Seprűnyél fogadó

[FlikenFlaken]

FlikenFlaken

185cm magas, 85 kg sportos alkat. Haja rövid fehér. Arcán enyhe borosta. Szemei kék színűek. Fején csuklya mely egészen a szeméig lóg. Díszes nemesi ing, rajta fehér szövet kabát, szegélye és belseje piros. Selyem köpenye és nadrágja ugyan ez a színvilág. Ball vállán fém páncél szíjjal felerősítve. Övén nagy fém címer, alatta piros selyem körbetekerve. Díszes, címerrel ellátott alkarvédők. Bal oldalán díszes kardhüvely, benne az egykezes kard. Jobb oldalán bőr övtáska. Jobb kezén arany pecsétgyűrűje.

http://fc05.deviantart.net/fs71/i/2011/049/9/5/ezio_auditore_by_ixalyst-d39vciw.jpg
Éppen egy szakadt, büdös kocsmában társalgok, ahova amúgy sohasem térnék be, azonban a leány kebleinek nehéz volt ellen állni. Tehát mikor már a hölgy kezdte beadni a derekát egy ismeretlen pösze férfi hátulról megszólít. Először nem is értettem, hogy mer valaki csak így ráförmedni egy nemesre, aztán mikor hátra néztem láttam, hogy egy semmire kellő, ronda és büdös alak. Ekkor már értettem, hogy inteligencia szintje nem elég magas, hogy felfogja kivel is van dolga. Ha itt nem folytatta volna tovább mondanivalóját talán még életét is meghagyom, viszont amiket ezek után mondott...
Azok voltak utolsó szavai. Székemből felé fordulva lábát kirúgtam és enyhe mozdulattal testét előre billentettem. Az esést fejjel tompította miközben tőre mély benyomást tett rá. A haldokló teste a földre hullt, majd miközben kihúztam a tőrt, kicsit gúnyosan búcsúztam tőle:
-Ejnye ejnye barátom, hát anyukád nem mondta , hogy légy óvatoszabb kicit . Cúszószak ezek a koszosz padlók . Milyen kár , hogy nagyotmondásszal ott szemmire szem jucc majd, ahová moszt mész.
Kifelé menet szóltam a nagyszívű leányzónak:
-Az övén van egy bőrszütyő. Elég lesz a kellemetlenségekért és a takarításra.
Majd elegánsan távoztam.

Napom hátralévő részét már egy elegánsabb fogadóban töltöttem. Kényelmesen elhelyezkedve kezdtem el fogyasztani ezt a fenséges nedüt és vártam a napkeltét. Nap helyett csupán fehér köd lepte el szobámat, benne egy csuklyás alak körvonalazódott. Ijedtemben köpni nyelni nem tudtam. Csupán ennyit szóltam:
-Ha eddig nem lett volna fehér a hajam, most megőszül az fix . Ki vagy te ? És mit akarsz?
Nem szólt semmit. Átnyújtott egy barna papírt melyen két nagy pecsét volt, aztán szertefoszlott.

Utána nyomban kinyitottam, hajtott a kíváncsiság, hogy mi a frászfene lehet ez.

[FlikenFlaken]

FlikenFlaken

Ahogy megvizsgálom a levelet látom, hogy rajta az egyik a családi címerünk. Másikat sajnos nem ismerem.
<Lehet hogy kéne fejlesztenem a heraldikában való jártasságomat.> Amikor megpróbálom kinyitni a pecsétek kékes fényt bocsájtanak ki majd elporladnak. Ahogy kinyitom a levelet egy bőrszíjra kötött érme csúszik ki belőle, nem tudom megállapítani miféle érme ez, egyenlőre félre teszem. Van még benne egy nagyobbacska bőrerszény tele pénzzel.
<Hogy a fenébe fért ez bele?! Tuti nem volt százas aki ezt a mágiát kitalálta.>

A papíron atyám kézírása. Fontos küldetésről ír, miután elolvastam az érmét nyakamba akasztom és megkezdem feladataim ellátását.

Felkeresem az Ezüstsellő nevű fogadót a kikötő közelében és betérek oda és első szavaim a tulajhoz intézem:
- Üdv néked jó Uram! Szeretném kibérelni az összes szobádat egy nappal kevesebb mint két hétre! Szeretnék teljes nyugalomban pihenni, valamint az elkövetkező héten pár barátomat is szeretném vendégül fogadni itt ha lehetséges. Természetesen a szobákat és fáradozásodat jól megfizetem, hogy ne essék el a háztól pénz. -
Ha van vendége a fogadóban akkor:
- Megkérlek téged jó ember, ha van épp oly ember ki nálad szállt meg kérlek 2 napon belül küld el. Majd a kezébe nyomok még 1a-t. -
Továbbá lenne még pár kérésem:
- A szegénynegyedből a Kikirics utcából hívd ide Pici Ottkárt, hogy szolgálatomba vehessem. Rábízok minden intézni valót, beszerzést, és a lovakat is. Ezt majd add át neki. /5e/
-Készíts nekem elő 6 szobát. Az emeleten legyen egy szoba kitakarítva és 7 széken és egy asztalon kívül ne legyen benne semmi.
- Továbbá a fogadóba az elkövetkezőkben csak barátaim fognak betérni, lesd minden kívánságuk, lásd el őket étellel itallal. A számlájukat én állom.

A legfontosabb! Amikor mindannyian megérkeztek a hetedik napon mikorra éjfélt üt az óra legyen előttünk bőséges étel, ital, minden mi jód van!

A következőkben kerülöm a feltűnést, elfoglalok egy szobát és onnan csak akkor jövök ki ha muszáj. Várom a többiek érkezését.

[HugiLee]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz
Pyr.sz. 3593
Játékosok: Dakini, FlikenFlaken,Gegegongfu, Gihike,Gorodac,Thor „és egy ismeretlennevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Morgaan

A barbár felemeli a levelét. Ügyetlenül forgatja. Ahogy a keze a pecséthez ér az felizzik kéken és elporlad. Ő ebből csak azt látja, hogy porrá válik, s mire a földre hullana , már el is tűnik. Értetlenül áll meg egy pillanatra , de hát a lényeg, hogy lenn van . Kihajtogatja a papírt, ha már egyszer ezt várják tőle . Mielőtt belenézhetne a levél remegni kezd és hangosan megszólal, mondhatni felolvassa saját magát.
Morgaan felismeri kánjának harsány, mély hangját:

-Morgaan!! Te farkasok ürüléke! Há há hááá nem elég, hogy elháltad az éjt a lányommal, még a húgomat sem hagytad egyedül özvegységében. Szerencséd van, hogy mindketten fiút szültek. Már épp küldettem volna utánad,hogy gyere és fogadd el fiaidat, amikor a sámán látomást kapott. Nem tudom, hogy működik ez a furmányos dolog, de remélem, hogy hallod amit mondok. ( itt megköszörülte a torkát és komolyabb hangnemben folytatta)
Egész nemzettségünkre nézve fontos küldetés híré kaptuk. A sámán szerint te vagy a legalkalmasabb, hát téged kérlek, vállald fel. Ha sikerrel jársz, híred még a hatalmas tengeri kígyó barlangjához is elhallatszik majd .
A sámán azt mondta, van veled egy írástudó , aki majd segít elolvasni, ami a papíron van.
Az érmét tedd a nyakadba, a sámán is megáldotta, védeni fog a rossz szellemektől.

A levél elhallgatott és kicsússzant belőle az érme, bőrszíjon. Már csak a betűk maradtak:
"Egy heted van eljutni Ifinbe a kikötő környéki Halászasszony utcában álló Ezüstsellőhöz címzett fogadóba. Ott szálljatok meg! 7 nap múlva éjfélkor pedig megkapjátok a pontos utasításokat.
Indulj haladéktalanul! "

[HugiLee]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz , Ifin
Pyr.sz. 3593 (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, tar)
Játékosok: Dakini, FlikenFlaken,Gegegongfu, Gihike,Gorodac,Thor „és egy ismeretlennevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Ifin a csöndesnek ugyan egy átlagos napon sem mondható kikötőváros, lázban égett. Mindenki jött ment, készülődött. Leginkább a város őrségnél szorgoskodtak. Ifin egyik leggazdagabb nemesi családjában esküvőre készültek.
Két fiatal egybekelése ilyen izgalmas lenne? Dehogy! Még a politika sem mérvadó ebben az esetben.

