Moderátor: Admin
Oké... látom már ezek az embernépek, mind egyformák, csak a fajtájukra hasonlítót nézik meg jobban és jegyezik meg az arcukat. Ezért is próbálok mély benyomást tenni rájuk, mókával és éles eszemmel, hátha akkor könnyebben megragadok az emlékezetükben. Hmm... Mithrillel kivert eszközök? Na hát pont ez az, ami iránytűnk lesz majd.
Megvárom Darren válaszát, melyet a Carturoknak ad. Azután...
- Darren uram, megtenné, hogy most a kedvünkért visszaemlékezik Zhull mester méregdrága munkaeszközeire? Pontosan mifélék voltak azok? Gondolom nagyon vigyázott rájuk és valami különleges tárolójuk lehetett igaz? Buknak ki belőlem a -katona és a minotaurusz beszélgetése közben- bennem felgyülemlett kérdések, melyet aztán a harcsabajszosra zúdítok. Aztán észbekapok...
- Rubin Hood, azaz jómagam igazán hálás lenne, ha részletes leírást tudna adni akár az említett mithrillel kivert eszközökről, akár a többi törpe különleges, nem mindennapi felszerelési tárgyairól, ha voltak. És mielőtt rosszra gondolna, hozzáteszem: - Ha az egyik törpöt nem lehetett megkülönböztetni a másiktól talán így majd mégis menni fog.
Reméltem, hogy a sötételfek azért nem fogják megkönnyíteni a dolgunkat, különben a tetteink értéke nem a hősökével lenne egyenértékű... gondolkodom magamban Darren beszámolója közben Visszatérve azokra az üveggömbökre... mintha rémlene, hogy mi is az tulajdonképpen.
OFF: Tettem egy mágiaismeret próbát, hátha beugrik valami... akármi.
- Valóban azt kellene tenni. Lehet, hogy ezt az offenzívát össze kéne hangolni a fogjok kiszabadításával. Mit gondoltok összehozható lenne a dolog? nézek fel a társalgókra, előbb a katonákra aztán az újdonsült társaimra.
Hát persze, hogy a sötétek a sötét praktikákban jártasok. Bizonyára ezért is mesélte úgy Darren, hogy a törpékre nehezebben hatott az az üveggömb, tehát valami olyasmi lehetett benne, aminek a törpök jobban ellenállnak, mint az emberek. Gondolkodom magamban, aztán miközben Darren arról beszél, hogy én már tényként kezelem az offenzívát, elmosolyodom. Ejj barátocskám, hiszen én csak a lehetőségek mérlegeléséről kérdeztelek, te meg már egyből azt hiszed, hogy ezekre én számítok is? Furák ezek az emberek.
- Ezek szerint megoldható LEHET a dolog. Kacsintok Darrenre, miközben ezúttal a "lehet" szóra teszem a hangsúlyt a mondatban. Az előbb úgylátszik ezt a szót kifelejtette az értelmezésből. Majd eképpen folytatom - Csupán a megfelelő emberekkel kell megbeszélnünk ezt a remek elképzelést. Aztán a csapathoz fordulok - Ugye mondtam én, hogy be kell néznünk Haresk Malorn főtanácsos úrhoz is. Jegyzem meg nekik vidáman, aztán ennek kapcsán újabb gondolatok kúsznak a fejembe... Vajon mennyi tőkéje lehet a városnak, ha csak a törpékért több tízezer aranyat felkínálnak... bizonyára elég lehet egy hadsereg toborzására is. Hmm... és ha küldetésünket titokban végeznénk, lehetséges, hogy egy utánunk érkező sereg az általunk leadott információkkal valóban győzedelmeskedhetne a sötétek felett.
Micsoda meglepetés... senki sem tud nagyban gondolkodni? No, de sebaj még jó, hogy itt vagyok... majd én helyettük is gondolkodom.
- Csak akkor van esély bármire is, ha teszünk is érte valamit. Tehát előfordulhat, hogy egy ilyen nagyszabású elképzelés kitalálója, vagyis Darren uram te... vagyis ti katonák mind előléptetésre számíthatnátok, ha nem csak szóbeszéd szintjén maradna az offenzíva terve. Esélye pedig a lovaggá ütésnek a későbbi harcokban elért eredményeitek nagyban elősegítené. Gondolkodom hangosan, hogy megértse, hogyanis válhat egy ötletből terv, majd kivitelezés, végül elismerés. Mindaddíg, amíg nem hiszünk a sikerben tettek hiányában minden kudarcra van ítélve álatlunk.
A csapatom felé fordulok.
- Miből gondoltátok, hogy mi egy esetleges sereg takarásában haladnánk? Továbbá a törpök mindaddig biztonságban vannak, amíg el nem készülnek az erődítményeik s egy ilyen támadás hírére vélhetően sokkal nagyobb szükség lenne rájuk, mint most van. De nem azt mondom, hogy várjuk meg, amíg összeáll a hadsereg, hanem azt, hogy tegyünk róla hogy összeálljon. Ezt azután is megtehetnénk, hogy a törpéket kiszabadítottuk. mondom magyarázón és teljes odaadással, mint aki tudja, hogy mit akar és azt is, hogy azt hogyan érheti el... s ebben nincs semmi színjáték. Úgy látom ez a Carturok már-már annyira vakmerő, vagy éppen ostoba, hogy egyedül is szembeszállna akár az egész világgal is. Most egy kicsit csalódtam benne... hiába, pedig sejthettem volna... ami nagy és erős, abba rendszerint csöppnyi ész szorult.
Vak Bothain felvetésére is megered a nyelvem.
- Bizonyára nagyon bosszúsak lennének, ha ugyanazt a taktikát használnánk ellenük, amit ők használtak, úgyhogy Bothain ötlete egész jól hangzik. Törjünk csak borsot az orruk alá! Hiszen a haragvó lélek gyakrabban hibázik. Ámbár a mágia lehetőségét sem szabad kizárnunk... hallottam jónéhány bódító hatású varázslatról is.
- Hmm... A legközelebbi mélyvilági átjáró, amit ismerek az Árnyasvölgyben van, de nemhiszem, hogy onnan özönlöttek volna... gondolkodom ismét hangosan.
Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó