Életút

[revoltz]

Aedus

Nyugalommal tölt el, hogy kilelte a lelkét ez a féreg. Kihúzom a nyílvesszőt a szeméből majd hátralépek és ránézek a rabra. Örülök neki, hogy megmenekült. Szótlanul ott hagyom, hogy felvehessen a nyílpuskám a földről. Ott ismét körül nézek a szobában.
Ha nálam lenne a kulacsom, most biztosan innék belőle egy szép nagy kortyot, ennek híján csak felveszem a nyílpuskám és visszasétálok a többiekhez. A kikérdezést ezúttal a többiekre hagyom.

[Sirak]

<Zul'Khugal>

Nos, miután leszúrta a férfit Aedus, elengedem a férfit, had essen össze a földön.

Kapóra jött a fickó, legalább megtudtuk hogy hol van az, akit keresünk.

Mikor kiejtem a kezemből a férfit, körbenézek, s megkérdezem:
-Most, hogy tovább?

[Gorodak]

Dink Meeker

Miután mindenki cselekedet és még moccanni sem volt időm és már is halott az őr....

< Remélem ez a fickó több infóval szolgál, egyet értek persze, hogy megérdemelte a halált ez a fickó, de ez túl kegyes és gyors volt számára, ráadásul én még akartam kérdezni is, na mindegy. >

Oda fordulok a fogolyhoz. Meg várom Marion kérdését.
Majd kérdezek én is

- Hogy hívnak? Mit tettél, amiért ide kerültél? Milyen napszak van oda fent és mennyire ismered a járást a várban ? Kivel találkoztatok utoljára lefele jövet és mikor? Ennek a féregnek miután végzett volna veled hova kellet volna menni? -

Í remélem néhány kérdésemre tud válaszolni, mert ez most fontos lehet és a javunkra billentheti a helyzetet egy kis helyismeret. Az lenne a legjobb ha ismerné a járást persze.... >

A kérdéseimre adott válaszokra figyelmesen várok, majd végig gondoltan cselekszem tovább. Közben fél fülel fülelek , hátha hallok valami mozgást a lépcső tetejéről!

[Thor]

________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava (tavasz), első hete, tar napja, a higany órája és az ólom órája közt (01:00-02:00) (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, tar)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________


A test nagyot puffanva esik össze, majd kisebb vértócsa kezd el növekedni a fej körül. A láncra vert öreg felül a kőpadlón, majd a meglepetéstől úgy marad.


A kyr nő lassú léptekkel mellé sétál, majd átkutatja a ruháját, és közben kérdést intéz az öreghez. Az nem tudja hová tenni a dolgot. Az előbb még megmentik, most meg átkutatják. Remegő hangon csak annyit mond:


(Erv)


- Thar nem az én istenem.



Miután a nő végez, felegyenesedik. Az öreg fickó is lassan feláll, és végig néz a csapaton, majd a fejvadász kérdéseire próbál válaszolni.


(Erv)


- Jó urak, a becsületes nevem Moech Nalar, és köszönöm, hogy megmentették az életemet. Hogy mit tettem, nem ismertem el Thart istenemnek. - A Thar név után köp egyet földre.


Arra a kérdésre, hogy milyen napszak van, meglepődötten néz, de válaszol rá.


- Éjközép után vagyunk nem sokkal. És elég jól ismerem a várat, hisz magam foglalkoztam a vár ellátmányával.


A gyors kérdések teljesen feszülté teszik az öreget, de mindent megtesz, hogy válaszolni tudjon.


- Találkoztunk egy őrjárattal, aztán a börtön bejáratánál egy katonával. Ő…, nem tudom, hová ment volna innen Seján, mert így hívták. Seján Usten. És azt sem tudom, hogy miért csinálta ezt.


És ekkor körbe mutat a pókfészekben. A csapat csak most veszi észre, hogy a bilincsek az íráshoz szokott kezet véresre dörzsölték, és már látszik egy két helyen a hús. De az öreg nem foglalkozik vele. Egy újabb érzelmi hullám tőr ki rajta, és zokogva térdre hull, mire a láncok nagyot csörrenve csapódnak a kőpadlónak.


