Shulur - Víziváros - Gattear

[Isshae Ianarak]

(Nynanak)

- Rendben drága. - *szemeivel gyakorta néz feléd, nagy a valószínûsége, hogy észrevette a lelombozódást. Mire te kész leszel a smink lemosásával, addigra õ már az ágyban tartózkodik. Lefekvésed után, a hátadat kezdi el simogatni, aprózva-finoman masszírozni.*
- Mondd, mi bánt?

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Felnéz a férfira, amikor az simogatni kezdi.*

- Nem tudom, hogy miképp szerezzek pénzt. És nem akarok minden apró-cseprõ gondom miatt téged zargatni. Nem akarlak kihasználni. A saját lábamon is meg akarok élni, de egyenlõre ötletem sincsen, hogy mit csináljak. A csengõ aranyak nem hullanak csak úgy az ember ölébe.

*Visszahanyatlik a párnára és elmerengve hallgat egy darabig. Aztán ha úgy ítélte, hogy a férfi eléggé feldolgozhatta mondandóját, akkor felkel és rámászik a kyrre. Hanyatt dönti és csókolgatni kezdi a felsõtestét. Végül amikor a füléhez ér belesúg.*

- De a mai estét szeretném megköszönni neked. Nem vagyok hálátlan.

*Teste vonaglani kezd a férfi testén és simogatásai, csókjai közben szépen lassan, vontatott tempóban befogadja párját. Próbál minden mozdulatával, minden sóhajával és nyögésével minél nagyobb örömöt és élvezetet okozni a férfinak.*

[Isshae Ianarak]

(Nynanak)

- Mégis hogy gondoltad mindezt? Csak nem dolgozni akarsz - mert azt ugyan nem engedem meg. Semmi szükség rá. A kedvesem vagy, a támaszom, a mindenem. És ha a Mindenem egy rabszolgát akar, akkor meg is kapja.

*A csábításnak nem áll ellent, hagyja egy darabig, hogy azt tedd vele amit csak akarsz elõször. Amint újra levegõhöz jutott és újra tettre készen állt fordított a dolgokon. Vagy tudatod nélkül is jó tanára voltál, vagy valami különleges jó napja lehet, mert káprázatos dolgokat mûvel veled az ágyban - még élvezed is, rájátszani szinte semmit nem kell...
Az éjszaka folyamán legalább ötször lettetek egymáséi - alig aludván valamit.
Már igencsak tûz a nap amikor felébredsz - Cartyss melletted szuszog, boldog vonásokkal az arcán.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*A kyr azt mondja amit a lány vár. Az átkamatyolt éjszaka után Nyna is sokáig alszik. Mikor felkel, nézegeti párját és elmosolyodik.*

<... Nem is rossz ez a pasi. Fejlõdõképes és odaadó. De itt az ideje, hogy kapjak egy kis lóvét. ...>

*Gyengéd cirógatással és csókokkal felébreszti a kyrt. Mikor kedvese magánál van, megfogja a kezét és magára húzza. Lábaival átöleli a férfi derekát és kezei közé fogja annak arcát.*

- Tudod amikor Toronba jöttem, elhatároztam, hogy nem fogok senkitõl sem függeni. Hogy nem leszek senki kitartottja. De rá kell jönnöm, hogy kiszolgáltatott vagyok. Ha nem lennél, és nem vigyáznál rám, akkor elvesznék ebben a hatalmas városban. Nagyon sokkal tartozom neked, és nem tudom, hogy tudom e viszonozni azt a sok jót amit velem tettél. A szeretõd lettem és az ágyasod. Lassan be kell látnom, hogy tõled függök. Ez egy kicsit ijesztõ, de te mindent megteszel, hogy ne érezzem magam rosszul emiatt. Ígérem, hogy azalatt amíg együtt leszünk, azalatt megpróbálom viszonozni a jóságodat és életemet rád bízom.

