A városon kívül

[Torozon]

Erion roppant város s mint ilyen számtalan kisebb falvacskával dicsekedhet akik egész éves termésükkel szolgálják hatalmas város Urait. A városon kívül még messzi hallania a város zajait, az Örömnegyed, nevetését messzire viszi a szél...
Ahol állsz már szinte érzed az ember milliók, morajlását amint élik mindennapjaikat. Tudod innen már nics messze a hatalmas kapu, amit egykor Óriások és Gólemek építettek. Nemsokára magad is megpillanthatod - s talán életedben először - a hatalmas falakat. Ám addig még hosszú az út s veszélyes a környék. A rossz nyelvek szerint az Eriont körülölelő Erdőkben banditák tanyáznak. A hegyekben ocsmány fajzatok várják újabb áldozataikat, egyedül a karaván utak biztonságosak, ám még azok sem az egyedül utazóknak.
Kicsit elmélázol a hallottakon majd elhatározásod megvalósítása kép lépsz egyet előre. Aztán még egyet. Érzed ahogy kicsit dübög alattad a föld. Kitudja hány vándor koptatta már ezeket az utakat? S kitudja hány veszett már rajta...

[Torozon]

Syris

Az országúton ülve azon tűnődsz vajon hogyan is kerültél ide. Először a nemes jut eszedbe. Pyarroninak mondta magát Krad vallásbelinek. Ennek ellenére még bűbájt sem bocsátottál rá és máris a "talpaid előtt" térdelt. Bár mint rájöttél ennek csak egy oka volt, mint később megtudtad ő használt ki téged nem pedig te őt. Bár végig gyanítottad hogy a kedves Lordnak -kinek negyven fős kísérete volt- otthon van egy olyanja akivel már összekötötte az életét. Alig egy hete ez bizonyosságot nyert. Mint valami rossz kutyát úgy tett ki téged és ebedet aztán hagyott magadra egy közeli kis városban. Persze te is jó hasznot húztál belőlle, rengeteg olyan dolgot kaptál tőle amit egyéb iránt épeszű ember nem ajándékozna csak úgy el. Így például a ládádban lévő értékes ruhákat, és azzal a két kővel díszített amulettet.Egy egy unikornist ábrázol ami fejét a föld felé hajtja közben testétől elfordulva a veled szemben álló alakra néz. A stilizált ezüst ékszer két szemét egy-egy szürke ám szép metszésű kővel helyettesítették. Az egész egy ezüstláncon lóg, épp ezért túl hivalkodónak találtad arra hogy, itt a poros úton felvedd.
Miután a nemes kirakott egy helyi ifjú lovag fejt csavartad kicsit el. Ő aztán eddig hozott, azt mondta Erion már nincs messze - mikor visszafordult. Nem tudod hogy, történt de valahogy egy idő után elgyengült a mágiád és már nem maradt erőd újra kreálni. Magadban szitkozódtál egy sort de most inkább várod az újabb szerencsétlen áldozatot.
A látványt a messziről jött utazók talán költőinek nevezhetnék, miszerint te ülsz hatalmas ládádon lábaidon könyökölve előtted pedig Dran fürkészi a zöldes rengeteg szélét. Oldalvást- amerre az út a Kalandozók városába vezet- vörösessé és sziklássá válik a talaj. A fiú beszélt neked valami varázslóról aki itt él és hogy az tette olyan sivárrá egy kis részen de te valahogy nem hittél neki már akkor sem. Mindenesetre a látvány szokatlan, de nem nyugtalanító. Az út miután a legelső vöröses sziklánál kicsit elkanyarodik mélyülni kezd a molyan kanyon szerűen. Ennél többet nem látsz, magaddal cipelni meg nincs kedved a ládádat így türelmesen vársz.


//Van két díszes szoknyád, egy felsőd és egy kis prémes mellényed valamint a medálban két olyan 4-5 karátos aprócska ékkő van foglalva.//

[Torozon]

Yade

Az idő szép napos s a te kedved is derült, semmi okod búslakodásra hiszen, a lehető legjobban alakultak a dolgaid . Eddig.
Egykedvűen bandukolsz Erion felé. Sokáig egy kereskedő karavánját kisérted és ezért meg is kaptad a fizetségedet, erszényedben kicsit több arannyal, arcodon mosollyal baktatsz Erion városa felé. Lovaddal lassan lépkedtek a poros úton mikor megpillantod az erdőbe vezető csapást. A legutóbbi faluban azt mondták erre felé vezet a legrövidebb út s mivel nem kételkedsz a falusi öregek szavában ezért erre veszed utad. Lassan haladsz az alig szekérnyi csapáson, amikor valami furcsa zajt hallasz. Az erdőből tart feléd valami ezzel világosan tisztában vagy, ám fogalmad sincs mi képes ekkora zajt csapni. Talán valami vadállat lehet.

//Kérnék egy asztrál próbát+2 vel, valamint a kereskedőtől kaptál egy kis erszényt benne 8 arannyal és mellé egy teli tegez nyílvesszőt amikről a kereskedő azt állította hogy, jobban lehet velük célozni...//

[Yasha am Lloth]

Szembefordulok a zaj forrásával és kezembe veszem a hosszúíjam és készenlétbe állítom, fő a biztonság


//Asztrál:k10=10//

[Syris]

Nézegetem kicsit újonnan szerzett holmijaimat, majd miután meguntam, felállok, nyújtózom egyet.
-Dran, maradj itt, és vigyázz a csomogokra!
Ezután megsimogatom a kutya fejét, és elindulok szétnézni a környéken. Előszöris a furcsa utat célzom meg.
<Vajon mi lehet a kanyaron túl? Hátha találok valami hasznosat.>

[Lorin O Krell]

asd

[Torozon]

Yade

A zaj forrása egyre közelebb jön. Ágak reccsennek az avar teljesen felverődik, közben megállíthatatlanul száguld feléd valami.
A félelem jeges kígyóként kúszik fel gerinceden közbe felajzod íjad.
Hátulról két kisebb zajt- úgy szint közeledőket- hallasz és pár mondat foszlányt.:
-Ott...!
-...apd el... fogd ...meg!