PM: Marion

[Pelso]

Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)

*A helyzet szerencsés kimenetele után felnyitom a lámpásomat. A kanócot újra a megfelelő hosszúságra állítom. Utána a lámpa belsejébe nyúlva egy sodró mozdulat kíséretében újra gyújtom a kanócot.
<... Szerencsére nem volt mágia forgató...>
*Marion mellé lépve át veszem a medált és közelebbről megszemlélem míg a többiek a láncra fűzött alakot faggatják. De nem túl alaposan. Csak a jeleket olvasgatom rajta meg a manna áramlást körötte.

Marion. A jeleket olvasgatva szinte oda sem figyelve.:
- Igen a pókokat irányíthatták vele. Vagy csak megvédte a hordozóját. Részletesebben majd később nézném csak meg.
*A jeleket olvasva szinte fel sem tűnik, hogy már elkezdték faggatni a dwoon-t, csak mikor az felzokog. Ekkor felhagyok a jelek olvasásával. A medált egyenlőre zsebre teszem. A mozdulat fel sem tűnik. Amolyan tudatalatti cselekedet féle. Lassan a zokogó alak elé állok.
- Meeker , Marion ellenőrizni kéne, hogy nincs e valaki a lépcső tetejénél, és hogy biztos nem jön le más ide ha mi nem akarjuk.
*Hangom végig lágy és halk de határozott. Tekintetem társaimra emelem.
- Lassan menünk kell a lovagért. Majd én megkérdezem tőle amire szükségünk van. Zul'Khugal a lépcsőnél tudnál őrködni amíg beszélek vele? Aedus maradj még itt szeretnék még beszélni veled ha végeztem a beszélgetéssel.
*A lámpást leteszem a dwoon elé. Benyúlok a mellényem első zsebébe, hogy kivegyem a dorani pecsétem. Eközben hátra szolok az induló Meekernek és Marionnak.
- Ne vegyenek észre titeket. Csak a tömlöc bejáratáig menjetek.
*Ahogy megtaláltam a zsebemben a pecsétet; dzsad //torok// ülésben letelepedek a dwoonal szemben. Leteszek elé egy élénk zöld hegyikristályból metszet pecsétet//A dorani pecsétem//. Valamint keresztben közénk a botom.
- Ugye felismered ezeket? Tudod, hogy honnan jöttem?
*Igenlő válasz után fojtatom.
//Ha jól feltételezem mint a vár egyik intézője jól ismeri a doraniak jelképeit mivel sokk Dwoon mágiaforgató tanul ott.
Ja igen Erv nyelven szolok természetesen.//
*A hangom továbbra is halk, határozott de megnyugtató is egyben.
- Szükségünk van a segítségedre ezért az együtt működésed kérem.
*Kinyújtom felé mindkét kezem. Megvárom, hogy egy kicsit megnyugodva önként tegye kezeit az enyémbe.
- Segítek emlékezni és te megmutatod nekem melyik úton a legbiztonságosabb eljutni a bástyába ahol Raim Marses lovagot fogva tartják. Hund be a szemed és csak a hangomra figyelj. Nyisd meg az elméd az elmém előtt. Tudatod az én tudatom. Tudatom a te tudatod. Itt vagyunk a tömlöcben de nem akarunk itt lenni. A bástyában akarunk lenni Raim Marses lovag mellet. Induljunk hát, sietnünk kell.... stb.... El lehet oda jutni másként is?....stb.....
*Az egésszel végezve a dwoon kezét a saját kezébe teszem. Elteszem a pecsétem.
- Köszönöm az együttműködést.
*Botom megragadva felállok és Aedus elé lépek.
- Nyisd meg az elméd és lásd amit én láttam.
*Azzal a tarkójára teszem a kezem.

//
Beszéd 0P
Érintés 0P
Koncentrálás 0P
Emlék felidézés 1P/ Van ilye Pszi ezt most betudnám a hipnózis keretein belülre./
Gondolatolvasás 3Mp/4E --> 0,3 P
Leplezés 0,1p/1E szerintem 1P bőven elég.
Ezt mind mozaikban.

