Sidoshi Tanaka
<<Kutyák! Most bajban vagyunk.>>
Ahogy bolyongunk a sűrű erdőben a kutyák csaholása mindenkit megrémít.
<<Nincs esélyünk ellenük. Talán ha szétválasztjuk az üldözőket kisebb csoportra...>>
- Emberek fel kell mászni a fákra. Három különbözőre és legalább 20 m távolságúakra. Sűrű lombozatúakat keressetek. Moooost! - nyomatékosítom mondandóm végét.
Ha találunk megfelelő fákat akkor a lovam segítségével felmászhatnak az öregek és a nők.
<<Remélem a fák lombjának takarásában nem tudják majd őket becélozni az íjászok, már ha van az üldözők közt.>>
A lovamról leveszem a hátizsákom és kikötöm az egyik fához. Majd én is felmászok egy fára és várom a végzetünket.
<<Azért nem adom meg magam harc nélkül. Remélem a taktika beválik és megbontják az alakzatukat a katonák. Így több esély lesz ellenük a harcban.>>