Seprűnyél fogadó

[HugiLee]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz
Pyr.sz. 3593 / A 7. nap hullámverés órája (6.óra)/
(egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll.)
Játékosok: Dakini, Gihike??, Gorodac,Thor(álcázva), Contle ,Sipimisi, Toren „és egy ismeretlen nevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A csapat az esti megbeszélés után nyugovóra tér.
Ki-ki alszik, imádkozik, vagy épp búcsúzkodik a helyzet hozta társától. Reggel korán, Rufat előzékenyen és finoman mindenkit felébreszt. Könnyű reggeli vár az asztalon rátok lenn a fogadórészben. E mellett a pulton 7 kis kendőcsomag áll, amit távozáskor egy Istenhozzáddal a kezetekbe ad. Egy falatnyi sütemény van benne tízórai gyanánt. Megható és kedves gesztus ez felétek a fogadósnétól.

A reggeli közben megbeszélitek, hogy természetesen egyikőtök sem gondolta azt, hogy majd minden fegyvereteket leadjátok. Kiderül, hogy többen is képesek vagytok álcázni a fegyvereket, Rufat pedig a rendelkezésetekre bocsát egy régi matrózzsákot, amibe a megtartani kívánt fegyvereket teszitek, amit a bárd mágiával álcáz, fölé pedig Rufat hoz még néhány régi inget, meg vászonnadrágot a sajátjából.

- Ezek elég méretesek, még te is jól mutatnál bennük Morgaan, mint egy igazi matróz ! – Nevet és közben jól hátba csapja a barbárt, csak úgy barátian, hisz az elmúlt napokban elég kupát ürítettek ki együtt. Morgaan csupaizom háta csak úgy döng, de a barbárnak ez inkább csak baráti simogatást jelent, mint bármi kellemetlenséget.

Trian a fegyvereit maga rejti el, Den szintén tud magáról gondoskodni. Ahogy kimentek a fogadóból az első udvarra, láthatjátok, lovaitok már mind fel vannak szerszámozva és a csomagjaitokon felül még 2 zsák zab és egy kisebb zsák valami (később Rupert elmondja, hogy alma a lovaknak) van még pluszban. Nizaylu felajánlja a lova hátsó fertályát Dennek, hogy azon jöjjön, ne gyalog a hajóig. Búcsút vesztek a Rufattól , Ruperttől és Kalenától és csendesen elindultok a kis utcákon a kikötő felé.
A kikötőben meglátjátok, ahogy a hatalmas Albatrosz Ifin öblének a közepén terpeszkedik, elfoglalva , annak igen tetemes részét . A mólónál Harim fogad benneteket, mindenkit üdvözölve.
- Örülök, hogy megérkeztetek és köszönöm, hogy ilyen korán ideértetek. Ha nem bánjátok a csomagokat ide lerakatom az embereimmel.
Füttyent néhány matróznak, akik Odasietnek és egy intésre , már tudják is a dolgukat, és leveszik a lovakról a csomagokat. Kilburn jelzi a matróznak , aki majdnem túl közel lép a lovához, hogy álljon meg . Épp időben tartja vissza , mert a ló már fordította is a fejét , hogy támadjon az idegenre.
// off itt folytatom ezt még nemsokára ...//

[HugiLee]

/ Előre és utólag is elnézéseteket kérem, amiért szünet van . Ez az egyik nehézség , ha sokan játszunk, hogy ha egyszerre több játékos is szünetel , akkor értelmét veszti a dolog , és nem mellesleg a Kedves Mesélő dolga sem lesz tőle egyszerűbb. Az ősz sokunknak hirtelen többletfeladatokat hozott, s most a fontossági sorrrendet máshogy vagyunk kénytelenek felállítani.
A történetet szeretném folytatni . Ezért nem bizonytalan időre , hanem pontosan november 1. -ig jegeljük e kalandot.
A külön utakon nevű kaland még esélyes a folytatásra eközben, ám sokkal lazábban kezelve. Ez sem ígéret, csak remény
Itt viszlát novemberben ! /

[HugiLee]

Közeleg a határidő !
Már csupán néhány nap és folytatódik a nagy kaland. !!!
lehet izzítani a kockákat , lesöpörni a port a karilapokról ))))))
Boldogság!!!!