Ha túl zilált idegűnek tűnik akkor varázslok rá nyugalmat. 1 P nyugalom 6 Pont idő
Mivel túl sokáig tartana kikutatni az emlékeiből merre is érdemes haladni ezért inkább ráveszem, hogy idézze fel magában az utakat a váron belül. És mivel az embere egy vizuális faj az agyában felrémlő képeket kiolvasom/kinézem.
A mágia igéi lényegében abból áll, hogy folyamatosan beszélek hozzá.
A nyílt haladási út nem érdekel csak ha nincs másik. Első sorban a titkos utak érdekelnek és azok amelyeken a szolgák közlekedtek, hogy ne zavarják az urakat jelenlétükkel.

Beszéd 0P
Érintés 0P
Koncentrálás 0P
Telepátia 1P
Át adom amit láttam Aedus-nak.//

[Pelso]

Fojtatás kovetkezik holnap

[HugiLee]

-Marion-

Örülök, hogy Pelsot megint erősnek látom, és hogy elvette a medált.
Később, mikor kiadja az utasítást, Meekerre nézek , és ha ő is benne van, akkor előre engedem.
Ahogy lassan megyünk fel a lépcsőn, nem tudok nem Pelsora figyelni és valahol félúton, ha látom még onnan,
visszanézek és egy fél percig lenyűgözve bámulom, ahogyan az öreggel beszél...aztán gyorsan , de halkan Meeker után lopódzom, késeim készenlétben .
//off: itt most lopózást kéne dobni vagy mi ? //

[Gorodak]

Dink Meeker

a kérdéseimre kapott válaszok után.
< egész szerencsések vagyunk sötét is van és ha mázlink van rövid úton be és ki juthatunk a lovaggal együtt, nem is rossz, és a nálam lévő másik egyen ruha ha jó a lovagra akkor még mázlink is lehet. >

Végig nézem ahogy felzokog a férfi és elgondolkodok

< bizonyos halált senki sem érdemelne, de ezt nem az istenek döntik el hanem az emberek tetteikkel. >

Majd Pelso szavaira bólintók. A magammal hozott egyik egyenruhát ledobom a földre a fogoly mellé.
- Öltözőn át, melegebb és kényelmesebb. -
Majd leveszem róla a láncokat olyan gyorsan amennyire csak tudom.
Zárnyitás: 6+3+8+3+5+3=28

Majd bármilyen szó nélkül rezzenéstelen fa arccal biccentek Marion felé, hogy mehetünk.

Majd elindulok Marionnal fölfelé a lépcső tetejére lopódzva.
Lopakodás:9+5+8+6+8+1=37

Miközben fölfele haladunk lassan igyekszem fülelni a környékre és hallgatni a környezet hangjait fölfelé nem is szólalok meg .
Mikor föl érek gyorsan köbe tekintek és várok. az árnyékban.
Ha valaki arra jár ahhoz nem nyúlok csak akkor ha az árnyékhoz ér ahol vagyunk ott gyorsan meg próbálom elkapni és kitörni a nyakát. Ha valaki netalán meg látna akkor azt lelövöm a nyílpuskámmal

[Thor]

________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava (tavasz), első hete, tar napja, a higany órája és az ólom órája közt (01:00-02:00) (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, tar)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________


//off: Igen, itt érdemes lopakodást dobni. Próbáld meg Hugi bele képzelni magadat a helyzetbe, és úgy dobj próbákat. Ha fölöslegesen dobtál, nem történik semmi. Most megdobtam neked. //


Pelso a kezébe veszi a tenyér nagyságú arany medált, majd felületesen nézegeti. Bár hideg van a pince börtönben, de a medál érintése még is kellemes meleg érzésű. A dorani nagy levegőt szív tüdejébe, ahogy kezében érzi a mágia áramlását. Kissé még libabőrös is lesz tőle. A saját varázsbotját már annyira megszokta, hogy el is feledkezett erről a semmihez nem hasonlítható érzésről.


Közben Meeker közelebb lép az idős férfihoz, és a bilincs felé nyúl. Az öreg felemeli a kezét, hogy könnyebb legyen a fejvadásznak, még ha így fáj is a keze. Szerencsére a kalandozó nem szórakozik a zárral. Mintha a bilincs kulcsai nála lennének, oly gyorsan nyílik szét. Moech arca megrándul a fájdalomtól, ahogy a sebéhez ragadt bilincs lehullik csuklójáról, és közben feltépi a friss hegeket. Kisebb vér csurog végig a kézfején, de az öreg könnyes szemekkel öleli át a fejvadászt.


Meeker egyáltalán nem jön zavarba, a föld felé mutat, ahová a katona ruhát dobta, és megkéri az öreget, hogy vegye fel.


Aedus kisebb mosolyra húzza a száját. Jó eső érzés látni, hogy ennyi szenvedés után megmenekült az öreg. De hamar felkapja a fejét, mikor a varázsló cselekvésre inti a csapatot. Közelebb lép a doranihoz, és türelmesen megvárja mit is akar tőle.


Közben Marion és Meeker bólintanak, és csendben, fegyverrel a kezükben elindulnak a lépcsőn felfelé.


Lent a börtönben:


Zul'Khugal nem szól semmit, csendben bólint Pelso kérésére, és a lépcső aljához áll. Majd leteszi földre fegyverét, és mint valami gólem, mozdulatlanul figyeli az eseményeket. Tartása és robosztus teste ebben a kis fényben még hősiesebbnek és egyben félelmetesebbnek mutatja a nagydarab harcost.


A varázsló megkéri az öreget, hogy üljön le, majd ő is leül vele szemben. Moech csendben figyeli a dorani pecsétet és a botot mag előtt. Bólint a kérésre, és tisztelettudóan, ülve meghajol Pelso előtt, ezzel is mutatva, hogy nagyra becsüli a dorani varázslókat. Innentől kezdve minden úgy alakul, ahogy a varázsló szeretné. Az öreg önként az elé kinyújtott kezekbe helyezi sajátját, majd nagyra nyílt szemekkel néz a varázsló tekintetébe. Mint akit meghipnotizáltak, mozdulatlanul ül, és csak a mellkasa mozgásából lehet észrevenni, hogy él és lélegzik. Még Aedus és Zul'Khugal is egy pillanatra hipnotizálódva hallgatja a varázsló szavait. De a harcos hamar kirázza magát a valóságba, és összeráncolt homlokkal néz félre. Aedus csendben végig várja a beszédet. A doranin nem látszik, hogy varázsolna, mintha csak képessége lenne, hogy mások elméjét kutassa. Ettől a gondolattól Aedust kirázza hideg.


Kis idő múlva a varázsló feláll, és ott hagyja a bambán ülő öreget, majd a vadászhoz lép. Aedus enyhe ózon illatot érez, ahogy Pelso mellé lép. A varázsló rá mosolyog, majd átadja a tudást, melyet most szerzett meg. A vadász nem tart támadástól, így nem hajolt félre a varázsló mozdulatától. A kéz, ahogy Aedus homlokához ér, azonnal villámcsapásként hasítja az elmét, és képek tömkelege zúdul a szerencsétlen vadász elméjére. Nem tart sokáig. A dorani hátra lép egyet, hisz általában azok az emberek, kik nem jártasak a telepátiában, pár másodperc múlva kidobják a taccsot. De meglepetésére Aedus nincs rosszul, sőt még nem is szédül.


Zul'Khugal megfeledkezve magáról nézi végig a pár másodpercig zajló eseményt. Nem tudja mit csinált a vadásszal, de nem tetszik neki. De mivel Aedus nem ellenkezik, így nagy levegőt vesz, és ekkor veszi észre, hogy a fegyverét ösztönösen már két kézre foglya, mintha támadni akarna.


A csigalépcsőn:


A két éjjeli lepke hangtalanul suhan felfelé. Meglepő, hogy ilyen mélyre vájták a börtönt, nem szokták. Valószínű előbb volt a menekülő út, és utána lett ebből börtön. A lépcső oldalán már tömör kő van, így sötétség honol a helyen.
Talán három emeletet haladtak felfelé a sötétben, mikor egy fából készült csapó ajtó zárja el az útjukat a fejük felett. Marion nem sokat lát, szinte csak foltokat, de Meeker könnyedén meg tudja figyelni a csapó ajtót.


Kintről az éjszaka csendjét lehet hallani, meg néha közel tőlük köhögés, és harákolások sorozata zavarja meg a nyugalmat. Valószínű a csapóajtó mellett egy őr áll.


