Életút

[Sirak]

<Neji>

Intelligencia: 8
Egészség: 5
Akaraterő: 2
Asztrál: 1
Érzékelés: 2

Amikor meglátom Nokipset, először megörülök, mehetünk be a meleg fogadóba. De mikor rámutat arra hogy valaki túl kiváncsi volt, és Armannak eszébe jut a ház, hát elszontyolodom picit. De legalább ott nem fúj a szél. Tudom hogy jómagam szél stílust használok, de ez a csontik hatoló hideggel vegyítve most nem a barátom.
Én inkább tartózkodok ebben az ügyben. Miután látom hogy Revoltz Pelsónak helyesel, énis így teszek és akár indulhatnánk is.

-Inkább induljunk mihamarabb, ott legalább nem fúj ez az istenátka szél!

Ha Pelso a segítségemet kéri, és lehetséges, akkor bele egyezem, igaz ilyet még nem csináltunk, de beszéltünk már róla.
-Hát jól van, próbáljuk meg! De nem igérek semmit, lehet hogy nem is fog sikerülni. Készülj fel rá hogy kicsit több időt fogunk itt tölteni mint amennyit akartunk!

Amennyiben ránk támadnak és azok csupán koldusok, akkor nem támadok, csak védekezek és Pelsot védem. Ha nem koldusok támadnak, az első körben így is védekező harcot veszek fel és Pelsot védem, de abban a körben nem fecsérlem az időmet, felébresztem magamban a Sárkányt és a következő körben vissza támadok.

1.:KÉ:5+53=58 TÉ:52+78=130 Sebzés:2+2=4
2.:KÉ:4+53=57 TÉ:6+78=84 Sebzés:7+2=9
3.:KÉ:8+53=61 TÉ:55+78=133 Sebzés:5+2=7

[Thor]

___________________________________________________________

Helyszín: Erigow fővárosa Erigow
Időpont: 3615. Hideg évszak, Gyökerek hava, harmadik hete, evir napja, Óezüst órája, és a Feketelunír órája közt (19.00-20.00)
Résztvevők: Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz
_____________________________________________________________


Mindenki rábólint Armon felajánlására, és így elindultok a város külső része felé. Lovaglás közben nem találkoztok senkivel, mintha halottként járnátok egy temetőt. Csak a szél jeges érintése jelzi, hogy éltek.
Útközben a dalnok felvetésére, miszerint játszatok el egy szerepet, nem igazán bólintotok rá. Bár az elképzelése jó, de úgy érzitek pár hajléktalan nem ér meg ennyi fáradozást.
Arman, ezzel még egyet is értesz, bár szereted a színészkedést, ezért te még élvezted is volna, amint a siker gyümölcseként eliszkolnak a férgek. Viszont az, hogy rezet hullajtani eléjük, mikor ingyen, és még egy kis szórakozást is belevegyítve el tudnátok zavarni a ház bitorlóit, ha vannak, fura.

Hosszú lovaglás után, lefordultok a köves útról, és megfagyott földúton haladtok tovább, kissé romosabb környezetben. Egyértelmű, hogy a szegény negyedben járhattok. A házak omladozottak, az út, fa és egyéb törmelékkel teli. Egyáltalán nem érzitek biztonságban magatokat, mintha nem is Erigow utcáin járnátok.

Megérkeztek. A ház egy nagyobb elhagyatott földön áll, mintha egy kisebb tanya lenne a „város közepén”. Anno fénykorában úri ház lehetett. Két emeletével bőven az itteni házak felé emelkedik, de a legfelső szintet, és a padlásteret az idő lekoptatta, és csak pár falrész, és korhadt deszka mutatja, hogy régen mily pompás épület lehetett. Kívülről nézve az első emelet sem olyan lakályos. Valószínű hókupacok lehetnek a régen még sok folyosónak használt részeken. Viszont a földszint, lehet, teljesen megvéd az esőtő, hótól, fagyos széltől. Csak az itteni ablakok, és ajtó ami még úgy-ahogy megmaradt.
Semmilyen fényt nem láttok az épületben. Talán az istenek kegyesek, és nem kell ezért a romos épületért harcolnotok. Nokips, és Revoltz előre megy, és körbeszimatol.


Nokips, Revoltz

Óvatosan lépkedtek a térdig érő hóban. Amennyire lehet lopakodva haladtok, hátha van itt valaki, vagy valami veszély forrás. Körbe járjátok a házat, de nem láttok életjeleket. Ha van is egyéb dolog a ház körül, a hó eltakarja azt. Beléptek a házba, és egy romos bálteremféleséget láttok. A lépcső, mely felfelé vezetne, már rég nincs. Leszakadt, vagy lebontották nem tudni. Semmi nem maradt a ház bútorából, és díszítéséből, mindent elhordtak, vagy elrohadt. Csak pár kő és tégla darabok a földön, omladozó falak, enyhén behorpadt plafon, és hideg lelhető a házban. Revoltz ebben a házban semmilyen nyomot nem látsz, hogy mostanában bárki is itt lett volna.
Kimentek, és jeleztek a többieknek, hogy jöhetnek.


Armon Vilonio, Neji, Pelso

A két harcos lopakodva körbe járják a házat, majd belépnek azon. Csendben vártok harcra készen. Nem sokkal később kilép Revoltz, hogy jöhettek. Elindultok a térdig érő hóban, de a lovak miatt kicsit lassabban haladtok, mert nagyon fáradtak.
Belépve a házba egy üres, omladozó, kísértet járta helyre értek. Armon, te „ismered” a helyet, voltál már itt.


Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz

A lovakat lenyergelitek, de a lópokrócot rajtuk hagyjátok. Nokips ledobod a földre az eszméletlen törpét, majd kicsomagolod a köpenyegedből. A szerencsétlen bal lábán a ruha teljesen véres lett. Sőt, ahogy nézed a köpenyeged is átázott, majd ráfagyott sötét foltként a törpe vére. Így nem igazán van kedved felvenni, de úgy érzed mégis kell a hideg ellen, fintorogva, de magadra kapod.
Mindannyian átfagytatok. Pelso és Revoltz egyelőre jól bírjátok a hideget, de a többiek egyre kevésbé. Viszont itt sehol sincs tüzelőnek való. Még, ha az ajtót, vagy spalettákat lebontanátok, de azok is korhadtak és fagyottak, így csak a meleg ruha marad. Viszont a jeges széltől megóvnak a falak.

A varázsló jelzi, hogy mágiával fogja kihallgatni a foglyot, így nem kell felébreszteni. Örömmel veszitek tudomásul, és kíváncsian figyelitek, hogy mi is fog történni.


Pelso

A törpe mellé lépsz, majd párszor mélyet lélegzel, és meditálni kezdesz. A hideg levegő jeges tüskeként hatol tüdődbe, de nem veszel róla tudomást. Elméd már nem a testedet, hanem a törpe elméjét figyeli. Felvillan előtted az asztrális teste, és látod, ahogy halványul. Úgy látszik a seb a lábán komolyabb, mint hitted. Szerencsére elméjét nem védi semmilyen praktika, vagy mágia, így könnyedén kutakodsz benne.
Kimondod a betanult szavakat, majd a jeleket rajzolsz a törpe felett, és koncentrálsz. Először foszlányok jelennek meg, de egyre többet veszítesz a valós világból, s egyre többet látsz a törpe emlékeiből.
Hangos kacaj, vidám zene, kockák guruló hangja, pénzek csörgése. Hamar kitisztul a kép, és egy játékbarlangban találod magad, ahol a világ söpredékei gyűltek össze. A törpe, egy lerobbant, alkoholista fickóval kártyázik. Egyértelműen a fickó áll vesztésre, és úgy tűnik nincs már semmi pénze. Ekkor a törpe, kinek Kair Kirs a neve, betesz egy lapot és megnyeri a játékot. A fickó csalódottan veszi tudomásul, hogy elvesztett mindent, de ekkor azt ajánlja, hogy mindent vagy semmit alapon játszanak még egy kört, és ha a fickó nyer, akkor minden pénz az övé, míg ha a törpe nyer, akkor elmond egy információt, ami gazdaggá teheti. Beleegyezik, és játszanak még egy kört, de megint a törpe nyert. A fickó először viszakozik, hogy nem mondja el, de a törpe törrel jobb belátásra bírja. Az elmeséli, hogy egy dorani csapat ma elindult Erigowba, és ott találkoznak valakivel, akinél nagy érték van egy szelencében. Ezt a szelencét az alvilágban többen keresik, és köztük toroni kémek is vannak.

