Életút

[Gorodak]

Dink Meeker

< hm jó nagy darab és erős fickó mást simán ledöntene ez a méreg ez meg kicsit szédülni fog aztán lehet semmi baja nem lesz. >

Pelso szavai után elgondolkodok.

< hm hamarosan megérkezünk kb egy 20 perc még sétálva, de az utolsó öt percben előre kéne mennie annak akik tudnak lopakodni halkan... >

- Egyetértek Aedussal és szerintem is a fele út után, én meg Aedus meg Marionnak kéne előre menni, hogy halkak legyünk. -

Majd ha mindenkinek meg felel akkor előre is indulok, de már felajzott nyilpuskával. Illetve egyelőre nem kérem vissza Aedustól a nyilpuskámat, mivel még jól jöhet kifele menet, hogy nála van és fedez minket. Adok is neki néhány nyilat.
Ha elfogadja, ha nem akkor nem...

[revoltz]

Aedus

"Bevallom egész jó bőrben van a harapás ellenére Zul. És nagyon makacs is... nem lehet eltántorítani attól, hogy tovább jöjjön."

- Legyen, az alagút végén viszont tovább csak hárman megyünk, hogy körbenézzünk csendben. Aztán meglátjuk mi lesz.

[Pelso]

- Renben.
*Az elhangzottak való egyetértésemnek még egy biccentéssel is hangsúlyt adok.

[HugiLee]

-Marion-
Ahogy látom, hogy Pelso is egyetért, már indulok is. Miközben elmegyek Zun'Khugal mellette,
elismerően és bíztatóan megütöm a vállát de csak gyengén...talán meg sem érzi .
" .....remélem vagy olyan kemény, mint amilyennek látszol, és tényleg kutya bajod sem lesz ...."
szó nélkül követem Meekert ...
( off: vagy ha esetleg közben Aedus is elindult , akkor kettejüket)
Menet közben a fényviszonyoktól függetlenül , keresem a mágiát, a csapdákat, bemélyedéseket, stb, szóval figyelek ,
fülelek, és amilyen halkan csak tudok úgy megyek.

[Thor]

________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava (tavasz), első hete, tar napja, a feketelunír órája és a higany órája közt (20:00-01:00) (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, tar)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________


//off: Nem dobtatok lopakodás és rejtőzködést. Ilyen esetben én dobok helyettetek. //



A három alak hangtalanul suhan a sötétben. Legelöl a fejvadász halad. Örökölte az elfek ősi vérét, így jobban lát a sötétben, mint társai. Utána nem sokkal lemaradva a vadász és a kyr nő. Bár látásuk nem olyan kifinomult, mint társuké, már valamennyire át ált a szemük a sötéthez. Mind a három szótlanul halad, csak a környezetükre koncentrálnak.

Egyszer csak dohos szag üti meg mind a három orrát. Azonnal lelassulnak, de nem állnak meg. Óvatosan haladnak tovább. Ne sokkal később megérkeznek a börtön titkos bejáratához. A kő ajtó nyitva, és a szag a túloldalról jön. Mivel a fejvadásznak van egyedül ősi látása, ezért ő megy előre. A többiek feszülten várnak a folyosón. Pár pillanat múlva vissza tér a fejvadász, és csendben jelzi, hogy minden rendben.


Fáklyát gyújtanak, és belépnek a dohos terembe…


Kicsit később


Pelso egyszerű intéssel a lebegő pókot félre teszi a folyosó végébe, ahol a titkos ajtó áll nyitva. Komoran lépnek be Zul'Khugal-lal a börtönbe. Már amit leírtak nekik társaik, már rávettette árnyékát lelkükre a rossz hangulat. De mikor megpillantják, csak csendben tekintenek kőrbe. A fáklya fénye lassan feltárja előttük a borzalmat, melyet messzi világok legendáiból lehetett ez idáig hallani, de most itt van előttük.


Kör alakú terem, úgy 80 méter átmérőjű, és 3 méter magas lehet. Körben másfél méter széles, és két méter hosszú cellákkal. A bejárat sima, rozsdás rács, melyet lakattal lehet zárni. A helyiségekben nincs ágy, csak szalma van végig szórva. A terem közepén egy csigalépcső vezet felfelé a mennyezetbe eltűnve. A lépcsőt, mintha a sziklából vájták volna ki egészen a felszínig. Keskeny, magas lépcsőfokok visznek felfelé. A titkos bejárat az egyik cellába nyílik.
Egy várbörtön, mely minden kényelemtől mentes. A plafonról, és a falakról vaskos szálú pókhálók lógnak, melyben összeaszott halottak vannak belegabalyodva. Testtartásuk egyértelmű kemény, fájdalmas haláltusát sejtet. Beesett arcuk kíntól eltorzultan tekint a semmibe. Egyetlen élő lelket sem találnak a börtönben.