[HugiLee]

Tadáááááááááááááám!!!!!!!!!!

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz
Pyr.sz. 3593 / 7. nap délelőtt /
(egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll.)
Játékosok: Dakini, Gorodac,Thor(álcázva), Contle ,Sipimisi, Toren „és egy ismeretlen nevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A csapat az esti megbeszélés után nyugovóra tér.
Ki-ki alszik, imádkozik, vagy épp búcsúzkodik a helyzet hozta társától. Reggel korán, Rufat előzékenyen és finoman mindenkit felébreszt. Könnyű reggeli vár az asztalon rátok lenn a fogadórészben. E mellett a pulton 7 kis kendőcsomag áll, amit távozáskor egy Istenhozzáddal a kezetekbe ad. Egy falatnyi sütemény van benne tízórai gyanánt. Megható és kedves gesztus ez felétek a fogadósnétól.

A reggeli közben megbeszélitek, hogy természetesen egyikőtök sem gondolta azt, hogy majd minden fegyvereteket leadjátok. Kiderül, hogy többen is képesek vagytok álcázni a fegyvereket, Rufat pedig a rendelkezésetekre bocsát egy régi matrózzsákot, amibe a megtartani kívánt fegyvereket teszitek, amit a bárd mágiával álcáz, fölé pedig Rufat hoz még néhány régi inget, meg vászonnadrágot a sajátjából.

- Ezek elég méretesek, még te is jól mutatnál bennük Morgaan, mint egy igazi matróz ! – Nevet és közben jól hátba csapja a barbárt, csak úgy barátian, hisz az elmúlt napokban elég kupát ürítettek ki együtt. Morgaan csupaizom háta csak úgy döng, de a barbárnak ez inkább csak baráti simogatást jelent, mint bármi kellemetlenséget.

Trian a fegyvereit maga rejti el, Den szintén tud magáról gondoskodni. Ahogy kimentek a fogadóból az első udvarra, láthatjátok, lovaitok már mind fel vannak szerszámozva és a csomagjaitokon felül még 2 zsák zab és egy kisebb zsák valami (később Rupert elmondja, hogy alma a lovaknak) van még pluszban. Nizaylu felajánlja a lova hátsó fertályát Dennek, hogy azon jöjjön, ne gyalog a hajóig. Búcsút vesztek a Rufattól , Ruperttől és Kalenától és csendesen elindultok a kis utcákon a kikötő felé.
A kikötőben meglátjátok, ahogy a hatalmas Albatrosz Ifin öblének a közepén terpeszkedik, elfoglalva , annak igen tetemes részét . A mólónál Harim fogad benneteket, mindenkit üdvözölve.
- Örülök, hogy megérkeztetek és köszönöm, hogy ilyen korán ideértetek. Ha nem bánjátok a csomagokat ide lerakatom az embereimmel.
Füttyent néhány matróznak, akik Odasietnek és egy intésre , már tudják is a dolgukat, és leveszik a lovakról a csomagokat. Kilburn jelzi a matróznak , aki majdnem túl közel lép a lovához, hogy álljon meg . Épp időben tartja vissza , mert a ló már fordította is a fejét , hogy támadjon az idegenre.

Kilburn elismeréssel gondol vissza Rupert, tehetséges állatgondozói tevékenységére, és örömmel nyugtázza, hogy a harciszellem éppúgy megvan még „barátjában”, mint azelőtt. Már-már attól tartott, hogy ez az félelf korcs ölebet csinál harcilovából.



Miután sikeresen lerakodnak minden holmit , levezetik a lovakat , végül ők maguk is beszállhatnak a bárkába, maivel a beljebb horgonyzó Albatrosszhoz úsztathatnak.