Ez a család ugyanis kínosan ügyelt rá, hogy semmi köze ne legyen a hatalmi tili-tolihoz, ahogy azt egyik felmenőjük hangoztatta, persze csak családi körben . Ez lett a család vezérmondata és immáron 500 éve sikerrel követi is minden tagja. Csak semmi tili-toli. A nép , sőt a hatalomban résztvevők is csak ezt tudják róluk. Párttatlanok, törvénytisztelők, és sokat adakoznak.
Hogy hogyan maradtak fenn és hogy lettek egyre gazdagabbak, s tartották meg e gazdagságot, azt már csak ők tudják pontosan. És senki nem is firtatja. Ám az adakozás szokása igen népszerűvé tette őket az egyszerű népek között. És mi lehetne jobb alkalom megnyitni az erszényt, mint egy esküvő ?!!

Nem csak a környék szegény földművesei, mesteremberei jönnek, de még messzi tájakról is érkeznek lukas zsebű szerencsevadászok és koldusok. Ki-ki egy potya ebédben, elszórt aranypénzben, vagy könnyű prédában reménykedve.
Ilyen körülmények között senkinek nem szúrt szemet, amikor a hét harmadik napján, a város nyugati kapuján belovagolt Hisen, piros bőrmellényben, kissé csapzottan és porosan.

Lova azonnal megcélozta a kapun belüli kisebb tér közepén álló, díszes szökőkutat, melyben körben 3 oroszlán ült vizet köpve, hátukon tartva egy nagy tálat, aminek közepéből szintén vízsugár lövellt felfelé, majd hullott alá, és folyt ki a tál szélén az oroszlánok lábához hogy ott megtöltse a nagyjából 5méter átmérőjű, 1 méter mély medencét. Belehajolt a vízhez, de ahelyett hogy ivott volna kiemelte és megrázta fejét, miközben hátralépett a medencétől.

Hisen értette, hogy bár lova szomjas, mégsem találja elég tisztának a vizet az ivásra.
Ami különös volt kicsit, mert nem az a finnyás fajta. De hamar meglátta az okot. Néhány apró városi gyerek 4 és 8 év közöttiek, hancúroztak pucéron, vagy kisnadrágban a szökőkútban. Körbe körbe szaladtak, vagy inkább botladoztak a nekik még kicsit magas vízben. A nagyobbak húzták , emelték a kicsiket.

Hisen csodálkozó tekintetére, egy fiatal, asszonyforma nő kendővel a fején, szoknyában és a cselédekre jellemző kötényben, szólalt meg mellette mosolyogva.
-Ilyenkor senki nem szól a gyermekekre, hancúrozhatnak szabadon az egész városban, és nem is dolgozhatnak az esküvőig, hogy az új házasoknak majd sok egészséges utóda születhessen. Gyere itt egy kút , majd húzok én tiszta vizet a lovadnak.

Azzal rámutat a néhány méterre álló kútra és már lép is oda, hogy leeressze a vedret.
…


Eközben a déli kapun egy kocsin befut Den Oculare. A kapuhoz tartozó téren megállítja a kocsit, fizet, és útjára engedi. ….

A kis térségben senki nem figyel rá. Elég nagy a forgatag , így könnyedén elvegyül benne. A megadott cím a kikötőhöz közeli Halászasszony utcában van . A kikötő pedig nagyon valószilű, a tenger felé lesz. Arra indult hát el.
Menet közben áthaladt egy diadalív alatt és a város főterére ért. A hozzá vezető szélesebb utakon mindenütt sátrakat, bódékat és szekereket látott, ahonnan a portékáikat kínálták a kereskedők, kézművesek, termelők, hangosan hirdették magukat a komédiások , bábosok, artisták, tűznyelők , jövendőmondók, önjelölt varázstudók és gyógyítok. Színekkel öntötték el a helyet, pirossal, sárgával, lilával, kékkel, ezek minden árnyalatával, és természetesen feketével. Volt, aki a ruháján, akadt, aki a lelkében hordozta, vagy mindkettő.