*Megcsókolja a férfit és kezeivel ösztönözni kezdi, hogy tegye magáévá.*

<... Imádom a szerelmes férfiakat. Olyan kiszámíthatóak. ...>

*Ha túlestek a reggeli kölcsönös örömszerzésen, akkor hozzábújik a férfihoz és puszilgatni kezdi a nyakát.*

- Szóval akkor kedvesedet ellátod a rabszolgavásárlás kellékeivel? Most délelõtt szeretnék elmenni vásárolni. Nem kérek mást kíséretnek, csak egy olyan embert, aki ismeri a rabszolgapiacot. Remélem kérésem nem túl nagy. Ha annak tartod, kevesebbel is beérem.

[Isshae Ianarak]

(Nynanak)

*Cartyss nehezen ébred nagyon. Amikor magadra húzod kezével és lábával megtámaszkodik, hogy a súlya ne rád nehezedjen, így hallgat.*
- Viszonozni? Mit kedvesem? Kitüntetsz a figyelmeddel, elfogadsz olyannak amilyen vagyok, a támaszom vagy, segítessz, már a puszta jelenléted , az hogy mellettem tudhatlak örökre segít minden nehézségen átjutnom. Erõt adsz nekem. Ez nem csak arról szól szívem, hogy a szeretõm vagy... nem.... attól többrõl ... - *megcsókol egyszer... kétszer... majd lassan tudatosul benne, hogy mit szeretnél - s óhajodat teljesíti. Figyelmes és odaadó egész szeretkezésetek alatt, nem csak a saját vágyaival törõdik...
Az aktus utáni levezetõt lehunyt szemmel élvezi szorosan átölelve derekadat.*
- Most délelõtt? Vagy már inkább délután... enni is kellene valamit szívem, a piac az megvár. És mondtam tegnap is, hogy csak a testõrparancsnokommal engedlek el, senki másra nem bíználak.

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nyna nem tud másra gondolni, csak a kiruccanásra. Felkel az ágyból és magára veszi a köntösét.*

- Nem vagyok éhes kedvesem. Ha meg megéhezem, akkor megállok valahol a városban és bekapok valamit. Az meg, hogy kit adsz mellém, azt rád bízom. Te tudod, hogy kiben bízol meg. Lefürdök, aztán már indulnék is. Azt a pénzt amit rám szánsz azt add a kísérõnek. Nem szeretek nagy összeget magamnál tartani.

*Dob egy csókot kedvese felé, aztán kisiet a szobából és egybõl megy tisztálkodni. Miután a fürdõben megszabadul a kéj nyomaitól visszagrasszál a szobájába és gyorsan felöltözik. A dísztelen fekete bársonyruháját veszi fel a mattfekete selyem inkognójával. Ékszert sem vesz fel, hiszen rossz környékre megy. A nagy õrség ellenére a rabszolgapiac sem tartozik a legbiztonságosabb helyek közé. Miután végzett és minimálisan szépítkezett is lesiet és keresi a kísérõjét.*

[Isshae Ianarak]

(Nynanak)

- Nem tetszik, hogy ennyire nem törõdsz magaddal. Féltelek, hogy beteg leszel...
*Nehezen enged el, a dobott csókot viszonozza.

A fürdõben viszonylag hamar elkészítik a kellemes meleg vizet, így gyorsan elkészülhetsz. Kelés után egy órával már az udvarra nyíló ajtón lépsz ki.

Egy szépen csillogó fekete hintó áll az épület elõtt két lóval elõtte. A hajtó a bakon ül. Mást egyenlõre nem látsz az udvaron, de az apró kavicscsikorgásból következtetve, valaki katonás léptekkel közeledik a hátsó rész felõl. Hamarosan fel is tûnik Két férfi - egy magas vékony testalkatú, átlagos kinézetû úgy, 30-35 körüli férfi. Ruhája a már látott on Wyemar testõri egyenruha, annyi különbséggel, hogy a rajta lévõ nadrág szárában hosszanti irányban mindkét oldalon egy zöld csík látható. A másik férfi szintén egyenruhát visel, õ valamivel alacsonyabb és vastagabb, és fiatalabb is.
Amint eléd értek az alacsonyabbik lehajtott fejjel, szívre tett kézzel áll meg elõtted, míg a magasabb csak haptákba vágja magát, biccent fejével köszöntésképpen.*
- Üdvözlöm Kisasszony. Engedje meg, hogy bemutatkozzam: Zagersa Notrogs, Cartyss on Wyemar urunk testõrparancsnoka vagyok. Én fogom elkísérni kegyedet a piacra. Van még esetleg valami, amit indulás elõtt el szeretne intézni, vagy akár indulhatunk is?