A hajó fedélzetén az első tiszt fogadja őket. Egy nagy ládát hozat amibe egyenként beteszik a fegyvereiket. Persze mindenki kellőképpen háborog, hogy megfosztják az összes fegyverétől, családi ereklyéitől és szerelmi zálogától. Mivel a szabály az szabály , az első tiszt nem tehet és nem is akar semmit tenni ez ellen, és mivel a ti részetekről ez csupán színjáték, így miután kipuffogtátok magatokat, úgy megy tovább minden, mintha mi sem történt volna.

Az elsőtiszt elvezet titeket a szállásotokhoz. Úgynevezett tiszti kabinokat kaptok . Egymással szemben kettőt-kettőt. / belépve: jobbra az elsőben Morgaan és Hísen, mellettük Nizaylu és Ultharr. Balra az első Kilburn egyszemélyes kabinja benne a csecsebecséiteket rejtő „ruhásláda”.
-Egy óra múlva kifutunk. Addig maradjatok a kabinotokban! – mondja nektek az első tiszt szenvtelen hangon. – Ez itt Szörcs, a szolgálatotokra kirendelt hajósinas.
Mondja ,és a mellette álló , barnára sült , göndör hajú, 18 körüli, könnyű matrózruhát viselő fiúra mutat.
- Bármire szükségetek lenne, neki szólhattok bátran. Ha elhagytuk a kikötőt, utána körbevezethet titeket a hajón, ha akarjátok. Az ütegfedélzetet kivéve, szinte bárhová mehettek a hajón. Nekem most mennem kell. Szörcs ittmarad veletek….


// .....a folytatás kezdete....

.....A kalandozók megálltak egy pillanatra, mielőtt a kabinokba léptek . Hirtelen sötétség ereszkedett rájuk. Nem láttak az orruk hegyéig sem. És akkor Kilburn lovag hátrafordult, és létszámellenőrzést tartott.
-Mindenki itt van ?!! - kérdezte, a hangos válaszokat várva...még saját magától is ! //

/ mindez a sötétség, csupán dramaturgiai kitekintés , szóval poén , valójában nem ereszkedik sötét a kalandozókra , csak szeretném ha jeleznétek, hogy ki az , aki velünk van játékra készen s ki lesz njk! Szóljatok fiúúúúúúk és Dakini , hogy mehetünk e tovább ))) most minden poén megengedett ez még nem lesz része a cselekménynek DDD /

[sipimisi]

Amint a fedélzetre lépek, alaposan körülnézek, keresve olyan katonákat, akikről a lány beszélt, hátha közéjük keveredhetek. A fiú bemutatását követően jól hátbe vágom, majd megszorongatom a vállát:
- Na, Szörcs, akkor, amíg ki nem futonk, hozz egy kis szürcsölnivalót a kabinomba, hogy jobban teljen az idő! Hehehe!
Persze Nizayluhoz is intézek pár szót:
- Niz, ha meg nem sértelek, nézzük meg azt a szobát és rendezzük be nekünk tetszőn...

[Toren]

Morgaan:
Sajgó tagokkal, de széles vigyorral nézek szét a fedélzeten...
Kitáguló orrcimpákkal szívom be a sós - párás levegőt, élvezem a hajamba tépő szelet.
Fülemben harci dobként, hallom a vér lüktetését...
A mágia által összeforrasztott bordák sajgása is arra emlékeztet: ÉLEK!!!

//off: Remélem az úton csak a monyómat lopják el és nem a motyómat.//

[dakini]

Hísen

Egy pillantással körbenézek a hajón, majd gondolatban vállat vonok, kajánul elvigyorodom és a barbárhoz fordulok:

-Gyere Morgaan, sürgős beszélgetni valóm van veled a kabinunkban - rákacsintok és amúgy nőiesen bevonulok a rezidenciánkra.

[contle]

Nizaylu

Az ismeretlen terep kissé felvillanyoz, még az sem zavar, hogy mozog alattam. Ultharr kérdésére elmosolyodom, és elindulok vele a kabinunk felé. Bent körülnézek, lerakom a cuccom és leülök az ágyra. Aztán felpattanok, ránézek.
- Te, én körülnézek, jössz?

