A tartomány úr.

[Gorodak]

Zilij

Igyekszem a tolem telheto leghalkabb modon haladni, mar amennyire ez tolem telik, kozben folyamatosan figyelem a kornyeket es ha kell akkor lovok a nyilpuskammal.

Mikor megallunk es varunk Romnusz vissza tertere, fura szagra leszek figzelmes amit nem tudok azonositani...
< Vajon a tobbiek is erzik ezt a szagot, vajon mitol ilyen ismeros, hogy feltunt nekem is... >

Halkan sugom a kozelemben levohoz legkozelebb, hogy:
- Mond te nem erzel valami furcsa szagot? -

Majd ha senki nem, mond ra semmit, akkor tovabb megyek a csapattal, hogy a lovag nzomara bukkanjunk...

[Sirak]

<Ramnusz>

Nem megyek vissza a többiekhez a lépcsőhöz, a torony sarkánál megbújva intek a többieknek amikor úgy érzem, hogy tiszta a levegő és jöjjenek. Közben amíg jönnek, megkeresem a bűz forrását, hogy vajon mi lehet az. De nem töltök el vele sok időt, hiszen sietnünk kell tovább.
Minden sarokig elsietek, majd intek a többieknek ha jöhetnek.

A sarkon:
Ha kérdezik mit csináltam:
-Áhh, semmi csak valami bűzt éreztem ami elnyomja az orrom.

-Ha felfelé emelem a kezemet, akkor gyertek. Ha lefelé, akkor bújjatok el.
S közben mutatom hogy hogyan emelem fel vagy le.

[Flame]

< Csontzúzó Tomek >

// off: Elnézést hogy rövid leszek de megent telóról próbálok írni..

Miután épségben feljutottunk a falra kicsit megnyugszom. A nehezén egyenlőre túljutottunk. Benn vagyunk. Itt már maximum csak harcolgatni kell kicsikét és kész is letudjuk a mai napot.
Beállok a kiosztott helyemre a sorban és tőlem telhetően óvatosan a többiekkel tartok. Remélem azt Ők is belátják hogy eme remekbe szabott test melyet magaménak vallhatok, nem kifejezetten a lopakodásra lett Kadal kegyelméből teremtve.

Miközben figyelem Ramnusz kézjeleit én is figyelmes leszek a terjengő szagra. Emlékeim között kutatva próbálom felidézni hogy találkoztam e már vele előzőleg.

Kezdünk csapatként működni és ezt örömmel látom, viszont mivel tudom hogy az elhangzottakra felelvén válaszaimmal mit suttogásként közölnék még a holtakat is felkelteném, ezért bölcsen bólogatok és hallgatok.

Jöjjön aminek jönni kell. Teljesítsük mihamarabb a küldetésünket vagy táncoljunk Toomával

[Pelso]

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Pelso
Erigow, Mivaxia tartomány K-i határán, Seoxla - hegység Ny-i lejtőin. Gairot lovag vára.
Pyr.sz. 3698 Tengercsend hava 1. napja. Zöldlunír órája (15óra 15perc)
Thor(Romund), Sirak(Ramnusz) , Flame(Csontzúzó Tomek), Gorodak(Zilij), Nypst(Julius del Ardo)NJK
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ramnusz kézjelére a lépcsőt hátra hagyva lassan megindultok. Ahogy haladtok előre nem csaptok nagy zajt de tudjátok az elterelés nélkül meg hallanák az őrök a lépteitek. Ennek ellenére gond nélkül értek el a műhely faláig. Amíg haladtok Ramnusz a baloldali épület tövében található kisebb építmények egyikéhez megy és valamit megnézet magának de után a veletek egyszerre ér vissza. Alig pár szót vált veletek majd kiles a fal takarásából és megiramodik a torony hátsó része felé. Pár pillanatig elvesztitek a szemetek elől míg a fal takarásába kerül, de hamar feltűnik újra.