Ahogy beért a térre balról Thar nagytemploma magasodott a kavalkád fölé, szemben a révkapitányság és az öböl.
„ ..hát a tenger megvan…”
És megvolt a kikötő is , bár Dennek kissé megnehezítette a dolgát, hogy a város, mint egy szépséghibás kifli , ölelte körbe a kikötő öblöt, így az az információ, ami a levélben volt megadva, hogy „a kikötőhöz közeli …utcában” nem szűkítette túlzottan a lehetőségeket.

Néha kifejezetten előnyösnek találta az ilyesfajta felbolydulást. Most sem bánta a sok népet a városban, így szinte láthatatlanná válhat. Az árusok hangos szóval hirdették portékáikat és szövegükből kivehető volt, hogy egy közelgő esküvő miatt van itt mindenki.
Az esküvő pedig nagy felfordulás, sok csomag és levélküldéssel jár. A kifutófiúk és különböző nagyságú és formájú csomagokat cipelő küldöncök cikáztak ide-oda.
Épp csak egy pillanatra gondolkodott el azon, hogy merre induljon tovább, és egy ilyen lóti-futi suhanc már neki is rohant. Den mindig is két lábbal a földön állt, nem csak átvitt de a szó súlyponti értelmében véve is , így a fiú csak azt vette észre, hogy visszapattan valamiről, és máris az utca kövén találta magát, nagy, bamba, félig ijedt, félig meglepődött szemekkel bámult vissza a hanyagul feléforduló alakra.


Kilburn és Trian bár csak néhány napja ismerték egymást, hamar megtalálták a közös hangot, és kellemes hangulatban utaztak Ifin felé. 2 nap múlva mindkettejüknek feltűnt, hoyg valahogy sokkal nagyobb távolságokat tesznek meg, mint rendesen szokás, igaz, hogy gyors haladásra ösztönzik lovaikat, de még így is jóval gyorsabban haladnak, mint ahogy természetes lenne. És mikor megállnak éjszakára, valahogy mindig akad egy öreg nyúl, vagy kövér madár, a közelben, amiből jól belakhatnak. .... folyt köv ...

[gegegongfu]

Morgaan

Harsány nevetésben törve ki:

- Hát az bizony egy emlékezetes éjszaka volt, de erre magam sem számítottam, HAHAHA! Na de ezt olvassad, ami a levélbe' van. - mutatom Nyzaylu felé a papirost.

Áátfutja, és a következőt mondja:
- Azt mondja az írás, nagy balhé van kilátásban, és nincs is olyan nagyon messze.
- Fizetség, sör, kaja, nők?
- Lesz, lesz minden.
- Na, akkor mire vársz?

Összepakoljuk a holminkat, felteszem az érmét a nyakamba, megitatjuk, megetetjük a lovakat, Nyz eltünteti a kis oltárt, és útra kelünk Ifinbe.

[HugiLee]

...folytatás ..

Már nincs messze a város , de kifáradtak a lovak és ők is megéheztek, be is sötétedett , ezért táborhelyet keresnek. Az erdőben kanyargó út jobbra egy tisztássá szélesedik. Amint kiérnek a fák takarásából, látják, hogy valaki szintén tábort vert. Nevetés hangját és íncsiklandó illatokat hoz feléjük a szél. Messziről három alak látszik kirajzolódni a tűznél Egy nagydarab, majdnem félpucér izomkolosszus (Morgaan) a tűz mellett állva, egy jóval vékonyabb cingár alak (Nizaylu) egy rönkön ülve, és egy fejét vesztett őzféle, ami jó ideje már sürög-forog a tűz felett. Akkora a vad, hogy akár mind a négyen jóllakhatnak belőle. Remélve, hogy két ilyen vidám társaság jól elfér majd egymás mellett, Kilburn és Trian közelebb lovagolnak az idegenekhez.

[dakini]

Hísen Maranwë

Fáradtan érkezem, hosszú volt az út, kicsit úgy tűnik mintha Ifin mégiscsak a világ végén lenne. Persze minden csak nézőpont kérdése. Ahogy beérek a városba szinte mellbe vágnak az illatok, izzadság, dohány, frissen sültek szaga terjed a levegőben. Nagy a sürgés-forgás, mindenütt emberek sietnek tova, s elégedetten állapítom meg magamban, hogy bár jólesett a vidéki csend is, de hiányzott már a városok színes forgataga.