(Akár jön, akár nem, elindulok körbejárni a hajót. Ha nem jön, akkor alapos kíváncsisággal, ha lehetőségem van rá, pl. senki nem lát, akkor az ütegfedélzetet is megnézem amennyire tudom, akár távolról, ha rálátok. A lovamat is megnézem, megpróbálom elcsípni az istállósfiút.)

[HugiLee]

//Sörcs :
nagyjából 2láb magas, széles vállú, szögletes állú csupaizom matróz. Csillan némi értelem is a szemében ,de nem az az atomfizikus típus ( pláne nem elméleti fizikus) így ránézésre. ..... ezt csak melléklesen jegyzem meg:))) egyenlőre ...

Drága véreim!
KM testvéreimmel az Úrban , e hosszú kihagyás alatt sokat dolgoztunk együtt és sok mindent észrevettünk, megbeszéltünk.
Thorr testvérünkkel ) egyetértve magam is szeretnék néhány változtatást eszközölni a "mesélésben" a játékban. Pontosabbakat még a mai napon posztolok. És a történet folytatását is.
Nem múló lelkesedéssel , maradok tisztelettel: a Kedves Mesélő ! ))) //

[HugiLee]

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Hugilee
Észak–Ynev, Abaszisz kikötő, az Albatrossz szállítóhajón
Pyr.sz. 3593 / 7. nap délelőtt a kihajózás előtti percek /
(egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll.)
Játékosok: Dakini, Gorodac? ? ,Thor(álcázva), Contle ,Sipimisi, Toren „és egy ismeretlen nevű lovag, aki nem szerepel a filmben „
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Den, Hísen, Kilburn, Morgaan, Nizaylu, Ultharr, Trian

Mindenki a kabinjába vonul, hogy lepakolja a holmijait . Szörcs, a kétajtós szekrény matróz, és mellétek kirendelt „hajósinas”, a kabinokhoz vezető folyosón állja, vagy inkább üli el az utat egy kisebb hordón a lépcső aljában , várva a kihajózást, hogy majd körbevezethessen titeket a hajón.
Beléptek a kabinokba. Nem túl tágasak . A berendezés kabinonként két priccs, köztük egy lehajtható asztalka. A tároló részek a fekhelyek alatt elérhetőek.
// A következő leírás mindenkire vonatkozik: //
Belépsz a kabinba és amint az ajtó becsukódik mögötted, elhomályosodik a látásod, mert furcsa ködszerű homály borít el. Mély álomba merülsz, és eldőlsz, mint egy zsák, de szerencsésen az ágyra érkezel. A medálok felfénylenek .
Egy fura helyen találod magad. Kisebb köralakú enyhén rózsaszínben játszó márvány hengeres oszlopokkal övezett kis térség, és ahogy belépsz két oszlop között láthatóan társaid is épp akkor léptek közelebb, ahogy te. Fura és megmagyarázhatatlan dolog történik, képek sorát látod gyors egymásutánban felvillanni és eltűnni , érzések , gondolatok öntenek el . egy nagy kavalkád az egész , amiben benne vagy te és társaid is .
Kilburn, Den, Hísen, Morgaan, Ultharr, és Nizaylu. Mikor a forgatag elcsendesedik és kitisztul újra a kép , egy csendes selymes fűvel borított mezőn ültök körben. Az érzés olyan, mintha legalább öt évet töltöttetek volna együtt. Bárkire néztek , tudjátok róla , amit egy barátról tudni lehet. Tudjátok ,hogy milyen helyzetben mire képes. Megismertétek egymást . Bajtársak vagytok . Nincsenek ellentétek, mert elfogadjátok , még ha fura is, hogy a másiknak olykor más a véleménye egy dologról, mint azt a ti kultúrátok megszokta.

Lassan újra ellep a köd és kinyitod a szemed. Felülsz az ágyon egymással szemben – ki –ki a saját lakótárssával, de innentől nem tudsz ugyanúgy tekinteni rá, hisz ötévnyi emlék és ismeretség köt össze vele …..bár még nem tudhatod , hogy mi történt ..és , hogy ez az egész igaz e, amit TE láttál álmodban …..de mintha ő is épp most ébredt volna …… !!!