A torony falához lapulva les a kapu felé. A tűz egyre hangosabban ropog. A katonák által rá locsolt víz sercegve párolog el. A fal túloldaláról egyre hangosabban hallani társaitok ahogy a pajzsaikat csapkodják.

Mikor elérkezettnek látja az időt Ramnusz jelez, hogy jöhettek. De csak egyesével. Mindenkinek egyesével ad jelet. Mikor mind át értek el indultok felfelé a lépcsőn. Keskeny így csak egyesével tudtok haladni. Az ajtó előtt sincs sokkal több hely de valahogy az ajtó köré gyűltök. Befelé nyílna, de az óvatos lökésre nem akar mozdulni.

Kívül nem láttok zárat. Fogantyú sincs. Belülről zárhatták be.

[Thor]

Romund


Látva a küzdelmet a tűz és a katonák közt valami fura módon egy kérdés kezd kibontakozni a fejemben. „Miért teszik ezt? Miért szálnak szembe a törvénnyel mindnyájan? Ilyen hűségesek lennének urukhoz.”


Csak a fejemet csóválom, nem értem. Bár az is igaz, ha Ramnuszról lenne szó, akár száz aszott démonnak is nekirohannék. Ekkor hirtelen valami belemar a mellkasomba. Olyan érzés tőr rám, melyet nem tudok hova tenni. Kezdem sajnálni a vár lakóit.


Gyorsan megrázom a fejem, és elhessegetem ezeket a fura gondolatokat. A küldetésre koncentrálok.


Mikor int Ramnusz, hogy mehetek, lassan haladok az ajtóhoz. Minden idegszálam megfeszül. Lehet, hogy erős vagyok, de a sok lúd disznót győz elvén nincs kedvem bitófán végezni.


Csendben megvárok, míg mindenki megérkezik. És mikor az ajtót nyitják már lépek is be rajta. Az-az csak lépnék, mert nem nyílik. Ideges tekintettel nézek testvéremre. Ha nem mond semmit, halkan szólalok meg, persze mindenkitől kérdezem.


- Próbáljam befeszíteni?


Ha igen a válasz:


Átadom testvéremnek a fegyverem és pajzsom, majd valami kapaszkodót keresek, és a vállammal, vagy hátammal neki feszülök az ajtónak. A puszta erőmmel megpróbálom befeszíteni az ajtót. Ha érzem, hogy sikerülne, de nem vagyok elég hozzá, akkor intek Tomeknek.


Halkan:


- Gyere, szükség van a sziklazúzó erődre.


Ha bele egyezik, akkor ketten próbáljuk befeszíteni az ajtót.


Ha nem a válasz:


Csendben maradok, és reménykedek benne, hogy a többiek hamar kitalálnak valamit.


//off. Erőpróba: Első: 7, Második. 19//

[Sirak]

<Ramnusz>

-Rúgd be az ajtót és a pajzsoddal takarj. Először benézek én, aztán ha nincs benn senki tovább megyünk!

Ráteszek egy vesszőt az idegre, s felkészülök, hogy amint berúgja benézek felhúzott íjjal, készen hogy lőjek ha kell.

Ha látok bent valakit, azonnal rá szólok:
-Ne mozdulj, vagy lövök!
A legkisebb mozgásra a bal vállába küldök bárkinek egy vesszőt, majd egyből újratöltök. Ha nem mozdul, akkor is célzok tovább és ha az van bent akit keresünk, akkor szólok a többieknek:
-Megvan amiért jöttünk, hozzátok és siessünk.

KÉ:8+48=56
CÉ:58+68=126
Sebzés:7

FEGYVERFORGATÓ VAGY MOZDULÓ VÁLLAT LÖVÖK!!!

[Gorodak]

Zilij

Halkan probalok mozogni es igzekszem amennyire csak tudok.

Az ajtonal rossz erzesek keritenek a hatalmaba...

