Két város között - úton, tengeren...

[Chorax]

(Yossarien)


*Kicsit megnyugtat, hogy nem látok senkit mögöttem, de azért óvatos maradok. A szószólóra vigyorgok:

- Bizony kicsit erős! Lehet gyengébbet is csinálni, vagy más ízűt...Csak ehhez hasonló erős italaim vannak...Mit szeretnétek azért, hogy a felszínre kísérjetek?

< Sok mindent nem tudok neki felajánlani. Talán ruhákat, vagy más ízű pálinkát...de ahogy elnézem, nem éppen szakértők... >

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: valahol a föld mélyén
Időpont: kora délelőtt
_______________________________________________________________

- Ital nem. Éget. De mi más. Adni ki mutat te meg tárgyak neked vanni.
Felszín nem távol itt. Közel. Út nem egy, veszély neked fejed rá. Mi mutat neked út biztonság, ha vanni tárgy más adni mi rész.

[Chorax]

(Yossarien)


*Kicsit elszomorít, hogy nem ízlik nekik ez a remek ital. Pedig igazán jó dolog.
Kutakodni kezdek a cuccaim között és sorolni kezdem amiket hirtelenjében meglátok:

- Vannak ruháim, takaróm, tűzszerszámom, gyertyám, némi élelem, és van egy könyvem is. De van még ilyen italom is, bár titeket éget... Mégis mire gondolsz? Mit szeretnétek?

*Kicsit jobban kinyitom a hátizsákot, hogy jobban belelássanak. Úgysincs mit takargatnom.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: valahol a föld mélyén
Időpont: kora délelőtt
_______________________________________________________________

*A lények szószólója közelebb lép még jobban hozzád, szinte karnyújtásnyira. Leguggol, hogy jobban belellásson mi között kotorászol a hátizsákodban.
Az élelem megemlítésénél felcsillan a szeme és szőrös, görbe, nagykarmú ujjával rábök az élelemre.*
- Az lenni jó csere út ért. Vanni több? Nem. Nem baj lenni, nem lenni több dvarz. Adni. Menni mutat mi út.
*A többiek is közelebb húzódzkodnak hozzád és nekik is csillog a szemük a kaja láttán - talán érthető is, amilyen csont és bőrök mindannyian.*

[Chorax]

(Yossarien)


*Biccentek a beszélőnek:

- Van ételem! Bár nem sok, de egy részét nektek adom, ha feljuttattok a felszínre!

*Előkaparom a nagy részét, de tényleg nincs sok ételem. Annyit azért hagyok magamnak is, amiből egyszer én is jól lakhatok. A többit neki adom a szószólónak. Majd megkérdem:

- Miért nem mentek fel ti is a felszínre? Biztos jobban élnétek mint idelent...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: valahol a föld mélyén
Időpont: kora délelőtt
_______________________________________________________________

- Felszín lenni nem jó részünk. Ember nem lát mi ... nem akar mi. - *látszott, hogy kereste a szót, amivel leírhatná számodra is a helyzetet. Elmondta, bár láthatóan ez az "apró" momentum nem igen zavarja őket.* - Felszín száraz, felszín hideg-meleg, felszín nem lenni jó mi élni ott mi.
*Elveszi az élelmet, majd sebes mozdulatokkal szinte grammra szétosztja igazságosan négyük közt. Azzal elindul előre csontos karjával mutatván, hogy indulj utána - kivezet a felszínre.
A többiek sutyorogni kezdenek amikor megkapják a részüket, de láthatólag nem rosszindulatúan, hanem inkább érdeklődve tekintenek rád, és folytatják a sutyorgást.
Mondhatni azt, hogy labirintuson keresztül vezet téged a szószóló. Néha egy-egy járatból mocorgást és vörös szemek felvillanását érzékelted, de semmi nem történt. Néha azért megfordult fejedben, hogy vajon tényleg kivezet-e, mert bár láthatólag haladtok előre, az út kanyargós, de nem haladtok felfele.
Egy kanyar után azonban úgy 50-70 lépésnyire szikrázó napsütést pillantassz meg - vége a járatnak, egy sima egyszerű barlangbejárat képében. Még tűzhely is van közel a szájhoz, melyben elszenesedett famaradvány is látható.
A lények a barlang bejáratát 30 lábnyira jobban nem közelítik meg. Megállnak és csendben figyelnek téged mind a négyen.*

[Chorax]

(Yossarien)


*Követem a négy fickót, a fénynek nagyon megörülök. Biztos nem tudom leplezni a vigyorgásomat, de nem is akarom.

< Talán mégis kikerülök a föld alól végre! Alig várom már a napfényt! >

*Mielőtt kimennék a barlangból, még halkan megkérdem a szószólót:

- Merre találok emberi települést? Úgy értem, vannak a közelben emberek?