A törpe elgondolkodik, jobb, ha nem tudnak sokan erről, és egy adódó pillanatban elvágja a szerencsétlen torkát, majd eldönti, hogy megszerzi a szelencét, és eladja a tartalmát, bár nem tudja, mi van benne.

Kirévedsz az emlékéből, és egy ideig még a mentális mágia hatása alatt vagy, mire teljesen magadnál leszel. Ezután újabb rúnákat festesz a levegőbe, és halkan szavalod a hozzá tartozó szavakat. Belemélyedsz megint az emlékképeibe, de nem olvasás céljából. Megkeresed elméjében azt az emlékképet, mikor megtámadta Nokips, és véglegesen törlöd. A mentális fonal, mint ezer darabra tört tükör foszlik szerte szét.

Mikor végzel fáradtan ellépsz a törpe mellől, és félre vonulva meditálsz, mert nagyon kifárasztott ez a sok koncentrálás.


Nokips

A varázsló elkezdi a törpe elméjét kiszipolyozni, és nem tudod, hogy a hideg miatt, vagy a gondolat, hogy bele leshet mások fejébe, de feláll a szőr a hátadon. Nem maradsz itt. Megpróbálsz feljutni a fenti szintre, hogy láthasd, ha veszély közeledne. Több helyen is próbálsz feljutni, de sehogy sem sikerül. Bent nincs már lépcső, és körbe sincs semmi amibe bele tudnál kapaszkodni. És mivel nem erőséged a falmászás, és már az ujjaid is lefagytak, így visszamész a szélcsendes házba. Mire visszaérsz, a varázsló is befejezte dolgát. Te kicsit átfagyva, és idegesen lépsz be a házba, mert sajnos nincs nálad egy kortynyi pálinka sem, pedig az jól átmelegítene. Neji odalép hozzád, és egy kis húst, és kenyeret nyújt át neked, amit elfogadsz, és jól belakmározol belőle.


Armon Vilonio, Neji, Revoltz

Míg a varázsló koncentrál Nokips a ház körül mászkál, és haljátok, hogy többször is kaparászik a házon kívülről. Nem tudjátok, mit csinál, viszont így a semmit tevés miatt most jobban érzitek a hideget és a fáradságot. Sajnos senkinél nincs pálinka vagy bor. Egyedül Neji nyeregtáskájában van étel, amit meg is oszt veletek. Így evéssel töltitek a várakozást. Kis idő után a varázsló befejezi a „kihallgatást”, nem tudjátok mit csinált, csak láttátok, hogy néha a törpe teste rángatózik, nem volt szép látvány. Pelso arrébb vonul, és meditál.
Ekkor Nokips is bejön havas lábbal, és idegesen néz körbe. Sejtitek, hogy mi történhetett, hisz említette, hogy felmegy a ház tetejére. Neji, neki is adsz ételt.


Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz

Miután a varázsló kicsit pihen, Neji neki is adsz az ételedből, majd türelemmel megvárjátok, míg megeszi, és utána érdeklődtök, hogy mit tudott meg.
A varázsló elmeséli, hogy Doranban sem teljesen titok a titok. A törpe megtudta, hogy értékes dolog van a szelencében, és azt is, hogy közünk van hozzá. Ezért figyelt minket, és egy jó pillanatában el is lopta volna, ha teheti. És az is nagyon fontos, hogy a szelence tartalmát az alvilágban sokan kersik, köztük toroni kémek is.

Míg ezt elmeséli Pelso, Neji a tiszta hóból keze melegével vizet olvaszt, és a kulacsába tölti azt, majd körbe kínál mindenkit. Igaz torok fájdítóan hideg, de jól esik.