A varázsló döbbenten áll a teremben. Majd észreveszi a harcos tekintetét, amint egy pontba néz, és mintha lelkét tüzes vassal égetnék. Pelso is arra néz, és döbbenten látja, amint egy anya aszott kezeivel most is védelmezőn öleli gyermekét, de mind hiába, mert a dögök annak is kiszívták a nedveit. Aedus gyásztól kiégett tekintettel nézi a halál barlangját. Leeresztett fegyverrel áll, némán. Meeker Mariont vigasztalja, ki mikor meglátta a gyermekét ölelő anyát, nem bírta tovább, és könnyekkel gyászolta meg szerencsétleneket.


//off: Sikertelen asztrál próba mindenkinek. //


Nincs egy élő sem a börtönben, vagy másképp nevezve, a pókfészekben.


Ekkor fény jelenik meg a csigalépcső tetejéről, és léptek zaja töri meg a csendet.


PM: Marion, Pelso, Aedus, Meeker,

[Gorodak]

Dink Meeker

A hely enyhe borzalommal tölt el, és a gondolat, hogy mennyire kegyetlen is tud lenni az ember, de hamar tul teszem magam rajta, jobban mint a többiek, mivel a kínzás az én mesterségem is...

< Szép modhatom, mit követhetett el egy aszony, hogy ezt teték vele, a gyereke meg még is mit vagy kinek árthatott, bár ha nem akar valaki bosszut akkor meg értem miért, de ez azért elég kegyetlen... >

Suttogva mondom a többieknek.

- Valószínű egy katona és vele egy rab jön a láncait húzva, szerintem oltsuk el a fáklyát gyorsan és nyissuk ki a börtön ajtaját, hogy meg lephessük, amikor leért a lépcsőn. -

Majd halkan előveszem a nyilpuskámat és egy félre eső helyre porbálok menni ahonnan jól lehet lőni...

[HugiLee]

- Marion -

Mikor Meeker azt mondja egy őr és egy rab, mert hallja a láncait, Pelsohoz fordulok , mivel érzem a mágiát közeledni, de nem tudom ki vagy mi lehet :
egész halkan suttogva kérdezem:
- Lehet , hogy egy varázsló, vagy élőhalott? Mi közeledik?
Közben már óvatosan, hangtalanul, felhúzom a nyílpuskát , a kicsit .
Közben fél szemmel , félfüllel Meekerre figyelek, hogy sikerül e kinyitnia a zárat, ha nem , akkor azonnal intézkedem, azaz én is megpróbálkozom vele, de ha sikeresen kinyitja, akkor inkább rejtekhelyet keresek, ahonnan biztonságosan célozhatok. Illetve egy fél percig még megvárom, mit dönt a csapat .

[Sirak]

<Zul'Khugal>

//off: Bocs, hogy a legutóbb nem írtam, de eléggé elszívja az energiámat a tabló készítés, és hát mire haza érek tiszta zombi vagyok aztán 9kor már alszom. Aztán lassan jönnek majd a vizsgák, szóval majd lesz ilyen alkalom még szerintem, előre is elnézést kérek.

"-Bármi is jön be azon az ajtón, ti állni fogjátok a sarat!"
(Csak viccelek, nem mondok ilyet )

Megállok az átjáró mellett úgy, hogy amikor belépnek a cellába, egyből meg tudjam ragadni az illetőt, így időt sem hagyva neki a kiáltásra vagy gondolkodásra.

Amint belépnek a helységbe, megragadom azt, aki feltételezett őr vagy varázsló vagy mi és magamhoz rántom, s ezzel a mozdulattal a száját is befogom.

Ha nagyon nem tudják így hirtelen a többiek hogy mit csináljanak, hova álljanak, akkor szólok nekik halkan:

-Meeker, te és én állunk a fal mellé az átjáró két oldalán, a többiek pedig ugyanígy tesznek, csak messzebb, takarásban.

[Sirak]

FFFFFFFFFFFFFFFFFFUUUUUUUUUUUUUUU Gorodak.

Miattad butaságot írtam, na mindjárt át is írom...-.-

[Pelso]

Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)

//Ugye jól értem, hogy a vasrács lakattal a cellákhoz tartozik és nem a csigalépcsőhöz?//
*A terembe lépve enyhe bénultság lesz úrrá rajtam. A pókok emlékében láttam, hogy testek lógnak hálókban de nem gondoltam volna, hogy már nem élnek.
<... Ezeket a toroniak hozták ide vagy már itt voltak mikor még a Dwoonok – é volt a vár?...>
*Nem is távolodom el nagyon a cella ajtótól ahova a titkos folyosó vezetett. A látottaktól nem jutok szóhoz.
//Kinél van a fáklya? Tudtommal nálam nincsen. Viszont szívesen magamra veszem ezt a terhet, ha más nem vállalja.
Nekem viharlámpásom van. Ez olyasmi mint a petróleum lámpa? Avagy ezt nem lehet eloltani a kanóc hosszának változtatásával?
Ha olyan mint a petróleum lámpa akkor el oltom azzal, hogy vissza tekerem a kanóc hosszát.//
*

Fojt következik holnap.

[revoltz]

Aedus

Szótlanul megállok a terem közepén, egy pillanatra még a légzésről is megfeledkezek a látványtól.

"Ki volt...?"

Fut át az egyetlen gondolat a fejemen, melyet lassú levegővétel követ. Megremeg az ajkam a haragtól, mely bennem gyullad, mikor kinyitom, de hang nem jön belőle.

A két ismeretlen lépteire a lépcsőre pillantok, tekintetem üveges. Lassan oldalazva lépek takarásba. Leguggolok, fegyverem vállamhoz veszem, ha nem sikerülne Zul-nak elkapnia a fickót, - amit igen kétlek - akkor se szökhessen.

Ha elkapta még várok egy pillanatot, hogy biztos sikerült-e, majd fegyverem leteszem magam mellé, tegezemből előveszek egy nyílvesszőt és odamegyek hozzá.

Gondolom Zul már száját befogva fogja, ha nem akkor, majd én teszem meg. Nyílvesszőm szeméhez teszem, szinte csak egy hajszál választja el attól, hogy a szemét vegye, s csak annak köszönheti, hogy ez nem történik meg, hogy kezem nem remeg.

- Felismerem, ha valaki hazudik. - Szólok félelmetes nyugalommal. Majd a nyílvesszőre tekintek és ejtek egy apró mosolyt a szám szélén. Remélem ennyi elég hozzá, hogy tudja mi lesz vele, ha hazudik. - Hol van Raim Marses? - Egy pillanatot várok, majd lassan elemelem szájáról a kezem.

Ha megkaptuk a választ és az nem tudja és nem hazudik.
- Ki tudja?
A választ megvárva felteszem az utolsó kérdésem és száját ismét befogva a szemébe fúrom nyílvesszőm egészen az agyáig.
- Ki tette ezt itt?

[Gorodak]

Dink Meeker

Mikor Zul'Khugal gyorsan elmondja mit akar, a nyílpuska helyet csak a fal mellé állok úgy ahogy csak akarja és felkészülök az elkapásra, hogy ha kell egyetlen mozdulattal törjem ki az őr nyakát.

Bár a tervem az hogy, mikor belép hirtelen meg befogom a száját és az orrát a lábammal közben meg a térd hajlatba rugok, hogy letérdeljen, majd a másik lábammal a fejébe térdelek miközben tartom a száját, hogy ne kapjon levegőt...
// Ha az én oldalamon jön ki az őr és nekem kényelmesebb... HA nem az én oldalamon jön és nekem messzebb van akkor a szituációtol függően reagálok majd, vagy is ahogy tudom, gyorsan elhallgattatom.. //

HA nem tudom meg tartani az őrt, akkor az alkaromban lévő pengéket kilövöm közvetlen közelről a lapockájában és közben igyekszem tartani a száját, hogy ne hallatszón az üvöltése.

[Pelso]

A fojtatás.

