Xylina
Nem csoda, hogy elszakadt a cérna. Elgyötörten elveszem a fiútól a kendőt, megtörlöm a szemem, várok, míg a sírhatnékom csillapul annyira, hogy emberek elé menjek.
A Gattear kocsija láttán én se tudom, sríjak-e vagy nevessek. Ezek se váratják a népet, Levon alaposan megmozgatta a szálakat.
<Vajon itt az áldozat megtört, szánalmas kinézete hat bármilyen törvényemberre?> - gondolok arra, ugyan befejezem a bőgést, de a szemem ki lesz sírva, arcom foltokban piros lesz.
- Most már menni, én meglesz.