*Megvárom a válaszát, majd elindulok a fény felé.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: valahol a föld mélyén
Időpont: kora délelőtt
_______________________________________________________________

- Lenni falu. Messze. Menni nap teljes, este lenni érni oda. - *válaszolja az a lény, amelyik eddig is beszélt veled, kezével balra int eközben.
Elérsz a barlang bejáratához hallod, amint saját vékonyhangú, szinte cincogó nyelvükön beszélnek. Egy pillanatra hátra fordulsz - egymással szemben vannak, és ahogy kiveszed gesztikulálásukból perlekednek egymással, de nem az élelmen, amit adtál nekik.
A barlang előtt egy lombhullató erdő látképe fogad, szép lankás vidékkel. Egy keskeny kitaposott ösvény vezet a barlanghoz balra lefelé a völgyből, s folytatódik jobbra egy darabig egyszintben a barlanggal - a fák között nem tudod megmondani merre visz onnantól kezdve (felfelé, vagy lefelé).*

[Chorax]

(Yossarien)

*Visszapillantok a barlang szájából, majd intek nekik, mintegy búcsúzás képen.
A kitaposott bal felé vezető ösvényt követve indulok és reménykedem, hogy mielőbb lakott települést találok.
Mindenesetre elment a kedvem a barlangoktól és az ismeretlen lejáratoktól egy időre...*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: valahol egy erdőben
Időpont: kora délelőtt
_______________________________________________________________

*Intésedet nem vették észre a furcsa lények.
Utadat balra kezded el - felemelő érzés a fák közt lépdelni a felszínen, látni a napot, a fákat, hallani a madarak csivitelését.
Most jut csak el ismét a tudatodig, hogy teljesen el vagy ázva - nem ártana átöltözni, megszárítgatni a ruhádat, hacsak nem akarsz valami nyavalyát összeszedni - bár a nap így kora délelőtt (mert kb. így saccolod az időt) eléggé melegen süt, még a fák közé is elérnek sugarai hála annak, hogy nem teljes pompában díszeleg a lombkorona.*

[Chorax]

(Yossarien)


< Valóban, meg is feledkeztem a nagy barlangászásban a vizes ruháimról! Talán maradtak száraz gönceim... >

*Átkutatom a hátizsákomat száraz ruhák után. Átöltözök, majd folytatom az utam, hiszen mielőbb lakott településhez kell érnem.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: valahol egy erdőben
Időpont: kora délelőtt
_______________________________________________________________

*Száraz ruhát találsz a zsákodban, lévén annak tartalma nem ázott át szerencsédre.
Eseménytelenül és egyhangúan telik el a következő 3 óra hosszád miközben rendületlenül haladsz a kis ösvényen emberlakta település után áhítozva.
Az erdő nem akar fogyni, keskenyedni, és ahogy egyre belljebb lépdelsz és egyre tovább haladsz dús aljnövényzet váltja fel az előző évi avartól takart talajt. Itt már a fák között árnyékot kedvelő virágok is megbújnak édeskés illattal elárasztva a környéket; valamint embermagas szúrós bokrokkal találkozol egyre többször és többször.
Már érzed gyomrod ürességét, s épp azon morfondírozol, hogy megkellene állj harapni valamit, amikor nem messze tőled felhangzik egy harsány hang - mintha énekelne, majd hallod ahogy mégegy valaki becsatlakozik az éneklésbe. Ezt követően ütemes kopogást hallasz.*

[Chorax]

(Yossarien)


< No csak nem valami zenészek?! Mit kereshetnek errefelé? >

*Haladok a hangok irányába, kíváncsi vagyok vajon kik lehetnek azok. Remélem, hogy útba tudnak majd igazítani.
Különösebben nem lopakodok, hiszen úgyis beszélnem kell velük. Azért látótávolságban megállok, és onnan méregetem őket. *

< Remélem útba tudnak igazítani valami lakott hely felé! Azt se bánnám, ha valami kisfalu lenne az... >

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Yossarien
Helyszín: valahol egy erdőben
Időpont: kora délelőtt
_______________________________________________________________

*Nem sokat kell menned - egy kis egyenes útszakasz után egy enyhe jobbos ívű kanyar és alant meglátod azt az alig 20 házból álló falucskának talán nem nevezhető településfélét mely felől egyre hangosabban hallatszik az ének és az ütemes kopácsolás.
Percek múlva meg is látod mi ez - úgy 5-6 férfi ember szó szerint vígan dalolva fát vág - vagyis hasogatják a már előre felgurigázott farönköket. Elég messze vagy még ahoz, hogy ők észrevegyenek, meg amúgy is láthatólag nagyon bele vannak feledkezve a munkába. Dolgos favágóknak néznek ki, akik itt élnek egy kis közösségben az erdőben.*

[Chorax]

(Yossarien)


< Emberek! Vééégre! >

*Vigyorogva indulok, majd felveszem a „ritmust” és fütyörészve közeledek feléjük. Nyugodtan lépkedek, és várom hogy észrevegyenek. Olyan hat-hét lépés távolságra megközelítem őket hangosan köszöntöm őket, persze toroni nyelven:

- Jó munkát uraim! Látom jó kedvvel telik a munka, még ha olyan megerőltető is, mint a hasogatás. Útba tudnának igazítani a legközelebbi lakott település felé? Kissé eltévedtem ebben a rengetegben...

*Beszédem után figyelem a reakciójukat, és természetesen bizalomgerjesztően mosolygok.*