A lovam a víz után rögtön a szökőkúthoz kaptat, leugrom a nyergéből, hogy körülnézzek, míg Arwen a kúthoz hajol, hogy igyon belőle, de szinte fintorogva hőköl vissza és nagyot fúj. Érdeklődve vonom fel szemöldököm, hogy mi lelte a jószágot, mikor megpillantok néhány szurtos kis utcagyereket, akik önfeledten pancsikolnak a szökőkút vizében. Elhúzom a számat és megértően paskolom meg a lovamat, így én sem akarnék inni. Ekkor egy fiatal nő szólít meg.

- Ilyenkor senki sem szól a gyermekekre, hancúrozhatnak szabadon az egész városban, és nem is dolgozhatnak az esküvőig, hogy az új házasoknak majd sok egészséges utóda születhessen. Gyere itt egy kút, majd húzok én tiszta vizet a lovadnak - ezzel odalép a kúthoz és vizet húz.
- Esküvő? –kérdezem látszólag szórakozottan, míg a nő a vödörrel van elfoglalva – ki az ifjú pár?

(Minden bizonnyal válaszol, hiszen ő szólított meg, így tovább kérdezek: szerelmi házasság? Mikor lesz az esküvő? Milyen vigaszságok lesznek? Merre van itt zene, dalnokok, bárdok? Támogatják-e itt a zenészeket, mecénások vannak-e? Hol érdemes megszállni? Mire érdemes vigyázni? És merre van a Halászasszony utca és az Ezüstsellőhöz címzett fogadó?)

Közben megkérem nekem is húzzon vizet a kútból, megmosom az arcomat és iszom néhány kortyot. Majd megköszönöm a segítségét és elindulok az Ezüstsellőhöz.

„Rám férne egy alapos fürdés, némi tisztaruha” - fintorodom el a ruháman ülő por láttán – „aztán vár az éjszaka, némi muzsika, egy kis önfeledt szórakozás!”

[gegegongfu]

Morgaan

/// Kiburnék dobjanak csapdakeresésre vagy észlelésre, hogy belelépnek-e a csapdák közül valamelyikbe, amiket felállítottam a tábor körül. Nem veszélyes, csak jelző csapdák, amik figyelmeztetnek minket a közeledőkre. Gallyak, egy, egy feldőlő farönk, vagy valami amiben megbotlanak. Ha meghalljuk őket (ami azért is valószínű, mert a lovag vértben közlekedik), akkor kivont karddal állok velük szemben, amikor megérkeznek. Semmit sem bízunk a véletlenre, lehet, hogy az üldözőink azok! Hívatlan látogatók, beszéljenek először ők! Az őzből meg nem biztos, hogy kapnak, amúgysem. Azt ki kell érdemelni... ///

[gegegongfu]

Morgaan

Épp sül a vacsora, amikor meghalljuk a két lovas közeledtét. A lovag és társa nem tűnnek veszélytelennek az egyébként csendes éjszakában.

- Te, Niz, ezek nem ma kezdték, légy résen! - mondom, majd kivont karddal felállok, és azt kiáltom feléjük:

- Kik vagytok, és mit akartok? A vacsoránkra pályáztok? Nem megy az olyan könnyen.

Harcra készen figyelek, minden izmom megfeszül.

[contle]

Nizaylu

Az őzet eszegetve zajra leszek figyelmes. És a távolban meglátom a két közeledőt, akkora zajt csapnak, mintha muszáj lenne.
,,Nyilvánvalóan a tűz felé jönnek. Ha támadni akarnának, valószínűleg rejtve közelednének.'' Továbbra is figyelek, hátha többen vannak vagy csapda.
Az idegenek közel érnek, mi ugrásra készen. Megállnak a tisztás szélén.
Morgaan egy határozott mozdulattal feláll, kezében a kardja.
- Kik vagytok, és mit akartok? A vacsoránkra pályáztok? Nem megy az olyan könnyen.
Én is felállok
- A barátom azt akarja mondani, ha békével jöttök szívesen látunk titeket a tűz mellett. Két ezüstért pedig a vacsorából is kaptok.
- Fejenként. - szól közbe, autodidakta megértvén a gazdasági rés fogalmát, nem hiába kalandozunk már egy
éve együtt...