// off:
Kedves felek !
Bocsásáátok meg nekem, amiért ilyen furcsasághoz folyamodom, de gyakorlatlanságom miatt , nem szabtam meg semmit a karakteralkotásnál, így sikerült olyan figuráknak összekerülni, akik jó esetben nem az első héten , de idővel halálos fenyegetést jelentettek volna egymásra. ÁM ! ez nem cél, és nem cél az sem , hogy megnehezítsem a saját dolgomat, s azzal, hogy a figurákat összekovácsoljuk egy csapattá, elmenjen a valóban izgalmas játékra szánt idő. Erőteljesen bekorlátozott eddig, hogy minden rezdülésre nagyon figyelni kellett.
Most azt kérem tőletek, hogy írjátok le, hogy ismerhetne titeket a csapat , ha már 5 éve nap mint nap együtt lennétek ! Abból indulunk ki a továbbiakban, hogy szinte innentől barátokként , bajtársakként folytatjátok utatokat. Ennek megfelelően osszatok meg magatokról, azaza karakteretekről bensőségesebb információkat. Harcmodor, kedvenc fegyver,fura szokások, miben vagy jó igazán , kedvenc étel, mi hoz ki a sodorból, mi az amit szeretsz , ha megtesznek neked , vagy veled , honnan jössz, esetleg a néped szokásai , amit követsz stb ilyesmikre gondolok …..//

Triann PM

[HugiLee]

Den :


5 év kalandozás után is úgy érzitek, hogy nem sikerült teljesen kiismernetek őt. Sok meglepetésben volt részetek mellette. Ügyes besurranó, gyors, és alkalom adtán kegyetlen gyilkos , aki lesből támad. Csendes, visszahúzódó, de néha előfordul, hogy egy pohár bor után tud mókásat is mondani. Jól bánik a késsel , a fojtóhurokkal és néha a szavakkal is , de azt ti nem igen értitek, csak az tűnik fel, hogy miután fura szavakat mond, néha megmozdulnak a halottak , vagy hasonló huncutságok következnek be, de az, hogy ti ennek szem és fültanúi lehettetek, csak a véletlen műve volt, mivel épp össze voltatok zárva egy szűknek mondható helyre. Ez volt az első ilyen alkalom. De az iszonyatot némiképp enyhítette bennetek, hogy több alkalommal mentette meg sérült testeteket a teljes kimerüléstől, leginkább különféle gyógynövényekből az erdő közepén hirtelen összekotyvasztott nyálkás izékkel, és fura szavakkal is. Nem épp társasági ember, és általában nem nagyon izgatják ez élők, de amikor bajban voltatok, mindig a küldetés sikerét és a csapatot helyezte előre, néha saját maga elé is. Egyszóval csapatjátékos is tud lenni, ha akar.
Megtudtátok azt is, hogy a Den Okuláre név, egyfajta elferdítése valódi nevének: Dendridzs Okkule Areasz , Hísennel , nem testileg, de közelebb kerültek egymáshoz. Vele néha már beszélgetni is tudott…főleg anatómiáról , pl, hogyan lehet gyorsan ölni, melyik szerve dőlt ki először és végül mitől halt meg a fickó , aki mellett elmentetek épp …és karóra volt húzva.…

