*Elégedett vigyorral kászálódik elõ és igazgatja kicsit az ágyékkötõjét. Inkább csak megszokásból, mintsem annyira rosszul állna rajta. Viszont a bundája tényleg elég csapzott és kócos. Épp azon morfondírozik, hogy ezt mivel ellensúlyozza, mikor szinte fejbevágja Ako kinyilatkoztatása a bolygók együttállásáról.
 *
 *
-Má' megíín'.
 Na add azt a dekket, mert ezt már nem bírom józanul.
  Na add azt a dekket, mert ezt már nem bírom józanul.  Érdekes módon neked mindig akkor jut eszedbe ezeket az együttállásokat közölni, mikor már túlvagyunk a dolgon.
  Érdekes módon neked mindig akkor jut eszedbe ezeket az együttállásokat közölni, mikor már túlvagyunk a dolgon.  
 
<No tessék. A hülye fejemmel most megint találhatok majd ki valamit mire megszületik a cseresorunk a jéghokicsapatunkhoz.
 Perszehogy nem tudtam megállni. Ezt ki tudná a helyemben. Ako annyira vadóc és még így 6 gyerek után is ugyan olyan jól tartja magát, mint elõtte.
  Perszehogy nem tudtam megállni. Ezt ki tudná a helyemben. Ako annyira vadóc és még így 6 gyerek után is ugyan olyan jól tartja magát, mint elõtte.  >
 >
*Ezekkel a gondolatokkal nagyot szív a füvescigibõl. Közben felveszi elpotyogtatott bunkóját és hanyagul a vállára tenné épp, mikor meghökkenve szembesül vele, hogy vagy valamit nagyon elnézett az elmúlt években vagy tényleg üt az anyag, emrt a szegecses dorong elkezdett kihajtani és egy gyors virágzás után a fémtüskék végén szivárványszínre pingált húsvéti tojások függenek. Sajna ezek a hagyományos fõtt tyúktojások, így inkább nem osztja meg fura léményét a környezetéve, mely ebbõl nagyjából annyit érzékelhet, hoyg elkerekedett szemekkel bámulja a fegyvert, miközben kicsit dõlöngél, mintha szédelegne. De mindez csak egy percig tart. Utánna megrázza a fejét és a tojásoktól roskadozó tárgyat tényleg hanyagul a vállára kapja.*






 *
 *

