.
A helyi gyógyító megvizsgálta a piktort, kúrát javasolt, másnapra a piktor jobban lett.
Még este beszélni akart a fuvarosal, aki az egyetlen, aki ki tud menni a faluból (a szomszéd község papja pedig ritkán be szokott jönni), de nem tudott, részeg volt.
A falu vezetője elé vitték őket a helyiek: itt ez a szokás. A vezető mondta, hogy innen eddig senki idegen ki, ha már be, és ittaz a szokás, hogy a fiúkat gyorsan kiházasítják, így nekik is feleséget kell venni, ha már úgyis itt maradnak. Egyelőre Iymer elutasította, ki akar jutni.
Következő nap:
A jobban lett piktor elmesélte a lázálmát, ami a későbbiek fényében szinte valóságnak tűnt: a falut valami istentelen némberek tartják fogva, akiknek Phyrexia a vezetőjük. A piktor le is rajzolt egyet közülük.
Felkaptattak Dentassal a falu hegyére, szétnéztek. A falu határát körben köd vesi körbe, nem látni az országutat. Lefelé jövet benéztek Merrow-hoz, a falu gyógyítójához, aki sok információval és egy csókal szolgált Iymernek, de ez utóbbira Dentas megharagudott, és egyre mérgesebb lett. Merrow után a falu ezetőjéhez néztek be kérdéseikkel, ahol Dentas már a robbanás szélén állt az újabb házassági ajánlat emlegetése miatt. Visszatérve az erdőkerülőhöz Iymer elmondta, amit megtudott, Dentas kitört, elrohant.
Merrow-tól megtudták, hogy a fuvaros lánya ezeknek a némbereknek a vallását követi, és a falu vezetője is megerősítette, hogy nem a Hétarcút imádják, hisze ide, szerinte, nem ér el a keze,más határozza eg az életüket.
Iymer és Siken fafaragót keresve épp belbotlottak három helyi leányba, akik közül az egyik épp a fuvaros lánya.