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Kisiet a hintóhoz és meglátja a két katonát. Megvárja míg bemutatkoznak, aztán bólint.*

- Nem terveztem elõtte semmit. Menjünk egyenesen a piacra. Cartyss mekkora összeget adott? Mibõl gazdálkodhatok?

*A válasz után a hintóhoz siet és beszáll. Nagyon izgatott. Ezek lesznek élete elsõ rabszolgái. Azért próbálja leplezni lelkesedését, de nem megy úgy ahogy szeretné.*

<... Ó anyám. Most de büszke lennél rám. Ilyen pasit kifogni. Ó Morgena. Köszönök neked mindent. Olyan áldozatot fogok bemutatni, hogy megremeg Shulur. ...>

*A hintóból kikukucskál és figyeli a várost. Alig bírja kivárni, hogy odaérjenek.*

[Isshae Ianarak]

(Nynanak)

- Akkor Kisasszony parancsoljon ... - *nyitotta ki elõzékenyen elõtted a hintó ajtaját, s a felszállásban is a kezét nyújtotta.
A lelkesedésed nem kerülte el a figyelmét, de nem tette szóvá.
A hintó elindult, ki a kövezett udvarról, ki a kovácsoltvas-kapun... a kikötõ negyed felé.*
- Ne haragudjon kisasszony, de lenne pár kérdésem Önhöz. Az eltûnt személyes tárgyával kapcsolatban. On Wyemar megkért, hogy nyomozzak az üggyel kapcsolatban, és talán tudna valamit segíteni, hogy mihamarabb visszakaphassa a könyvét.
Miután megérkezett városunkba, nem észlelt olyasmit, hogy valaki követi, figyeli? Vagy már esetleg a hajón? A fogadóban, az utcákon? Vagy olyan személy nem tartózkodott közelében, aki minden áron megszerette volna ismerni?

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nyna meglepõdik a kérdésen, de ez nem látszik rajta. Elgondolkozik és próbálja feleleveníteni a történteket. A találkozást a fogadóban azon az éjszakán. Végül válaszol.*

- Nem tudok róla, hogy valaki esetleg követett volna. Tudja én nem értek az ilyen dolgokhoz. Az alvilág nem az én világom. Érdeklõdni meg sokan érdeklõdnek mindig irántam, de közelebbi kapcsolatba nem kerültem senkivel. Igazán nem tudok értékelhetõ információt adni sajnos. Ha valami eszembe jut, akkor rögtön szólok megígérem.

*Ezután hátradõl és gondolataiba mélyed. Próbál összefüggést találni a napló elrablói és aközött a nõ között aki a színházban a testvérének vallotta magát. Kezdenek összekuszálódni a gondolatok a fejében és nem tud rájönni a miértekre, bár tippjei vannak. Végül visszatér elõzõ gondolataihoz és próbál örömteljesebb dolgokra összpontosítani. Megint nézelõdni kezd és türelmetlenül várja a megérkezést.*

[Isshae Ianarak]

(Nynanak)

- Értem kisasszony. És azóta amióta itt van on Wyemar Úrnál? Ez idõ alatt sem próbált senki a közelébe kerülni, nem kapott titkos levelet, fenyegetést, bármi mást? - *látszik, hogy lelkiismeretesen végzi a munkáját, alaposan kifaggat mindenrõl. Eszedbe ötlik, hogy egy õr adta oda a találkáról szóló levelet... vajon ez a férfi mennyit tudhat errõl az esetrõl? ...*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nyna újból elgondolkozik és eszébejut a levél. Ha pedig ez a testõrparancsnok, akkor biztos jelentenek neki minden ilyesmit. Szóval ezt a szálat el kell varrni.*

- Sem fenyegetés, sem titkos levél. Bár egy levelet kaptam, de az sem tartalmalmazott ilyen dolgokat. Csak egy találkozóra invitált egy ismerõs. Tényleg nem tudok sajnos segíteni. De majd gondolkozom még rajta.