< Miert nincs kilincs es miert nincs zar sem, talan reteszes lenne belulrol, akkor lehet varnak minket, vagy lehet csapda is, de be kell jutnunk, hogy ezt meg tudjuk... >

Ellenorzom a nyilpuskamat fel is ajzom ha eddig nem tetem es tuzelesre keszen varok...
Amikor betortek a tobbiek az ajtot egybol elenfelet keresek, aki esetleg ra tamadna a tarsaimra es mint fedezet tuz ralovok, akarhol ahol tiszta celpontott nyujt nekem.

- Inkabb torjetek be az ajtott es utanna terdejetek le, hogy mi tisztan lohessunk a celpontokra, utanna tietek a terep... -

Mondom viszonylag hallkan, de ugz hogz mindenki meg hallja...

// Km legyszi dobsz nekem harc erteket, elkevertem a karilapomat valahova es meg keresem, koszi... >D //

[Pelso]

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
KM: Pelso
Erigow, Mivaxia tartomány K-i határán, Seoxla - hegység Ny-i lejtőin. Gairot lovag vára.
Pyr.sz. 3698 Tengercsend hava 1. napja. Zöldlunír órája (15óra 20perc)
Thor(Romund), Sirak(Ramnusz) , Flame(Csontzúzó Tomek)NJK, Gorodak(Zilij), Nypst(Julius del Ardo)NJK
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Egyesével átjuttok a torony takarásába. A lépcsőn felfelé a korábbi sorrendet tartva haladtok fel. Ahogy haladtok fel a fa lépcsőn durván három métert tőletek balra a sötétben néhány kisebb épületre lesztek figyelmesek. Azon kívül, hogy innen se szűrődik ki egy mécsvilágnyi fény sem csak annyi tűnik fel, hogy igen sok kéményt építettek rájuk. A hátsó hajtó igen méretes. Romund is kényelmesen el fér.
//3 -3,5 m magas és 2 m széles. A fal széléhez képest egy ujjnyival van beljebb az ajtó. Befelé nyílik.//

Lassan felkészültök az ajtó betörésére. Előröl szűrődő zajok mostanra egy kaotikus masszává olvadtak. Szöges ellentétben el az itt található csenddel. Ramnusz és Zilij egy – egy vesszőt készít elő halálos útjára. Tomek és Julius fegyvereiket szorítják készen állva rá, hogy berontsanak a vesszők nyomában. Ramund megtapogatja az önön magánál nagyobb ajtót „gyenge pontját kutatva?” Majd vesz egy mély levegőt.
Akármi is tartotta az ajtót a túl oldalt a rúgás erejétől egyetlen reccsenés kíséretében adta meg magát. A gigantikus ajtó a falnak vágódva már térne is vissza eredeti helyére de Romund már egy lépéssel beljebb van. Pajzsát maga elé tartva ereszkedik fél térdre, hogy szabad kilátást biztosítson az íjászoknak. Hátát az ajtónak veti részben. Így az pillanatok alatt elhallgat.

Lelki szemeitek előtt már felrémlett a minden irányból rátok törő ellenség, mikor az ajtó egyet döng a falnak csapódás pillanatában. Az ajtó túl oldalán található félhomály és a csend ép ezért egy szívdobbanásnyi időre tétlenségre kárhoztatja tagjaitok. Ott álltok harcra készen és az ajtó túl oldalán nincs semmi. Ahogy az ellenséget kutatva előre néztek egy öt méter hosszú folyosó féleség bontakozik ki a homályból. Ezt egy kísérteties fénysugár szakítja csak fel három szívdobbanásnyi időre majd egy szívdobbanásnyi időre újra sötét.
Ahogy haladtok ez a játék ismétlődik egy szívdobbanás sötét és két szívdobbanás sejtelmes fény ritmusában. A fénysugár az átjáró képzeletbeli középvonala mentén ketté választott vaskos faliszőnyeg túl oldaláról szűrődik át. A gyenge fény forrása egy magasabb pont lehet mivel csak a folyosó elejére süt.
//Sorrend: Romund, Ramnusz és Zilij, Juliusz, Tomek
Kivéve, ha más sorrendre gondoltok.//
A fali szőnyegnél egy pillanatra áltok csak meg, de a parancs teljesítése iránti eltökéltségetek hamar a túloldalára hajt. Romund nyomában mind kiléptek. Gyorsan és harcra készen.