A házban nagyon hideg van, hiába nem fúj a szél, és mivel nem tudtok mivel tüzet gyújtani, kivéve, ha a varázsló nem csinál valami trükköt, akkor érdemes lenne egy fogadót keresni.


//off: Neji egy adag élelmet húzzál ki, mert öten megettetek egy napi élelmedet. Pelso, hogy tudott volna Neji pszit adni? Én úgy tudom ilyen lehetőség nincs az ÚTK-ban?//

[Pelso]

//Próbálkozni szabad vagy nem?//
Miután elmondtam a többieknek a látottakat szavazásra bocsájtom, hogy öljük meg vagy mindenkinek megfelel, hogy kitörlöm azt a részt az emlékei körül mikor elmesélik neki mit is szállítunk. Én e mellet teszem le a voksom. Legalább gyakorolhatok.
//A döntés értelme szerit cselekszem. Vagy hagyom hogy megöljék vagy kitörlöm az emlékeit.//
Ha életben hagyjuk.
- Szerintem egy pokrócba csavarva túlélheti itt az éjszakát. Hagyjuk itt, és az eddigi terv szerint menjünk a fogadóba. Töltsük fel készleteinket és korán reggel induljunk. Szerintem a hajnal már a városkapuknál érjen minket.

[Sirak]

<Neji>

//off: Én is ezt mondtam neki, de ez még akkor se lenne lehetséges hogy ha nem szlan pszít használnék...//

-Ha tényleg úgy van ahogy mondod, szerintem nem célszerű életben hagyni. Még követne minket és egy óvatlan pillanatban akár a torkunk is elvághatja. De ha itt hagyjuk, nem valószínű hogy túlélné a hideget. Legszívesebben magam ölném meg, kegyesebb halál mint hogy itt fagyjon meg és kifosszák.
Megvárom mind a többiek is elmondják erről a véleményüket majd újra megszólalok.
-Most hogy ezt eldöntöttük, siessünk abba a fogadóba, szerintem már mindenki kellőképpen átfagyott, térjünk rá arra ami miatt elindultunk és amúgy is lenne még egy kis elintézni valóm!

Mint már régebben is leírtam, mikor beérünk a fogadóba, az élelmet én szeretném rendezni a fogadóssal és egy különleges kérésem is lenne felé, miszerint egy fazekat is vásárolnék. Ha ez alapjáraton nem lehetséges, akkor megfizetem annak 5xösét is.

[Jomadar]

Armon

A pénzszórós megoldást nem csak tökéletlennek de stílustalannak érzi, ráadásul nyomot hagy, de az is igaz, hogy munkaigényesebb, mint rezekért venni a szolgálatot. Pénzért csak a testet uralhatod ideig-óráig a szívet-lelket máshogy kell megfogni.
Szerencsésnek érzi, hogy semmi szükség nem volt a helyiek kifüstölésére (még a végén kardélre hánytak volna pár szerencsétlent), de amikor meglátja a törpe megtörten vérző alakját, azon gondolkodik, valhogy el kellene látni. Azután amikor megtudja (ha a varázsló megosztja vele az információt), hogy mit tett a kártyapartnerével, már máshogy látja a dolgot:
- Én nem kívánok életről vagy halálról dönteni. Legyen ahogy jónak látjátok. Viszont ha igaz, hogy komoly erők pályáznak a kezünkben levő dologra, akkor ez a szerencsétlen flótás nagy szolgálatot tett nekünk, hogy felhívta rá a figyelmünket. Akkor nem az a legnagyobb veszély, hogy egy magányos tolvaj késétől végezzük. Mostantól biztonságosabb úton lenni, mint egy helyben, tényleg keressünk egy fogadót és hajnalban keljünk útra. Jó lenne még azelőtt kézbesíteni a csomagot, mielőtt az önjelölt tulajdonosok igazán rámozdulnak.

[revoltz]

"A varázsló ezen emlékolvasó képessége mindig csodálattal tölt el..."

