Utcák, sikátorok

[Torozon]

Horo

Ahogy megtörlöd a fegyvered a távolból halk neszeket hallasz, majd halk beszédet, az egyik hangot felismered a megvakult férfié lehet. A másikat nem.
Támogatólag átkarolod a férfit majd elindultok kifelé a sikátorból. Furcsa mód úgy érzed mintha egyre nehezebb lenne a társad, bár gyanítod csak fáradsz a hirtelen jött megerőltetéstől. Mikor már majdnem lekezdesz lihegni és a homlokodon is szép cseppekben folynak a verejték cseppek akkor eléritek a sikátor végét jelképező falat. kinézetre ez sem üt el az eddigi stílustól, mindenfelé szemét hegyek, tőletek nem messze épp valami dögletes bűzt árasztó hulla oszlik, talán bár látni nem látod a sötétben.

Egy pillanatnyi fülelés után ismét felfedezed a távolban motoszkáló alakokat bár még kívül esnek éjszakai látásod határán.
A falon sem egy repedés sem más kapaszkodó nincs ám folyamatosan vérző karsebed és társad sérülése is lehetetlen teszi hogy azon átmásszatok. Más megoldás után kell néznetek ebben biztos vagy. A fal mellet mindkét oldalban nyitott a tér mintha egy szűk utca húzódna közvetlenül a hatalmas építmény mellett ám túl messzire semelyik irányban nem látsz rajta. A fal egyébként körülbelül 6-7 láb magas lehet.

//Kérek két Egészség próbát, az elsőt csak simán a másodikat (elrontás esetén)-1el//

[Laurana]

Horo

*Pillanatra megállok, körbenézek, meg úgyis muszály, fáradok, pihennem is kell kicsit. Furcsállom ugyan, de egyenlőre nem tudok mit tenni, csak annyit, hogy egy halk szitkot elmormolok magamban. Meg remélem közben, hátha talán egy picit eltántorírja üldözőinket a két hulla látványa, és nyerünk egy kis időt. Felnézek a falra, van nálam kötél, és ha nem lenne sérült a kezem, talán meg is próbálnék felmászni, de így nem fog menni, az látom. De legalább a fal megvan... Közben még Oggát akarom megnézni, utolért-e már minket, és milyen állapotban van. Aztán amilyen gyorsan csak tudunk, megyünk tovább előre a fal mentén, nem érünk rá itt ácsorogni... Fogomat összeszorítva tűröm a vását a kezemen, na meg igyekszem elnyomni a fáradtságot, pörgetem a gondolataim, hogy mit tehetnék, ami a leghamarabb kijuttat innen, közben pedig sűrűn tekintek a hátam mögé is, kezemben a nyílpuska.*

// Egészség próba nincs meg, dobások szokás szerint a kockás topicban. //

[Torozon]

Horo

Tested egye lassabban hajlik akaratod alá, érzed lassan elveszted as irányítást. Lassan de biztosan. Hamarosan össze rogysz majd és ájulásba zuhansz és ez nem a sebeid miatt vagy a fáradtságtól van. Bár tudatod köré is telepszik egyfajta homály fájdalmasan ötlik fel elmédben a dolgok magyarázata.: megmérgeztek. Hogy a fegyver volt-e preparálva vagy más úton történt a dolgot vajmi fontos, de a tudat egyre szörnyűbb... üldöznek, és ezen a helyen nem valószínű hogy bármit is megkímélnek belőled ha nem jutsz mihamarabb biztonságos helyre.

Ogga viszonylag jól van. Sántikálva három lábon jár mert ahogy nézed az egyik eltörött. A testén van e gy két kisebb seb, noha lehet hogy az neki már komolyabbat jelent hiszen mégiscsak egy kutya. Ellenben még él és mozog ez a fontos.

Lassan haladtok előre a sikátorban mikor barátod megszólal.:
-Hogy ...akasz.... kijutni?
Közben majdnem átesel egy kisebb szemét dombon, amiből szétrebben két jókora patkány. Orrodat az előző helytől eltérő ám mégis büdös embertrágya szaga üti meg majd jó ideig el is csavarja. A sikátor elhagyatott errefelé is bal felől valami nagyobb ház szegélyezi ami kissé romos, jobb felől pedig a fal. Előttetek legalább két tucat lépésig nincs más épület.Hátulról egyenlőre nem követnek.