Marion nem látja a fejvadászt, de már van annyi rutinja, hogy ösztönösen csendben figyel, és ha kell cselekszik.


PM: Meeker, Marion, Pelso, Aedus

[Gorodak]

Dink Meeker

< Remélem nyitva van, és az istenek is velünk vannak, mert ha nem akkor most nagy bajban leszünk.... >

Várok egy 5 percet, hátha hallok valami mormogást vagy valamit, hogy hol késik már ez a fickó, és figyelek hátha mond valamit a zárról.
Ha nem akkor 5 perc után kockáztatok. Oda adom Marionnak a nyílpuskámat és halkan a fülébe súgom, hogy készüljön, mert nyitom az ajtót és neki kell lőnie. Oda is állítom ahonnan jól fog tudni lőni a célpontra. Próbálom mind ezt halkan és jól csinálni, mivel tudom, hogy nem lát a sötétben.

Majd nyitom a csapóajtót. Meg próbálom csak résnyire először, akkor amikor, köhint vagy krákog az őr és utána nyitom fel hirtelen, hogy lássuk az őrt.

Ha úgy látom jónak akkor használom az alkaromban lévő pengéket, melyekkel a nyakára vagy a fejére próbálok lőni, hogy minél gyorsabban és minél kevesebb zajjal nyírjuk ki

HA a sikerül résnyire nyitom az ajtót akkor meg próbálok körbe nézni és meg keresni a katonát, és ha úgy látom, hogy háttal van és ki tudom nyitni az ajtót anélkül, hogy nyikorogna akkor meg próbálkozok vele.

HA nem úgy látom jónak, vagy nm látom az őrt akkor kockáztatok, ha zárva van a csapó ajtó , akkor vissza megyek marionnal a többiekhez, mivel akkor Pelso segítségét kell kérnünk.

Amikor kinyitom az ajtót egyből lövök az alkar pengékkel és utána egyből kiugrok a padlóra, hogy hirtelen le támadhassam ügyelve arra, hogy MArionnak tiszta célt adhassak.

Alkar nyilpuska...

Cé:20+25+6+3+9+6+5=74
Cé:20+25+7+3+8+3+7=73

sebzés: 4
sebzés 6

Mikor rohanok a fickó felé igyekszem minél gyorsabban oda jutni, hogy ha kell kitörhessem a nyakát, hogy még véletlen se legyen ideje ordítani.

Persze a ha tudom, akkor jól körbe nézem a szobát, ha résnyire tudom nyitni a csapó ajtót, mivel szeretnék felkészülni minden lehetőségre, és nem akarok meg lepetéseket a szobába, ha már támadunk.

[HugiLee]

-Marion-

Úgy teszek, ahogy Meeker utasít.De előbb felhúzom a kis nyilpisztolyt , s úgy lógatom vissza az övemre, hogy a nagy nyílpuska után azonnal lőhessek a kicsivel. // Off: csípőből //
Ha az ajtó zárva van , megkérem ( súgva , olyan halkan , hoyg még én sem hallom, de ő igen) hogy nézze meg hol a zár, hátha belülről van elreteszelve, Ha nem belülről , hanem kívülről, talán akkor is odaférhetünk hozzá valahogy . Ha megkeresi nekem a zár helyét, mivel ő jobban lát, megpróbálom kinyitni
//OFF: ( zárnyitás: 25 ) //
Ha nyitva van , és Meeker kiugrik én is lövésre és ugrásra készen várok és , amint tehetem utána lépek , ha kell lövök és elengedem a nagy nyílpuskát a lábammal elkapom, hoyg ne adjon ki zajt , ahogy a földre kerül s miközben körbenézek már lövök is a kicsivel , ha célpontot látok. Ha nem akkor Meekerre figyelek mit tegyünk.Az biztos, hogy ha lelőttünk valakit , az visszadobjuk a lépcsőre, nem maradhat elöl hulla .
"Majd visszafele átkutatom őket . Hátha akad valami ."

[revoltz]

Aedus

Amikor Pelso elenged kissé megdermedek, nem görcsösen, csak a meglepődöttség és az értetlenség egyvelege hat rám egy pillanat erejéig. Pelso szemét fürkészem, hogy bizonyosságot nyerjek arról, amit láttam. Zavartan elnézek, majd Marionhoz és Meekerhez lépek. Bólintok nekik, hogy most már indulhatunk.

