Shulur - Zadon - Calowyni Hõsök sétánya

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Milla nem veszi észre a munstrát - el van foglalva a pohárba való víztöltéssel. Mondjuk remegős kézzel kicsit nehezen megy.
Bájai nőiesek. Apró, de kerek és feszes melle lehet - már amit a ruhán keresztül megállapítassz. Szépen formált csípővel rendelkezik, és mellé nádszálvékony derékkal. Feneke kerek, feszes; és bár apró termetű egy kicsit, de lábai szépek, formásak, kecsesek. Karja vékonykának tűnik elsőre és nem túl izmosnak. Annak ellenére, hogy számodra nem megszokott női ideál, kellemes látványnak tartod.
A leányzó annyira összpontosít, hogy ne öntse a pohár mellé a vizet, hogy amikor megszólítod, kicsit megijed és a fél pohár hideg víz rádborul. Más ruha hirtelenjében nem akad a kezébe - a takaróddal kezdi itatni mellkasodról a vizet.*
- Én lenni kicsit el... elgondolkodva. Bocsáss meg Urc, én..... - *egy nagyot nyel és ismét lesüti a szemét.*
- Nem érteni neked kérdés. ... - *nagy nehezen mégis rád emeli tekintetét. Kislányos zavar játszik inkább benne, de mint férfi meglátod a mögötte lobogó tüzet is.*
- Inni adok, kell? Segítek ülni ágyon. - *nyújtja feléd a félig teli poharat jobb kezében, míg a ballal olyan mozdulatot tesz, hogyha elfogadod segíthessen megtámaszkodnod a felüléshez.
Lassan tapasztalod testeden, hogy a gyökér elrágása tényleg használ. A vállad már egyáltalán nem fáj, de a lábad sem annyira. Egy kis lüktetés még van, és érzékeny is, de az állandó és viszonylag nagy fájdalom elmúlt.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbár hírtelen megrándul a hidegvíz érintésétől, de azután nyugodtan szuszog tovább. A lányra mosolyodik enyhén. Mutatva, hogy semmi gond, előfordul ilyesmi mással is. Kezét megemelve mutatja, hogy megpróbálja a felülést egyedül. Kissé bal oldalára fordul, majd karja segítségével kitolja elernyedt felsőtestét. Könyöklő pózt vesz fel, s elfogadja a lány által kínált vizet. Szabad kezével óvatosan megfogja a lány ivócsészét tartó kecses kézfejét, s segít saját szájához emelni azt. Jó ízűen kortyolgatja a nyugtató italt, s érzi eltűnik minden rossz íz, mely eddig szájában „kavargott.”. Miután párat kortyolt a friss vízből, elveszi a csészét szája elől, de a lány kacsóját még mindig finoman tartja*

- Urc köszön! Jó szív te! * Mosolyodik a lányra.* Urc mennyi nap fekszik? * Néz kérdő tekintettel a szépségre*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Milla keze egy kicsit megremegett amikor megfogtad a pohárral együtt. Rád nézett, és mélyen el is pirult; azért a poharat nem engedi el, segít ahogy csak tud. Bal kezével eközben a két lapockád közt támaszt meg - bár ez inkább tűnik egy gyenge érintésnek.*
- Jó szív? Nem... Nekem feladat itt téged ápolni, gyógyulni segítséget adni. - *mondja, de közben ha lehet még jobban elpirul, és immár nem néz rád. Szemei cikáznka ide-oda, erőteljesen kerüli pillantásodat, így válaszol kérdésedre.* - Téged tegnap hozni ide Urc. Tegnap tenni veled ezt mind.

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urcnak megáll kezében a csésze a szavak hallatán.*

<… Egy napja történt velem mindez?! Nekem meg ezred éveknek tűnik! Miért nem öltek inkább meg?! Nem leszek senki és semmi szolgája! Egy korg nem!!!!!!…>

* Kedvetlenül fekszik vissza a fekhelyére, becsukja szemeit, s szíve szerint üvölteni tudna a tehetetlenségtől. *