[Torozon]

Syris

Dran feláll egy pillanatig mélyen bámul szemedbe majd közelebb araszol a ládához és mellé telepszik. Amint látod nem fog onnan elmozdulni míg arra fel nem szólítod.
Elindulsz a kies ösvényen, ami ahogy már korábban is láttad egyre mélyebben váj a talaj anyagát adó barnás sziklába.
Mikor belépsz a kétszekérnyi széles útra még hátrapillantasz. Dran rezzenéstelenül őrködik ládád mellet. Elindulsz az úton majd alig ötven lábnyi távolságban- ahol valóban kisebb szurdokká szélesedék aminek a pereme majd 4 láb magas, a szélessége pedig körülbelül 4 lábnyi- megpillantasz egy hatalmas követ. Vagy legalábbis valami sziklának kinéző tárgyat. Legalább két láb magas és ugyanilyen széles, bár valamit furcsának találsz rajta. Rengeteg rajt a sirály. Nem tudod miért , hiszen ezek a madarak köztudottan a tenger közelségét kedvelik. Ez az egyik amin megakad szemed. A másik az hogy az a szikla izzik...
Nem pont a szó szoros értelmében de olyan forrónak látod mintha csak egy embert néznél.

[Syris]

<Különös...Mi lehet az?>
Lenézek a lábaimra, hogy dobótőrjeimet nem akadályozza-e valami, hogy ha szükség lesz rájuk, akkor mihamarabb elő tudjam őket kapni. Óvatosan közelebb megyek. Megpróbálom a sirályokat elhessegetni.

[Yasha am Lloth]

Feszített íjjal várom a közeledő valamit


<..Gyere már elő végre...>

Feszülten figyelek

[Torozon]

Syris

A dobótőreid elég pont jó helyen vannak.
Közelebb mész a nagy valamihez...
Abból hirtelen kinyúl valami -leginkább kéz szerű dolog- a levegőben elkap két sirályt majd csontjaikat kicsit megropogtatva eltünteti őket a szemed elől.
Megijedsz kicsit de hamar összeszeded lélekjelenléted és tovább vizslatod. Így közelről leginkább egy emberre hasonlít. Egy jó nagy emberre.

[Torozon]

Yade

Mintha csak Úrnőd halgatta volna meg kérésed a közeli bokorból egy alak vergődik elő. Testét mindenfelé karcolások, letöredezett faágak, levelek borítják. Ruhája jó néhány helyen elszakadt.
Éppen előtted lép ki a bokorból így mikor megpillant egy pillanatra megdermed és fel is sikolt magas női hangon
-Á!
A hang gazdája egy körülbelül tizenhat éves közrendű leány. Karcsú alkata és barnásszőke haja, szépen kiemeli szemének smaragdzöld színét és szép kerekded- még inkább fiatalságot sugárzó- fejecskéjét.
A lány remegő halálra vált hangon hozzád szól. Közben folyamatosan liheg.:
-Segíts...kérlek...

[Syris]

-Üdv! Látom jót lakmároztál. Kaphatnék párat én is azokból a madarakból? Mindig jól jön egy kis plusz élelem.
Közben óvatosan közelebb megyek pár lépést.
<Fura alak. Vajon mi lehet ez? Remélem mindjárt megtudom. Nem túl biztató a külseje így elsőre.>

[Torozon]

Armador

Shadoni ifjonc éveid majd későbbi kalandjaid lezárulásaként Pyarronba keveredtél. Az egyház megbízásából egy kisebb csoportot kisértél a Szent Városba majd megkaptad a további utasításaidat. A főrangú atyák úgy döntöttek hogy megfelelő vagy mind elhivatottság mind szakértelmek terén ahhoz hogy segítségére légy a Pyarroniaknak akik mostanság hatalmas gondokkal küszködnek. Erionban egy újabb mindenen túlszárnyaló fertő ütötte fel a fejét.
Hogy pontosan miről is van szó nem tudod csak azt hogy az inkvizítorok szövetségének nagy részét kiirtotta, valaki vagy valami.
Ezért kélsz hát útra hogy segíts az ottaniaknak, ám érkezésed csak egy még nagyobb színjáték előkészülete. Miután sikerült nyomára akadnod a dolgok mikéntjének- mint más országbeli talán több sikered lesz mint a szerencsétlen inkvizítoroknak- értesíted a Pyarronban várakozó atyákat és azok segítséget nyújtanak neked. Persze addig sem vagy egyedül, mint ahogy oly régóta sosem már. Domvik óvó tekintete les rád a magasból s érzed ezúttal sikerül bizonyítanod rátermettséged.
Átlépsz a kékesen örvénylő térkapun ami Erionba vezet. A feltűnés elkerülése érdekében a megszokott úton mész s nem a mágusok által sebtében nyitott kapukat használod hanem a lassan két évtizede álló Kapuk teréről indulsz.
Odaát Erion hömpölygő élete és két őr- akiknek ez a munkájuk- kutató tekintete les rád.
- Jó napot Uram!-köszön rád az egyik.

[Yasha am Lloth]

Leeresztem az íjam, majd megkérdem a lánykától mi történt.Ha hangokat hallok még mindig a bokrokon túlról akkor nem teszem el az íjam.Majd a kislány felé fordulok

-Mi történt , mi a baj?

<..Egy vadállatnak jobban örültem volna..Remélem nem valami őrültet haragított magára..>