*Mikor feltűnik a fény a lépcső tetején el oltom a lámpámat. Szemem meg a közeledő fény felé szegezem.
<... Mágia nem jó jel... >
*Meeker suttogó szavai felkeltik bennem a kíváncsiságot, hogy ezt még is honnan tudja. Mikor Marion is megszólalna csak fel emelem a kezem a sötétben bízva, hogy látja és elhallgat.
<... Miért akar most mindenki beszélni???....>
*Szemem továbbra is közeledőre szegezem várom, hogy tiszta célt biztosítson.
//Beszéd 0 pont
Idézőből kiáramló 0,2 pont
Gravitáció 3 pont 3 E /3sp sérülés vagy 20 kg megemelésére képes/
Célzás 2,5 pont 100 CÉ
Leplezés 0,3 Pont 1E /nem karom, hogy észre vegye, hogy mágiát használnak ellene./
Távolság 4 pont /botból/ 40 métere.
Fenntartás koncentrálás.
Cél a mágikus erőt birtokló személy nyaka. Igaz, hogy sötét van de mivel fáklyát vagy valamilyen mécsest használ így jó célpontot nyújt szerintem.
Annyira akarom össze szorítani a torkát, hogy ne tudjon beszélni. még nem áll szándékomban végezni vele. Igaz a szorítás miatt nem nagyon jut levegőhöz de egy ideig kibírja.
A mágiát ahogy koncentrálok rá szeretném magam felé közelíteni, ezzel magamhoz húzni. A szorítást nem enyhül. Szerintem egy idő után elájul.//
*Ahogy megvan a cél már suttogom is a megfelelő szavakat. Egy pillanatnyi késlekedés nélkül nyúlok a torka után. Megragadom és lassan magam elé húzom, hogy közelebbről is szemügyre vegyem ki is ő.
<... Remélem a többiek gondoskodnak a másikról addig...>

[Thor]

________________________________________________________

Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava (tavasz), első hete, tar napja, a feketelunír órája és a higany órája közt (20:00-01:00) (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, tar)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________


//off: Megint félreérthetően írtam, bocsi. A vasrácsok lakattal a cellákhoz tartoznak. A csigalépcsőn, legalább is itt a börtönben nincs ajtó, vagy rács. A cella rácsok mögött nem tudtok elbújni, hisz át lehet látni a rácson. Viszont a csigalépcső aljában el tudtok úgy bújni, hogy nem vesz észre titeket az, ki lefelé jön a lépcsőn.
A halottak a hálóban helyi polgárok, katonák, parasztok.//


//off: Pelso, nem vetted figyelembe a többiek írását. Hisz Zul'Khugal akarja elfogni, és a többiek is készen állnak, ha kell. Nem szoltál senkinek, hogy varázslóval van dolgotok, vagy mágiatudóval. Így nincs ok arra, hogy ne az eddigi terv szerint csináljátok. Ezért most úgy írom, mintha gyorsabban cselekedett volna a harcos. Légy szíves vedd figyelembe a többiek írását.//


Mindenki eloltja lámpáját, vagy fáklyáját. Csendben várakozik a csapat. Mivel Zul'Khugal a legerősebb a csapatban, rá bízzák a katona lefogását. De, ha valami balul sülne el, a többiek is készen állnak.


Az idő mintha megfagyna, a harcos készen áll, hogy erős karjaival satuként szorítsa ki a szuszt a lefelé jövő fickóból.


Nem kell sokáig várniuk. Két alakot látnak lefelé sétálni a csigalépcsőn. Az első görnyedt testtartással sétál lefelé a vaskos bilincsek súlyától. Mind kezei, és lábai láncra verve. Úgy 50-es éveiben járhat a férfiember. Ránézésre valami írnok, vagy tanár lehet. Vékony testalkata erről árulkodik. Ritkás, őszes haja koszos, és ápolatlan, mint aki sárban aludt volna. Ruhája hajdan szép, és drága holmi lehetett, de most szakadozott, sáros rongy darab. Arca félelemről árulkodik, és minden lépésnél megrándul a fájdalomtól.
Mögötte egy jó húsba lévő férfi lépked. Talán olyan széles, mint magas. A drága ezüstösen csillogó gombok nemesi kinézetű ruháján szinte le akarnak pattanni a hordó nagyságú hasán feszülve. Bordó cipőt és nadrágot visel, felül vajszínű inget hord, melyen fehér cirádák díszelegnek, és még egy bordó aranyhímzésű mellényt visel rajta. Hosszú vállig érő fekete haja ápolt. A legfeltűnőbb dolog rajta a nyakában lógó, tenyér nagyságú arany medál, melyen egy pók dombormű látható. A férfi kezében egy lámpás világít.