Mikor Den feleszmél az ágyán fekszik. Fölötte áll Trian és furán néz rá. Den kicist összezavarodottan néz körbe , agya csak nehezen fogja fel , hogy ismét itt van azon a hajón , ahol öt éve volt…jah nem is , mert …szóval nehezen fogja az agya, hogy az elmúlt öt év eseményeit csupán, mint egy látomást kapta, hisz oly élethű volt minden….és egy pillanatra nem is ismeri fel Triant, hisz legutóbb öt éve látta, ő ugyanis nem szerepelt furcsa mód a látomásban….
Ahogy beszédbe elegyednek, kiderül, hogy , amint beléptek , Den rosszul lett , megszédült, és leült az ágyra, majd szinte azonnal el is ájult. Trian , megpróbálta felrázni, és meglátta, hogy felizzik a medál a nyakában. Az egész nem tartott tovább néhány percnél. Trian élénken érdeklődik, miközben egy korty vizet ad Dennek, hogy mi lelete , és Den elmondja neki, hogy látomása volt valószínüleg, de azt nem érti, hogy Trian miért nem szerepelt benne. Dennek eszébe ötlik, hogy ha felizzott a medál, akkor talán mást is érhetett hasonló meglepetés rajta kívül. Ezért kilépnek a kabinból Trian Kilburnhoz megy( hisz ő egyedül volt a kabinjában) Den viszont Hísenhez indul, de a legközelebb eső kabinba nyit be . Nizaylu és Ultharr kabinjába sikeredik , ha addig még nem jöttek volna ki , mert akkor a folyosón néznek szembe egymással . Ha így történne, akkor Den azonnal csendre inti barátait , azaz , hogy vonuljanak egy kabinba mind, ami Kilburn kabinja , hisz az a legtágasabb , ahol elférnek mind.

[HugiLee]

Trian:

Mikor belépek a kabinba , mögöttem Den , becsukja az ajtót , és alig tesz két lépést , azt látom, hogy megszédül , a fejét fogva leül a priccsre, majd szinte azonnal eldől öntudatlanul. Egy pillanatra megállok, és várom, azaz megvizsgálom magamat, hogy érzek e valami furát, de miután nem történik velem semmi , odalépek hozzá és megpróbálom felébreszteni. Ahogy megfordítom, meglátom, a nyakában izzani a medált. Felállok és átmegyek Kilburnhoz, őt szintén eldőlve találom az ágyon , szintén semmi reakció az ébresztésre. Levenni nem merem a medált, hátha rossz vége lenne. Megnézem a többieket is , akiken azt látom, hogy ugyanígy jártak mind. Egy pillanatra megdermedek, amikor meglátom a feljáró lépcsőn elfeküdni Szörcsöt, de amikor megszólítom kinyitja a szemét és kérdőn néz rám, ezért megkérdezem, mikor indulunk már . A válasz csak egy rövid , amint berakodtak mindent. Ezután visszadől és durmol tovább. Egy ötlettől vezérelve , visszamegyek a saját kabinomba és Den nyakában lógó medált megcélzom. Óvatosan megfogom és megpróbálom levenni, de egy centit sem tudom megmozdítani. Ezután már lassan kezd magához térni , és furcsálkodva néz rám.
Amikor elmondja, mi történt , együtt megyünk át megnézni a többieket , én Kilburnhoz megyek elsőként. Miután belépek első kérdésem :
- Jól érzed magad ? Mi történt veled ?

[sipimisi]

Ultharr

Őszinte, ám valahogy mégis kiismerhetetlen figura, ugyanis, ha együtt vagytok, mindig jókedvű, kiválóan alkalmas arra, hogy az apátiába sülledt hangulatot továbblendítse, megállíthatatlnul optimista. Ugyanakkor rendkívül sok időt tölt egyedül és ezt is nagyon szereti és jó neki. Megtudjátok, hogy annak ellenére, hogy nem íjjal-nyíllal vadászik, a hajítódárdával sem marad alul, ha élelmet kell szerezni a vadonban. Rendkívül bizalmatlan a varázshasználókkal és a legkisebb ártó jelre azonnal támad. A sötétség sem fog ki rajta, valamimódon a varázslókat és a varázserejű holmikat akkor is észreveszi. Ha egy vadat elejt, Imát mond istenének, Arelnek. Gondodt fordít a testedzésre, akár Morgaannal, akár nélküle. Harcban igyekszik minél előbb végezni ellenfelével, egyebekben jobban szereti elkerülni a küzdelmet, mégha testi ereje, megjelenése nem is ezt sugallja. Nőkkel sem áll hadilábon, nem kifejezetten keresi a társaságukat, de nem is zárkózik el előlük. Mindenesetre eddig még nem vált egyik szoknya bolondjává sem.