[gegegongfu]

Morgaan

- Fejenként. - Vetem közbe, és arcomra gyermeteg mosoly ül ki. Lehet hogy jobban járnék, ha a jövőben éhes utazóknak árulnék vacsorát? Veszélytelenebb, és még jobban is keresnék, mint a zsoldososkodással.

ÁÁÁHHH, hol van abban az ÉLVEZET , vetem el a gondolatot gyorsan, és rámarkolok a másfélkezes kardra.

[gihike]

Den Oculare

* Den miután a kocsist kifizette elindult megkeresni a kikötőt. A főtéren a tömeget is szemlélte miközben haladt.*
~ Ez a város tényleg a bűn tanyája. Ebben a tömegben a tolvajcéheknek nincs nehéz dolguk. ~
* Miközben haladt tovább látta meg az öblöt és Tharr templomát. Mikor saját helyzetét(hogy, nem is lesz olyan könnyű megtalálnia amit keres) felismerte elmosolyodott. Kereste tovább az utcát. Közben felfigyelt arra is hogy, az árusok valami esküvőről beszélnek. Kicsit megállt hogy, szétnézzen merre is kéne indulni mikor egy suhanc egyenesen nekirohant. Eronéban gyakran így rabolják ki az idegeneket úgyhogy először is a szütyőjét nézte meg hogy meg van-e. Ha igen akkor odafordul a kölyökhöz és végignéz rajta.*
- Nem tudod hol a halászasszony utca?
* Ha segítséget kap akkor öt rezet odadob a srácnak és elindul ahogy mondták.*

[Thor]

Rogeirn den Kilburn


Míg haladunk a város felé mesélek Tharrol, és hatalmáról Triannak.


- Tudod Toronon kívül csak nagyon kevesek értik ennek a vallásnak a lényegét, pedig minden fejlődő kultúra magjában az a gondolat ad erőt, ami Thar iránti hittben van. Ez pedig a változás. A monoton egyhangúság még soha nem emelt ki civilizációkat a feledésből. De a változás mindig a mások kíváncsiságával együtt terem. És ez mindig jó, még ha néha drasztikus és fájdalmas is ez a kiemelkedés. Kegyetlennek és pusztítónak találják az Úr tanításait, de had kérdezzem: E világ nem a túlélésről szól? Hisz vadabb területeken még a növény is húsevővé válik. Thar erőt ad, és ennek az erőnek köszönhetően egy bivaly fejét is könnyen ketté tudom vágni. – És mintha tréfásat mondtam volna, hangosan felnevetek.


…


A tábornál


Megszoktam már, hogy nem nemesként fogadnak. Ha most a hazámban lennénk, e két alak ezért a pimaszságért hamar a fejét vesztené, de nem ott vagyunk. Megállítom nagytestű nehéz harci lovamat, mely sötét barna szőre, most feketének tűnik az éjszakában, és nyeregben maradva szólalok meg.


(Erv)


- Nem tűntök e föld urainak, hogy engedélyt kérjek tőletek az itt letáborozásért. Te pedig – Mutatok a kardját szorongató harcosra. – Elég féleszű vagy, ha azt hiszed egy karddal képes vagy megállítani egy nehéz lovast. – Természetesen harcra készen állok én is, hisz elég idegesnek tűnik a fickó. - De nincs mitől tartanotok, nem ártó szándékkal jöttünk a tűzhöz, és tőlem megtarthatjátok a férges húsotokat is. Ha leteszed kardod, megmondom nevem és társamét. Viszont, ha továbbra is kivont pengével állsz ott, kihívásnak veszem, és Kardommal megegyengetem az ostoba képedet.


Nagyrészt a harcos kinézetűre koncentrálok. Láttam már a társam mire képes, így bízok benne, ő majd foglalkozik a másikkal, ha esetleg pattogni lenne kedve.


//off: A medál nem a páncél alatt van, így könnyen észrevehetik.//

[gegegongfu]

Morgaan

Akkor én az utolsó szó jogán megtámadom az újonnan érkezőket, és kilépek a kalandból. Eléggé unalmas így játszani, ez nem nekem való. Köszi mindenkinek! Üdv!

[FlikenFlaken]

// Ha már így elviharzol legalább dobj ki 3 kört hogy gyorsan meghalj... //