Az eget vörös felhők borítják immár lángban az egész világ vége vagy csak kezdődik talán? Halld hangom, lásd lelkem! Pusztulj féreg nincs miért élned!
A nap aranyszín sugarai csillogva törtek meg a pikkelyszerű anyagból készült vérten és az ezüsttel díszített vállvasakon. Az elf délcegen meredt a semmibe miközben leginkább összerogyott volna fájdalmában. Lassan oszladozott előtte a fekete füst. Amint megpillantotta az előtte lévő alakokat, megremegtek kezében a kardok. Ennyi volna?- gondolta. Ennyi időm volt? Vajon ha most elbukom... NEM! Nem bukunk el! Hátrapillantott. Mögötte szinte a tájjal egyé olvadva magasodtak társai. Bár lehet csak homloksebei miatt látta őket ilyen halványan. Kardja mellmagasságba lendült, míg a másik kezével halovány lidérc lángot idézett. A láng körültáncolta gazdáját, majd jobbjában aprócska ám annál fényesebb gömbbé zsugorodott. Ajkaival ősei varázslatát hívta életre majd útjára bocsátotta a fényes lövedéket. Urria kegyelmez!- kiáltotta majd rohanvást az ellenségre vetette magát. Mögötte megdördült az éj. A föld remegni kezdet. Szinte megszakadni látszott a világ. Glenedil hirtelen ébredt a lidérces álomból. Testét kiverte a veríték, zihálva próbált úrrá lenni saját akaratán. Nem… csak álom! Csak egy álom. De vajon miről szól? Mit akarsz nekem mondani? Ez a jövő? Vagy múlt? Miért miért nem emlékszem hát? Füle mögé terelte el koszát, fürtjeit majd felült az ágyon. Lassan legyűrte a remegést, és bár arca még mindig fakó volt szemei elszántságot tükröztek. Szemei, amik most, is mint az eltelt lassan másfél évtizedben mindig aranysárgán csillogtak. Felöltözött. Felvette batyuját majd oldalára kötötte kardját. Szemeit hosszasan pihentette Uscayha botján, még most is gyönyörűnek találta pedig már oly sok éve vele volt. Kezében a bottal az ablakhoz sétált, és kitárta az ablaktáblákat. A hatalmas város élt, szinte vibrált az őt lakok reggeli zajai közepette. Lent éppen az ifjú istállós fiúcska ügyeskedett a lovas szekérrel. Mosolyogva nézte, mint próbálja kituszkolni és az állatot az istállóból. Rendes gyerek. Gondolta majd végig nézett a városon. Olyan hosszú ideje hagyta már el övéit s az óta kevéssel találkozott közülük. Kénytelen volt itt a kérészéltűek által uralt világban élni, míg végül el nem jön az ő ideje. Most eljött. Még utoljára végignézett a Kalandozók Városán aztán mosolyogva lehunyta szemét. Vajon sikerül? Csak az Árnyékban neszező a megmondhatója.
Hmm... akkor eddig van egy lovagunk, meg van egy harcművészünk. Nekem még ötletem sincs, de mondjatok valamit, amit szeretnétek látni,a ztán megpróbálkozom vele talán.
M.
"Ra urdath san uthmor ahen aggun hara'het shaka'thorr. " "Vérem és velőm a tiéd, tégy vele belátásod szerint."
Hát valami varázshasználó vagy szerencsevadász legyen. És főleg ne ember. Mert ha mindenki arra gondol, hogy a többiek úgyse emberrel jönnek hát leszek én azzal akkor tényleg nagyon változatosak leszünk fajilag.
Nos, ahogy itt keresgéltem gépen, találtam egy karaktert, amivel már régóta szeretnék játszani, ez pedig egy ordani Sogro-pap lenne (Sogron Útját járó tűzvarázsló). Remélem elég varázshasználó. És, Lernun, mint ilyen, sajnos ember...
M.
"Ra urdath san uthmor ahen aggun hara'het shaka'thorr. " "Vérem és velőm a tiéd, tégy vele belátásod szerint."
Nem baj az a lényeg, hogy szeress vele játszani. Meg amúgy is van még 3 másik csapattárs, hátha lesz más faj is. Egyébként anno amikor ezt játszottuk 3an voltunk 2 ember meg én mint félelf és remekül elvoltunk. Úgyhogy szerintem jól meglesz a csapat akármivel is jönnek a többiek.
Hát igen a régi szép emlékek Jó kaland volt élőben, biztosan jó lesz itt is. Tényleg jól elvoltunk 2 ember 1 félelf párosításban. És hogy sok benne a harc? Egy harcosra, egy lovagra és egy tolvajra íródott Ezek után nem is csoda szerintem.
Lernun! Nem lesz fura, hogy a történet nagy részét ismered? Én a főbb eseméynekre emlékszem még. Sőt a vers is megvan, meg a lefordítandó szöveg...
De nem is kéne beleszólnom, hisz én nem fogok játszani. De aki fog annak jó játékot!
Tudod arra sem emlékszem 2 napja mit ettem Úgyhogy nem nagyon emlékszem erre sem. Egy-két esemény dereng, szerintem a vers nekem is megvan valahol, de nem keresem meg. Direkt egy kissé visszahúzódóbb karit alkottam. De ilyenek rémlenek pl: -Nem látta a tárgyat amit a király senkinek sem mutat meg? XD
Látom benned is csak a hülyeség marad meg Legfeljebb segítünk Lorinnak egy kicsit mesélni bár ahogy elgondolkodtam maximum a végében tudok segíteni. Az van bennem a legjobban
Még nekem sincs meg, hogy mivel menek.. Lehet hogy egy Bajvívóval leszek de ez se 100%. Vagy lehet, bárddal vagy tolvajjal, még a fene se tudja még alszok rá egyet:D
HGB-t lehet bár azért majd közöld mit akarsz belőlle hogy tudjam én is. Amúgy nem ajánlom az elfet... Már csak azért se mert akkor sokat kellene tudnod olyan dolgokat amiket csak én tudhatnék. De ha nagyon akarsz jöhetsz azzal nem tiltom meg vagy ilyesmi. Csak kicsit nehezebb dolgod lesz mint többieknek.
Ezek alapján eddig két ember, egy félelf, egy elf és egy goblin. Ha a harcművészben van egy kis niarei vér, akkor szerintem így is teljesítjük KM-ünk azon óhaját, hogy változatos fajok legyenek.