- Milla szól kapitány! Urc halni akar! Ő kardtól! * Majd minden nemű kommunikációtól elhatárolódik, s üveges tekintettel nézi a fehér mennyezetet.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Milla kezéből kiesett a pohár amikor kiejtetted szádon, hogy halni akarsz. Csak tátog melletted jó pár szegmensig. Egyszer még fel is áll, de utána rögtön vissza is ül az ágy szélére.
Sokáig néz, szótlanul.
Majd közvetelnül föléd hajol. Szeme a szemeddel kerül egy vonalba, orra szinte összeér a tiéddel - hogy ezt elérje szinte rádmászik az ágyon. Szemében perzselő tűz lobog, de nem azért mert férfiként kívánt volna meg - ezt a tüzet más táplálja.*
- Urc! Te lenni más mint itteni nép. Neked idegen világ. De a büszkeség mi táplál halál vágyat nem jó, nem helyes. Lenni itt szabad élet, még ha nem is úgy mint rég neked. Csak lenni száj összeszorít, viselni el kezdetet és lenni jönni el nap szabad.
Nézz rám! NÉZZ RÁM! - *addig ráz, bökdös, amíg szemeidet rá nem emeled a plafonról*
- Mit látsz rajtam te? Csak egy kis fruska ugye?... De nem, ettől több én. Lenni nekem otthon messze, Napország. Lenni nekem ott család de már nem hisz népért élhettem volna. De ezek másképp gondolni sorsot. Betörni széphonba és rabolni, ölni jöttek. Elhozni többed engem mással, társakkal, lányokkal kik fogadtak hűség Ranil atyának. Mi otthon senki nem érinthet meg, legnagyobb bűn mit cselekedhet, mi ott szentek. És mégis nézd itt vagyok! Nem adom fel! Nem tehetem a saját nép miatt! Hat nyár azóta, hat nyár és még mindig... hiszem hogy nap eljön, amikor újra látom hazám. S tudod miért?... Itt ITT - *böki meg a bal oldalát, a melle felett* - ITT érzem, hogy szükség rám, várni engem. Ranil szeretni engem, nem hagy el. Hinni benne, szólni hozzá, és ő velem itt van. Tudni, érezni.
Eleinte feladtam volna. Nehéz mit élni kellett meg. Nagyon nehéz. Senki nem maradt régi társak közt. Mindenki máshová ment rabnak. Feladtam volna mint te de jött álom. Igaz álom. Ráébresztett, ha megfutamodom meggyalázom mindent mit éltem addig. Szülőm kit soha nem láthatok, napfényes hont mi életet adott, az egyetlen Fényes Atyát, ki kebelére fogadott.
Érteni engem?... Van számodra még mit élni. Van múlt mibe kapaszkodhatsz, segít továbblépni. Mit gondolna neked szülő, ha most látna, hallaná kérés hozzám? Mit mondana nép, hogy megfutamodsz? Mit mond neked Atyád ITT - *most a te bal oldaladat bökte meg* - mit mond ITT, ezért vigyázott rád, ezért adott élet neked, ezért gondoskodott, ezért szenvedett?
*Milla teljesen kikelt magából. Még beszél hozzád erőtől dagadóan, erőteljesen, szenvedélyesen, de ezeket a szavakat már nem érted.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A harcos jó darabig csak a plafont lesi, de nem tudja elméjét kivonni a lány szavai és annak hatása alól.*

<… Szép hon! Apám, fivérem, népem! Kék ég, zöldellő mezők, szikár bércek! Szabadság, önbecsülés, kitartás, a visszatérésre való remény! Igaza van a lánynak! Kapd össze magad Urc! Nincs veszve még semmi! Megígérted Tallashinának is! Most Ígérd meg magadnak, hogy lesz még büszke rád nemzetséged! Ígérd meg, te fajankó! Gondolj apádra, ki büszkén engedett el otthonról! Gondolj fivéredre, ki felnézett rád! Gondolj a törzsre, ki büszke harcost lát benned! Igazad van lány! Nem adhatja fel egy korg! Soha!!!!!!…>

* Könnyek csorognak végig a férfi arcán. Életében talán először. A lányra pillant s, röviden ennyit válaszol:*

- Urc köszön nap országából való! Milla erős! Urc tanul sok tőle! * Enyhe mosolyra biggyeszti szája szélét, s ismét visszatér szemeibe az „élet”.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*A lány szavaidra megkönnyebbül láthatólag. Arca kissé felderül, pár könnycsepp kicsordul szeméből. Megkönnyebbülésében nyakadhoz fúrja arcát, párat szipog - s közben teljes testével hozzádsimul. Mint a pihe, oly könnyűnek érzékeled, mintha egy finom selymes takaró lenne rajtad csupán.
Pár szipogás után érzékeled, hogy a légvétele is elállt a lánynak. Nem mozdul - majd mikor már kezded kissé furcsálni érzed, ahogy nyakadhoz ér a puha, forró, kissé nedves ajka. Tüdejéből kiáramló forró lélegzet selymesen cirógatja bőrödet, majd egy újabb lehelletnyi csókot érzékelsz.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbár meglepődik a lány reakcióján. Jól eső érzés tölti el testét, mikor a lány leheletnyi csókot ad nyakára. Még a hideg is kirázza a gyönyörtől, de egyben meg is lepődik. Nem tudja hova tenni Milla ilyen gyors közeledését. Tudja jól, hogy egy kis entyem- pentyéhez még gyenge, de azért férfiúi „kíváncsisága” is tombol benne. Gyengéden átöleli Millát, majd óvatosan végigsimítja nőies hátát. Közben egy óvatos csókot lehel a lány arcára. Jobbjával beletúr a lány hajába, majd végigsimítja gyengéden a nő orcáját. Elmosolyodik szerényen, s halkan az északi lány fülébe súgja:*

- Urc köszön gyengédség!