A csapóajtóhoz érve Meekerhez szólok, óvatosságra intve őt.

- Légy óvatos. Habár a fickó nem látott itt őrt, azóta bárki lehet itt.

Következő szavaim már Marionhoz szólnak.

- Nem lesz túl vidám látvány kint.

Természetesen nyílpuskám vállamhoz tartom, hogy ha kell használjam. Miután kinyitott a csapó ajtót Meeker és felment én is utána megyek.

Mikor kiérek egy pillanatra körülnézek és habár az emlékekbe láttam ezt a helyet és volt időm elborzadni, így valahogy másabb, szörnyűbb. De gyorsnak és észrevétleneknek kell lennünk, ha ki akarjuk szabadítani a lovagot.
Úgyhogy mutatom az utat a többieknek. A belső várfal folyosóját választom, arra az ajtóra mutatok a többieknek, mely rányílik. Ott természetesen hasonló óvatossággal lépek be, gyorsan szétnézve, hogy vannak-e rajtunk kívül a folyosón. Én megyek előre, hisz én tudom az utat és valakinek hátrafelé kéne figyelni, hogy ne tudjanak minket meglepni. Ezt mondom is a többieknek, majd elindulok a csigalépcső irányába.

Ha odaértünk megpróbálok benyitni, hátha nincs zárva, majd ha nincs szerencsénk szólok Marionnak, hogy tegye a dolgát, amíg mi fedezzük.

Lopakodás: 27
Rejtőzködés: 24

Ha valakibe ütközünk út közben:
KÉ: 53
CÉ: 99

[HugiLee]

-MArion-
Off: Bocsi , lehet hogy valami félreértés van, de nem úgy volt, hogy Meekerrel ketten előre megyünk megnézni a csapóajtót?
Csak amíg Pelso még hókusz-pókuszol , hogy addig se lepjen meg senki ???

[Sirak]

<Zul'Khugal>

//Off: Pelso már hokusz pókolt és most mentek megnézni mi van a csapóajtó túl oldalán.//

Én a csigalépcső aljában állok, ott várok amíg vissza térnek a többiek.

Figyelek, hogy ha olyat hallanék, amit a Aedusék nem terveztek, mint például hangos harcot, vagy sikoltást akkor azonnal fel rohanok, megnézem mi a helyzet hogy tudjak segíteni.

[Pelso]

Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)

*Aedus tekintetére egy biccentéssel válaszolok.
- Észrevétlen szabadítsátok ki a lovagot és mihamarább térjetek vissza. Addig én gondoskodok elterelésről a távozásunkhoz. Úgy egy óra alatt végzek vele.
*Egy fokkal halkapra veszem a hangom.
- legyetek észrevétlenek , csendesek és alaposak.
*Azzal hozzá is látok a dolgomhoz. De még előtte megkérdezem kérdezek még egyet az öregtől.
- Életben hagytak még valakit a toronika azok közül akiket élve fogtak el a vár bevételét követően?
*A válasza után vissza térek a folyosóra ahol a pókot hagytam. Elő hozom a terem közepére és hosszas varázslatba kezdek. A mannát cseppenként gyűjtöm össze, hogy ne keltsek feltűnést. A kitépet lélek létezésének szabályit elkezdem belevésni és össze olvasztom a hővel.


//A varázslathoz a botomban lévő pontokat is felhasználom.
Beszéd 0P
Érintés 0P
Időtartam 1 akarat erő
Paraelem hő 8 P /80MP – 40 E A környezetet hőmérsékletét 400 fokkal emeli/
Ezen a hőmérsékleten a fából távozó gázok külső láng nélkül is begyulladnak. /350-470/
Lélekmás 2P /20MP/ Kitépem a pók lelkét és hozzá kapcsolom a paraelemhez. A lélek tiszta lapjára felírom létezésének torvényeit.
Mint pók hálót fog szőni, ahol otthonosan érzi majd magát. Az ő esetben ez tűzből áll.
Varázslás ideje 1 óra.
Szerettem volna leplezni de úgy nézem nem lesz rá pontom.//