Amilyen gyorsan előléptetek a faliszőnyeg takarásából olyan gyorsan torpantok is meg. Az elétek táruló látvány megdöbbentő. A teremben egy lélek sincsen. Közvetlen előtettek egy húsz centi magas és három méterszer két méteres dobogón egyetlen egy vaskos karszék áll. Azzal szemben a torony kétszárnyas, hat méter magas, négy métere széles főbejárat található. A falakon jó két ember magas lőrésszerű ablakok sorakoznak. Az ablakok között plafontól padlóig érő faliszőnyegek. Felváltva Erigow, a Mivaxia tartomány és a lovag saját címerével ékítve. Az ablakok közül csak a szemben levőkön süt be jelentékenyebb fény. Vöröses sárgás fényéből rá jöttök, hogy ez csak a lángoló kapu lehet. A többin a hold gyenge fény süt be.
Még sem ez állított meg bennetek. Hisz hatalmas méretei ellenére ez a terem csak előszobája lehetne csak a Ter’Quillingen palota fogadóterméhez képest. A veletek szemben található sarkokban magasodó gigászi szobrok a rájuk vetülő sejtelmes fény hatására első pillantásra valódinak tűntek. Beletelt pár szívdobbanásba míg felfedeztétek, hogy csak szobrok és nem óriások akik ökör méretű sziklát készülnek a fejetekre ejteni.
Ezt felfedezve megkönnyebbülve léptek előrébb. Így felfedeztek a hátatok mögött még két ilyen szobrot és a lépcsőt mely a felsőbb szintekre vezet. A hátatok mögötti két szobor lábától pár lépésre indulnak felfelé a terem két végéből. Jó hét – nyolc méteres magasságba a következő emeletre. A lépcső oldalát egyetlen gigászi faliszőnyeg fedi. Egy vadászatot ábrázol. Közében egy szürke szőrzetű medvével birkózik egy hasonló termetű ember.

//A torony belsejében található terem durván 20 m szer 20 méteres. Durván 7 méter magasan lehet a plafon. A szobrok padlótól a plafonig érnek mint tartó oszlopok. A lépcső két méter széles lehet. Ez a hosszanti húsz méterből jön le. E miatt elsőre 18 m szer 20 méteresnek tűnik a terem. A két oldalsó fal mellé padok és hosszú asztalok vannak félre tolva és egymásra rakva.
A szobrok orjásokat ábrázolnak fejük felet egy hatalmas szikla darabot tartva. A szikla bele olvad a plafonba. Az ábrázolás pontosan megegyezik a dajka mesékben hallható leírásokkal.//

[Thor]

Romund


Meglepődök testvérem utasításán. Azért nem berúgni akartam, mert az nagyon hangos. De megvonom a vállam, és kérése szerint cselekszem.


Felkészülök rá, hogy tucatnyi vértes fog ránk rontani. A gondolataimmal egyre jobban felhúzom magam. A szívem hevesen ver, látásom kiélesedik, szaglásom érzékenyebb lesz.


Fél térden állva emelem magam elé a pajzsom. Jól eső érzés, hogy az ajtó engedett az unszolásomnak. Fegyveremet hátra tartom, hogy minél nagyobb lendülettel csaphassak, de semmi.
Mikor egyértelművé válik, hogy nincs ellenfél, felállok és meglepetten nézek a többiekre.


- Osztán most mi van?