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Milla megremeg karjaid közt amikor a hajába túrsz. Egy picit felemelkedik, hogy a szemedbe nézhessen. Nem szól semmit, csak csillogó szemekkel szinte belefúrja szemeit szemeidbe. Oly lassúsággal, hogy szinte nem is érzékeled, közelít szájával a szádhoz - egyszer csak összeér ajkatok. Kívánxsi, remegős csókot kapsz tőlle - lehelletnyi időre. Ajkát elveszi a tiédtől pár mm-nyire, és csak mozdulatlanul fekszik rajtad behunyt szemekkel.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbárnak is egyre hevesebben ver a szíve. Férfiassága kezd „erőre” kapni, ami kissé zavarja is. Főleg így, hogy a lány rajta fekszik. Közben azért jut ideje pár pillanatig gondolkodni is.*

<… Urc! Ez a lány még érintetlen! Érzed? Ez még nem csókolt meg senkit! Ne rontsd el! Ne légy túl rámenős, vagy mohó! Élete első csókja legyen emlékezetes! …>

* Urc óvatos, de érzelmekkel telítve "visszacsókot" lehel, majd szép lassan eltávolodik a lány szájától, s suttogva megszólal:*

- Milla! Nap ország lány! Te lenni gyönyörű!

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*A lány szemei lassan felnyílnak fátyolosan tekintenek rád a csókod után. Egyértelmű a feltételezésed - érintetlen még minden téren.
Lassan egy könnycsepp alakul ki szeme sarkában, majd egyre jobban hízik és hízik, amíg le nem hull a te arcodra*
- Urc! Én lenni közeledben gyenge. Nem tudni mit csinálni. Itt bent heves verés ha lát, és... szédülni szinte ájulásra. Milla beteg Urc mindez miatt? Urc tudni mi ez Millával?

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A korg meglepődik eme gyermeki nyíltságon, s egy pillanatra el is töpreng mit is válaszoljon.*

<… Ez a lány olyanokat mond, mely számomra felfoghatatlan!? Alig ismer. Még egy fertályórával ezelőtt rettegett tőlem, most meg érzelmesen „kinyilatkozik” előttem?! Nem tudom mi ütött hírtelen belé, de jól eső érzéssel tölt el. Jól esik, hogy valaki velem foglalkozik, hogy valaki a közelségemet keresi. Hmmm… Lehet, hogy ő is „ebben a cipőben jár”?! Csak ő már 6 siralmas éve gyötrődik itt, s érzelmi kitörései ezért ilyen hevesek?!…>

- Milla!* Szólal meg csendesen, s nyom egy puszit a lány homlokára, majd mélyen a szemeibe néz.* Urc nem tud szavak fogalmazni! Urc beszél rossz közös! * Próbál kitérni a válasz alól, majd egy hírtelen gondolattól vezérelve témát vált „keményen”, talán fájón, de nincs szíve kihasználni a lány gyengeségét.*

- Milla ismer Tallashina? Tegnap hoz kapitány velem egyszer. Jól van?

<… Pfuu.. de rohadék vagyok, de tényleg nem akarom szegény lányt kihasználni. Szép, tetszik, csak féltem is egyenlőre. Majd talán később, ha jobban megismerem…>