//Dobj szerencse próbát!//

[Laurana]

Horo

*~Ó, a rohadt életbe, méreg! Más se hiányzik még...~*Hasít a tudatomba a felismerés.*Mekkora egy hülye vagyok, kell nekem olyanba ütnöm az orrom, ami nem tartozik rám... Valamit gyorsan tenni kéne, mielőtt teljesen hatni kezd a méreg, ha elájulok, lehet sose kelek föl többet. Pedig nekem még dolgom van... De legalább még nem követnek. Hm, mi legyen?~*Megállok ismét, most a hz előtt, feltekintek a falra, hátha jár erre őr. Közben pedig minden idegszálammal koncentrálok, hogy ne essek össze, na meg hogy talájak valami megoldást.*
- Nem azt mondtad, hogy a barátod segítségért ment? Hol marad már?


//A próba nincs meg, dobás ahol szokott lenni.//

[Torozon]

Horo

Hallod amint kérdésedre válaszol az idegen ám a szavak jelentése csak egy nagyon távolinak rémlő helyről jut el füledbe noha a lényeg felfogásával még nincsenek különösebb problémáid.
-Nessela...hol vagy?...se...segggíts...- hallod ahogy nyöszörögve hívja a társát de az nincs itt sem a közelben, tehát egyenlőre egedül vagytok.
Ahogy bóklászol a szemét közepén egyre biztosabb és biztosabb vagy abban hogy innen sehogy se jutottok ki, már épp kezdenél azon gondolkodni hogy fegyverrel védd meg magad amikor a fáradtság hatására lerogysz a földre és egy pillanatig úgy érzed mély álomba zuhansz.Zuhanni zuhansz ám hogy nem mély álomba arról a testedbe hasító éles fájdalom biztosít. Körülötted egy szempillantásnyi idő alatt megváltozott a világ ám a zuhanás, a tényleges zuhanás következtében testedben szerteáradó adrenalin úgy látszik egy picit visszafogta a méreg hatását. Noha az is lehet a sebeid és új sebeid okozta vérveszteség is lehet ennek oka.
Egy pár pillantással és egy két orrfacsaró tény birtokában összerakod a homályos képet ami egy úgy szint homályos és kellő képen bűzös jövőt takar.
Ahogy lehuppantál a szemétkupac szélére valószínűleg megadta magát az a rács amin most is ülsz némi szemét és a társad társaságában, és a rács egyértelműen-ezt a szagból állapítod meg- egy csatorna nyíló fedele volt, ezért most derékig trutyiban ülsz. A komád azonban ismét elájult így fogalmad sincs örülj-e annak ami történt vagy inkább ne?
Gyors összegzéssel megállapítod hogy a zuhanás során sokkal komolyabb sebeket szereztél mintsem megérte volna megtenni... ellenben nem haltál meg, és ez a legjobb út az életben maradáshoz tehát már voltaképpen nem is zavar az a hüvelyknyi mély és arasznyi hosszú szálkákkal gazdagon ékített csúnya vágás amit a derekad fölött okozott a bordáidon egy éles deszka.

[Torozon]

Marek Alurem

ez is úgy kezdődik mint a legtöbb nap-állapítod meg miközben az egyik eldugottabb sikátorban bandukolsz kicsit álmosan, összekócolt hajjal és kissé gyűrött ruházattal. Hát igen kellemetlen érzés ha a férj megzavarja hazajövetelével felesége szórakozását. Undok egy dolog férjnek lenni.

Miután kiérsz a takaros kis polgár házak takarásából egy kicsit forgalmasabb útra a Fehér út-ra jutsz ahol már javában éledezik a város. Amint a krónikákban is áll a reggeli harmat az édes és friss lótrágya szagát sodorja feléd.Lassan haladsz mondhatni téblábolsz ám egyenlőre nem látsz lehetőséget semmire, az utcán csak pár kisgyerek és néhány kereskedő lézeng, akik bizony eléggé bekorlátozott emberek így lehet ne veszik jó néven a pénzügyi segítségnyújtást.

[Luminas]

Marek Aluren

Nézelődöm, próbálom helyrehozni a ruhám és hajam, kézzel, mert út közben elhagytam.