Az idős férfi az utolsó lépcsőfokoknál észreveszi hová is halad, és döbbenetében megtorpan. Az elhízott alak pár lépcsőfokkal felette állva nehezen felemeli jobb lábát és nagyot lök a szerencsétlen rabon. Az nagyot csörrenve puffan a kőpadlón, de fájdalomkiáltás helyett keserves zokogást lehet hallani tőle. A másik érthetetlenül lép mellé:


(Erv)

- Mit sírás, mint gyerek? Vagy ostoba, szoltál rossz, most itt rab te.

Az öreg üvöltve köp a fogva tartója felé.


- Te toroni féreg! Miért tetted ezt velük? Nem érdemelték meg, ezt nem…


A dagadt férfi valószínű nem érthette mit mondott neki az öreg, de az üvöltözésért úgy arcon rúgta, hogy vér fröccsent ki a szerencsétlen szájából. De mielőtt szitkozódhatott volna nagyot nyekkenve engedett Zul'Khugal erős szorításának. A nagydarab harcos könnyűszerrel kapta el, az nem számított semmilyen támadásra ide lent. Mint valami kis gyerek vinnyog rémülten, de nem tud kiabálni, ha egyáltalán merne, mert befogta a harcos a száját.


Pelso épp befejezte volna a mágiát, mellyel harcképtelenné tette volna a fickót, de végül nem fejezi be, hisz Zul'Khugal gyorsabb volt, mint gondolta.


Aedus nyílvesszőjére nyel egyet a fickó, és miután Zul'Khugal leveszi lapát kezét az arcáról, halkan szólal meg.


- Fent bástya.


Válaszolja remegő hangon. A második kérdésre már nem válaszol, de tekintetéből még az is kivenné, hogy ő tette ezt ezekkel a szerencsétlenekkel, aki nem ismeri fel a hazugságot.


Arca halálsápadttá változik, halántékán izzadság cseppek jelennek meg, szemei kidüllednek a félelemtől. Ekkor Aedus kérdés nélkül szemen döfi a nyílvesszővel. A nagydarab test megremeg a fájdalomtól, de hamar elernyed, ahogy a vas hegy eléri a velőt.


PM: Marion, Pelso

[HugiLee]

-Marion-

Nem tudom milyen vastag láncon lóg a fickó nyakában a medál, de odalépek hozzá, és kikapcsolom, leemelem róla, vagy egyszerűen letépem a nyakából, attól függően milyen a lánc. Azután hátrébb lépek, és a fénynél megnézem alaposabban a medált , majd láncánál fogva lógatva mutatom Pelsonak:
- Talán ő volt a "bestiák mestere", s ezzel irányította őket ?
Nem bánom, ha Pelso elveszi tőlem . Nem szeretem az idegen mágikus miegymásokat , jobb ha nem nálam van , még ha aranyból van is .Ha elveszi , összesimítom a tenyerem, mintha port sodornék le róla , ha nem veszi el , akkor a a köpenyem alsó zsebébe teszem . Azután közelebb megyek a rabhoz és alaposan megnézem magamnak. Ha a többiek nem tették meg eddig, és nem látom veszélyesnek, szemrebbenés nélkül átkutatom a ruháját , azaz megmotozom, bár nem számítok sokmindenre, hisz valószínű, hogy elvettek tőle mindent, de én a rejtekhelyeket is keresem, amire az oktondi katonák nem is gondolnának.

Közben megkérdem tőle :
/OFF: már , ha tudok beszélni a nyelvén/
- Mit mondtál, hoyg ide küldtek?

A további vallatást a szakértőkre hagyom.
Ha találok valamit, akkor azzal foglalkozom, majd ha a többiek addig nem tették meg, és épp odaférek, átkutatom a hullát is alaposan.Szeretnék már túljutni ezen a részen. Nehezen térek napirendre a kisgyermek szörnyű halála felett. Sosem fogom elfelejteni ezt a látványt ...ahogy az anyja a karjában tartotta.....
"Mikor a nyíl hegye egyre mélyebbre hatolt a szemében , még csak el sem fordítottam a fejem . végignéztem , mindenféle részvét nélkül , ahogy az a mocsok elmúlik. Túl jó halála volt .....én meg kezdek megfásulni ...nem jó ez így ...."