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

- Milla sem beszélni jól nyelvet. De nekem mondani, te toronit nem érted, dwoont pedig ha itt meghallanak megölnek.
*A lány ártatlanul lovaglóülésben felül rád - a hasadra. Ha kicsivel lejebb csúszna tudod, hogy akkor már nem nagyon tudnád magad visszafogni...
Szomorú szemekkel néz egy darabig, látszik rajta, hogy nem szívesen mondaná el a második kérdésedre a választ. Kezébe fogja hatalmas tenyeredet, szorongatja kicsit, tekintetedet pedig kerüli. Végül mégiscsak rászánja magát a válaszra.*
- Az a szép idegen kékszemű nőről beszélsz. Tudom ki, láttam már. Tegnap ismerkedett meg mindennel. Tanulni ő gyorsan, alig makacs. Pedig félni tőlle mások, mondani szóbeszéd, hogy ő népe gyilkol messze ide emberek ezrei....
*Eddig jutott, mert ekkor hirtelen kivágódott az ajtó. Két katona jelent meg, amint meglátnak benneteket groteszk vigyor jelenik meg arcukon. Milla ijedtében leugrik rólad, de szerencsétlenségére rosszul lép - csak azt látod, hogy fájdalmassá válik arca, sikolt egyet, és lerogy a földre. Az egyik katona durván a hóna alá nyúl, majd anélkül, hogy segítene neki szó szerint kivonszolja a helyiségből. Hiába is akarnád nem tudsz ellene tenni semmit. Hiába, hogy már kevésbé fáj minden porcikád, hála a félszáraz gyökérnek amit elrágtál, a sebek nem engednek ugrálni.
Nem sokkal ezek után egy idegen férfi jelenik meg az ajtóban. Magas, vékony férfi, büszke és rátarti arcvonásokkal, fehér hajjal, gleccserkék szemekkel. Nemsei cicomás ruhában - Fekete selymesen csillogó cipő van rajta, méregzöld pantallós nadrág, melyben egy-egy fehér csík díszeleg oldalvást, ez fölé egy ezüstszálakkal hímzett fekete kabátkaszerűséget vett fel. Hidegen csillogó szemekkel néz végig rajtad, majd hátrakulcsolt kezekkel feléd lép - úgy 1,5-2 lábnyira megáll melletted.*
- Szóval maga a kedvesem legújabb testőre. Zabolátlan és makacs. Nem tűri a parancsolást, még a legjobb emberemnek is nekiment puszta kézzel. Nem is tudom mit csináljak magával. A gazdája teljes mellszélességgel kiállt magáért, azt mondta, majd ő megneveli magát, kezes bárányt farag magából. Nos ezt nem tudom neki elhinni.
Mit szól mindehez?

//Az élethű barbár alakításért 1 pontot adok a karakter fejlődéséhez!
Így már összesen 2 pontod van, tessék vezetni! - már nincs messze a szintlépés//

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A korg ismét végigsimítja a lány arcát, miközben az a hasára ül.*

- Milla lenni jó! Túl jó! *Mosolyodik el, mikor pedig megtudja, hogy Tallashina is jól van egy hatalmas kő esik le szívéről, de a kékszemű lánnyal, illetve annak népével kapcsolatos információkon elmereng egy pillanatra.*

<… Tallashina népe gyilkol lent Délen?! Hmmm… akkor megvan miért utálják ezek annyira azt a szegény teremtést! Pedig azért mert egy népről rossz a vélemény, vagy akár közutálat övezi, az még nem azt jelenti, hogy minden egyes tagja gyilkos és emberevő!!! Biztos köztük is vannak jó emberek. Például Tallashina az! Én érzem!…>

* Épp bele akar kezdeni megformálni gyenge nyelvtudásán eme szavait , mikor feltépi az ajtót a két őr. Elönti a düh, mikor a szerencsétlen lányt kivonszolják a szobából. Megpróbál felkelni, hogy meggátolja őket, de sebei nem engedik ebben. Vérben forgó szemekkel nézi a távolodó lány arcát, s annak kétségbeesett tekintetét.*

<… Megfogtok dögleni pondrók! Eljő még az én időm!!!…>

* Ezután veszi csak észre a belépő idegent.*

<… Na úgy látom megérkezett a következő piperkőc! Valami törzsfő lehet, talán ennek az egészek a vvezetője…>

* Figyelmesen hallgatja a magas különleges tekintetű férfi szavait. Ha toroniul beszél egy kukkot sem ért, ha viszont közös nyelven szólal meg válaszol neki:*

- Urc véd gyengébb nem! Urc nem tűr bánt valaki nő! Urc vigyáz nő, de megalászkodni nee * Harapja el utolsó mondata végét, mikor eszébe juttnak Milla szavai, Tallashina, családja, a szülőföldje, s a szabadsághoz vezető rögös út. Leveszi szemét a férfiról, tudva, hogy ez itt az ettiket.*

<… Urc! Vésd az eszedbe! Szabadság! Eljő a szabadság, de színlelni kell! Ha nehéz is akkor is! Muszáj!!!…>

[Isshae Ianarak]

//Elfelejtettem mondani, hogy Cartiss közös nyelven szól Urchoz. //

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

- Ez mind szép és jó. De maga nem fog innen kikerülni szabad emberként, ha nem tanulja meg mi a kötelessége, mit szabad tennie és mit nem. Ha nem vívja ki saját magának a szabadságát, akkor örökre itt fog tengeni - nem fogom megadni azt az örömöt, hogy megfosztom életétől. ... Szenvedni fog ha engedetlen, makacs marad.
Értett?
...
*Egy széket húz maga alá és kényelmesen, nagyzolva ráül. Ezt látván neked egy kicsit viszketni kezd a tenyered.... de azért megtudod magad zabolázni.*
- Nos, ... tudja, hogy mi a feladata egy testőrnek?