<Azért kellemes volt ez a hölgy, az a hülye férje késhetett volna még pár percet. Hmm...semmi különös...korán van még...ezek a szokásos kereskedők csak szélhámosok, nincs náluk semmi, csak a legrosszabb áru, amit Erion földjére leköpött az ég. Darton rohassza rájuk az árujuk>

Téblábolok tovább és a gyűrűmmel játszom.

<Jó kis rézgyűrű, ebből egy pici kis penge ugrik elő, amivel nyisszanthatom a drága emberek nyisszantanivlaóját...hihi>

Valami harapnivaló után nézek, kezdek éhes lenni

[Torozon]

Marek Aluren

Gyomrod korgása még jobban felerősödik ahogy a szél feléd fújja egy közeli kis pékség frissen sütött süteményeinek illatát, ellenben ha valami zsírosabb ételre vágyakoznál sem kellene messzire menned hiszen a közelben van az egyik kifőzde melyek tulajdonosa Hájas Drak a céh egyik embere. Nála mindig akad valami ingyen falat, netalán talán valami munka is.

Miközben haladsz melletted az út végén feltűnik egy szakasznyi lovas katona akik az erioni címert viselik vértjükön. Jól felszerelt csapat és legalább egy tucatnyian vannak-állapítod meg majd a mögöttük portkavaró apró homokfutóra téved a tekinteted amiben egy fiatal ám annál csábítóbb teremtés ül. Ahogy nézed a katonák a hölgyet kísérik és valószínűsíted hogy nemfognak megállni azért hogy te hajbókolhass neki. Ellenben azt szokatlannak találod hogy az erioni poroszlók lovon közeledjenek. ez legfeljebb akkor történik meg ha messzire kell menniük vagy tudják hogy épp hol van nagy baj. Ám akkor annak már tényleg nagy bajnak kell lennie. Erre fel eszedbe ötlik az a tény is hogy épp az egyik városkapú felé vezető úton száguldoznak.

[Luminas]

Marek Aluren

Kiszámítom a homokfutó irányát, hogy kb. merre mehet és megnézem melyik kapu felé száguldanak a városőrök.

Próbálok mosolyt villantani az ifjú hölgy felé és megyek a futója mellett még nem tiszteletlen távolságban

<Vagy lesz valami vagy nem, de az éhségem kezd elmúlni>

Ha visszaválaszol valamilyen formában arra felé megyek, ha nem a katonák után vetem magam, úgyis rég nem volt semmi különös erre.

Közben megnézem magamnak a poroszlókat, hogy helyiek e, vagy van e beépített ember közöttük. A gyűrűmbe visszacsúsztatom a pengét, és sietek a fogat után. A ruhám közben teljesen rendbe hozom, amenyire a körülmények engedik.

[Torozon]

Marek Aluren

A városőrök állta kísért homokfutó éppen az egyik viszonylag kisebb ám igen forgalmas kapu felé az Északi-Kiskapu felé vezet aminek van másik neve is ám most nem ötlik eszedbe.
A hölgy mint ahogy azt sejtetted tudomást sem vesz rólad tovább csapkodja a lovak farát a kantárral gyorsabb tempóra ösztökélve őket. A városőrök egy közeli kis laktanyából valóak és amint látod nincs közöttük egyetlen beépített emberetek sem, bár az egyik alak ismerős valahonnan de abban biztos vagy hogy nem a céh embere. A homokfutó és benne a nő egyre távolodnak hiszen te csak gyalogosan vagy ők pedig lovagolnak, így egy idő után szem elől téveszted majd őket. Ellenben számításaid nem csalnak a következő kanyar után tényleg az Északi-Kiskapu felé vonulnak.

[Luminas]

Marek Aluren

<Előlem nem menekülsz olyan könnyedén édesem...> mosolyodok el magamban és utánuk iramodok, tudom, hogy olyan könnyedén nem lehet átjutni a kapukon. Egyébként is hajt a kíváncsiság, hogy mire ez a nagy sietség.

Utánuk haladok tempósan, ha tudok és vannak út közben, elcsenek egy gyümölcsöt az út közben lévő árusoktól és menet közben csillapítom étvágyam.

<Ki a fene az az ismerős alak? Biztos egy meg nem értett férj:) hehe, na nem baj, megyek utánuk, remélem a drága csizmámat nem feleslegesen koptatom...>