Mikor tovább haladunk, pajzsomat folyamatosan magam elé emelem, hátha egy íjász elbújt a folyosó végén. Lassan haladok, és valamiért rossz érzésem van, örülök, hogy nem egyedül vagyok itt.

Meglátva az óriásokat megdöbbenve állok meg. Mintha megmozdultak volna. De csak az elmém játszadozik velem. Egy ideig csak várok, nem tetszik, hogy még nem hallom a csatakiáltást, nem érzem a levegőben a vér szagát. Rossz érzés kerít a hatalmába. Orrlyukamat kitágítva veszek mély levegőt, hátha megérzek valamit.


Kinézek a lőréseken, megnézem mi folyik a kapunál. Majd visszatérek a többiekhez.


- Ezek elmenekü’tek! Nézzünk fel a lépcsőn?


Kérdezem a csapattól. És ekkor döbbenek rá, hogy egy nemes is van köztünk, és hamar csendben maradok. Az majd megmondja mit csináljunk. De ha ő nem is Ramnusz biztosan. Mosolygok magamban.


//off: veszélyérzék: 30%+ érzékelés: 14= 44% dobás k100-zal= 28//

[Sirak]

<Ramnusz>

-Azt hiszem arra kéne mennünk. A nemes úr mit gondol?

Kíváncsi vagyok ő vajon mit mondana ebben az esetben. Ha nincs használható ötlete, a lépcső felé vesszük az irányt.

[Gorodak]

Zilij

Mikor betörünk és semmi megdermedek, mint egy gyerek akit most leptek meg valami ajándékkal, majd igyekszem hamar magamhoz térni és a többiekkel együtt bemegyek a terembe, majd tovább a folyóson, mikor a terembe érünk valamiért rossz érzések fognak el...

< mintha valami csapdába sétáltunk volna, be de nem is értem, hogy itt miért nincsen senki vagy már el is hagyta a lovag a várát és már csak a hült helyét foglyuk itt találni, semmi érdekeset, vagy valahol itt rejtőzik még. >

A kinti fényekről pedig a kinti társaink jutnak az eszembe..
< Remélem nem vesztünk túl sok embert, és azt is remélem, hogy nagyon fontos az a dolog ami a lovagnál, van , hogy ennyi ember életét hajlandóak feláldozni érte... >

A teremben közben jól körbe nézek kezemben a nyílpuskával, hogy az első gyanús dologra lőhessek, majd ha senkinek nincs semmi hozzá fűzni valója akkor elindulok a folyosó felé, viszonylag halkan...

[Pelso]

Ez úton kihirdetem, hogy nyps a Julius nevű karakterrel kieset a játékból.


A másik. A kaland kicsit akadozva halad. Ebben bőven van részem. Talán leginkább azért mert akik eredetileg kérték a kaland indítását már nem játszanak velünk. Ezért a következő érlelődik bennem.
Egy össze szedem magam és folytatjuk a kalandot.
Avagy új alapokra helyezünk mindent. A nulláról kezdünk. 7 - 10 Tsz.
Lehet a jelenlegit fejleszteni vagy új karakterrel jönni.

Kérem ossza meg mindenki a véleményét.

[Thor]

Üdv!

Én szívesen folytatnám a kalandot, de egyáltalán nem vagyok ellene a magasabb szintű kalandnak.

Ha dönteni kell, akkor a magasabb szintű kaland mellett döntenék. Viszont, ha így lesz, akkor másik karakterrel jönnék. Valamilyen mágia tudó félével.


Thor

[Sirak]

Csumi!

Én személy szerint örülnék az új kaland új karakterrel való indításnak.
5-7 Tsz. nekem meg is felelne.

Karakterről való elképzelésem: Csatamágus

[Gorodak]

Hello

Nekem is jó az uj kaland, de akkor én is másik karakterrel jönnék ha lehet.
Valamilyen harcossal lennék talán lovaggal vagy harcossal.
A szint is okés nekem.

CSaó