*Leplezi a kétségeit a férfi elõtt. Amíg nem deríti ki hogy ki ez a nõ aki a testvérének mondja magát, addig nem akar nyílt lapokkal játszani. Ha pedig ki akar teríteni valamit, azt egyenesen a kedvesének fogja. A testõrkapitány láthatja Nynán, hogy túllépettt a kérdésen, és gondolatait megintcsak a vásárlás köti le.*

[Isshae Ianarak]

(Nynanak)

*A parancsnokon látszik, hogy a válasszal nem túl elégedett - ez így bizonyosságot ad számodra, hogy tudott a levélrõl és a tartalmát illetõen nem hisz neked, de nem firtatta a dolgot tovább.
A hatalmas kúriákat felváltotta a kétszintes házak látványa, egyre jobban a nyüzsgõbb, élettel telibb városrészben haladtok. Egy nagy ívû bal kanyar után az út emelkedni kezd.*
- Már csak percek kérdése és megérkezünk a piacra Kisasszony. Hogy segíteni tudjam, milyen rabszolgát szeretne venni, Mi célból?

//Folytatás a Rabszolgapiacon!//

[Yvett de Crei]

_______________________________________________________________
JK: Ryni
Helyszín: a Menedékben

Kimesélőreag II.rész
_______________________________________________________________

*Hajnalban tért magához pár percre. A körülötte lévő sündörgésből alig vett észre valamit. Szervezete még mindig küzdött az életbenmaradásért, de úgylátszódott, hogy megnyeri a csatát - nem kerül még Úrnője elé.
Lícia - nevelőanyja - gondoktól terhesen közölte vele, hogy el kell hagyniuk Shulurt egy ideig. A klán átszervezése folyik, de az biztos, hogy ő, Lícia és Drayh a nemsokára kifutó Fekete Sirály-jal elhagyják a várost, Lakhassynba utaznak.
Ryni fáradt volt mind testileg, mind lelkileg. Nem tudott mást csak bólogatni egyetértően.*

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Szándékosan nem pillantok vissza, hiába érzem, hogy figyelnek. Valahogy sejtem, hogy Ami az. Kicsit didergősen lépkedek a macskaköves utcákon, s a Viziváros felé közeledek. Átfut agyamon, hogy jó ötletnek tűnt volna, ha felkötöm a fegyverövem, de most már mindegy. Egy egyszerű vállrándítással elsimítom a dolgot magamban, s folytatom utam. Határozottan haladok célom felé, s reménykedek. Tisztában vagyok vele, hogy nincs túl sok esélyem, de előfordulhat üresedés, hiszen a Gattear nagyjai is csak emberek... Út közben odafigyelek erszényemre, mert a nagy forgatagban sokkal könnyebb kizsebelni az embert. Tekintetem néha elkalandozik, de... éber maradok, hiszen eszembe jut a tegnapi menekülő útiránya. Lopva figyelő pillantásokat keresek, talán a nappal világossága, s a gyanúm elegendő lesz, hogy lebuktassam az utánam kémkedőt.
Nem először járok a téren, s az épületet sem első alkalommal látom, mégis mindannyiszor lenyűgöz.
- Mit nem adnék érte, ha egyszer a falaid közt játszhatnék, dicső Gattear... - suttogom halkan, áhítattal. Még mielőtt bárki bolondnak nézne, tovább haladok a bejárat felé, s a hirdetőtáblákat pásztázom, amin az előadások is fel vannak tűntetve. Ha embert keresnek, akkor minden bizonnyal észrevehető helyen áll a felhívás.