Ébredezve odanézek Nizre, mert nem igazán tudok rendet tenni a gondolataimban és az érzéseimben. Megvárom, hogx ő szólítson meg, ha még alszik, inkább járok egyet a hajón.

[contle]

Nizaylu

A srácról a barbár gyógyításánál derül ki a többség számára, hogy külső hatalom birtokában is van, előbb-utóbb mindenki rajtakapja egy imán vagy oltárépítésen, így a pap mivolta köztudomássá válik.
Benne egy természeti embert ismertek meg, nem csoda, hogy Morgaannal ennyire egy hullámhosszon van. Kedvence a hosszú íj, melyet már elég jól használ. Van nála egy tőr is, csak szükség esetére.
Olyan álmodozó típus, ritkán keresi a társaságot, bár olykor egészen a ló túloldalára megy, kiéli a szerencsejátékhoz vett természetes tehetségét, vagy embereket heccel. Természetesen a barbárt leggyakrabban, de mindenkit megtalál a végén és elmegy egészen a határokig. Az indulatok lecsillapodása után rájöttök, hogy ezt mindössze passzióból csinálja, így nem tudtok rá igazán haragudni ezért. Sőt, több alkalommal is előfordul, hogy a zsugázásnál nektek kell kimenteni szorult helyzetéből, mikor már csak a játékot figyeli, és az összehúzott szemöldökökből és a nála gyűlő érmekupactól nem veszi észre a zsebkésekért való nyúlást, vagy a célzott elkergetési szándékot. Az már csak az utolsó csepp a pohárban, mikor az élvezettel összegyűjtött aranyakat az első kuldus kezébe adja.
Alapvetően vicces egy figura. Néha szeret a nők kegyeiben járni, de nem egy nagy hódító.
Nehéz kizökkenteni a békés alaptermészetéből. Nem direkt keresi a bajt, inkább az találja meg őt: jellemzően meglehetősen felelőtlen; tulajdonképp még majdnem gyerek. Nem mintha ez kifejezetten életkorfüggő lenne...

Az álom után nem igazán értem, hogy kerültem ide. Felpattanok, és mintha mi sem lenne természetesebb, belebokszolok Ultharr vállába, majd intek, hogy menjünk ki, és el is indulok.
(ha semmi extra) Egy pillanatra fura érzés fog el, mikor ráeszmélek, hogy az előbbi csak álom volt, és most újra itt vagyunk a hajón, de ha eddig nem vágott pofán, akkor lehet, hogy neki is hasonló élménye volt. Elmosolyodom.

[dakini]

Hísen
Hísen félelf s mint ilyen a két világ közt ragadt, anyja népét, az embereket, gyengének tartja ezáltal vajmi kevéssé becsüli. Ugyanúgy nem szívleli a gyengeséget, a tétovázást, az a hitvallása, hogy tedd, amit tenned kell. A világok kettősége a lány személyiségén is nyomot hagyott, bárdként jó muzsikás és remek szórakoztató, igazi társasági ember, ám a magánéletét féltve óvja, keveseket avat a bizalmába igazán. Rangra, címre nincs tekintettel, nem ismer el senkit maga felett, de ha bizonyítod, hogy igazán jó vagy valamiben és elég erős vagy, akkor hajlandó magával egyenrangúként kezelni. A Pszi használatban magas szinten képzett és a ramieráját is jól forgatja, mivel nemesi vér a társaságban jól elboldogul, remek színész és kiválóan eligazodik az embereken. Természetét tekintve elég makacs, így gyakran megy a saját feje után, nem hirtelen haragú, inkább megjegyez magának és amikor eljön a megfelelő pillanat, akkor ott fog állni és mosolyogva vágja el a torkod. Az élet kioltásával szemben nincs ellenérzése, nem vérengző, de nem remeg meg a keze, ha ölni kell. Persze mint mindenkinek neki is van egy sötét oldala, időnként eltűnik és pár nap múlva egyfajta békés elégedettséggel tér vissza. Művészetét viszont rendkívül komolyan veszi és magas szinten műveli bármiről legyen is szó.