Miután elmondja, amit megtudott és a a felvetését a törpe sorsáról kis gondolkodás után, azt mondom:

- Nem kell kiontani a vérét természetesen, ha Pelso szívesen használja erejét erre, én nem állok elébe, de az éjjszakát itt nem élné túl, szóval fölösleges erőpazarlás... Viszont egyetértek, ne időzzünk itt túl sokat, s ezentúl körültekintőbbnek kell lennünk, mint bármikor.

Beszélgetést befejezve, a döntés meghozás után elindulok a lovamért. Ha a döntés az, hogy öljük meg a törpét, majd én megteszem. Tőrömet előhúzom és törkát szegem, majd ezután indulok ki a többiek után a lovakhoz. Visszafele az úton folyamatosan figyelek, hogy ne érhessen minket meglepetés...

[Gorodak]

Úgy látom, hogy senki se hagyná szívesen élve a szerencsétlent, úgy, hogy oda megyek és szíven átszúrom a törpét.
< ez bevégezted pajtás úgy ahogy akit te is meg öltél az infóért talán a sor fintora. >
Majd le tisztítom a kardom és tőlem már mehetünk is. Össze pakolok és várom, hogy elinduljunk. útközben szótlan maradok, de annál inkább pásztázom a környéket, nem szeretnék meglepetéseket, annak ellenére sem, hogy eddig mázlink volt.
< Valószínű, a többi ellenfél képzettebb lehet ha nem buktak le még vagy még nem találtak ránk. >

[Pelso]

Arman
- Vitathatatlan tény, hogy nem olyan stílusos mint a te javaslatod, de szerintem kevesebb nyomot hagy. Mivel így csak egy tipikus bogaras alak lennék aki pénzt szór a csőcseléknek. A járványos sztorinál viszont fenn ál a veszélye, hogy alaposabban megnéznek maguknak mikor eliszkolnak. Meg aztán inkább a bőkezűségem miatt legyek beszédtéma mint, hogy a fél város egy nem létező járvány miatt kajtasson utánam.

*A törpe halálát egy vállrándítással veszem tudomásul.
- Nem érzetem volna az erőm pocsékolásának, ha az istenekre bízzuk a sorsát. Legalább gyakoroltam volna. Meg aztán szerintem túlélte volna az éjszakát de nekem így is jó. Egy gonddal kevesebb.
*A törpét hátrahagyva a lovamhoz megyek. Emlékeiben látottak engem is gondolkodóba ejtenek. A fogadóhoz vezető úton a figyelmem nem is lankad. Időről időre végig pásztázom a házakat mannalátással, hátha akad az árnyak közt olyan aki mágikus praktikákkal marad rejtve.

Intelligencia: 6
Egészség: 4
Akaraterő: 10
Asztrál: 5
Érzékelés: 1

*A fogadóhoz érve az egyheti élelmiszer összeállításában segítek Neji-nek Valamint gondoskodom róla, hogy kiadós reggeli várjon minket még a napkelte előtt. A szobával együtt fizetem ki. Kivéve a lábost. (közös szoba kell, ha nincs több ágyas akkor szalmazsákokat térek egy tágasabb szobába). Valamint nagyon korai ébresztést kérek, hogy legyen időnk reggelizni és felmálházni még napkelte ellőt.
//Elsősorban húst hússal (szárított hús, főzni sütnivaló kolbászt) kérek, némi sajtot, zsírt, kétszersülteket, bort, Meg bármi egyéb amit Neji kér.//
*A közös szobában elkérem Armontól a szelencét. Megszemlélem, hogy valóban az szelence amiért a mesterem küldött minket. //Amennyiben rendel leírást adott a szelencéről és a pecsétről.// A szemlélődés közben mannalátással is rátekintek a szelencére. Ezután egyenlőre vissza adom a szelencét. Az éjszaka hátralevő részében Meditálok. Feltöltöm MP és PsziP-im. Valamin meditáció során ráhangolódok a korai kelésre. Kb napkelte előtt egy órával.

[Jomadar]

Armon

(A varázslónak) //bár az előzőeket csak gondolta, de ha már így alalkult beszéljük meg a vallatás után
- Aki pénzt szór a csőcseléknek, az bőkezű. Aki cserébe elvárja, hogy a lepukkant szállásukról izibe iszkoljanak el, az valami törvénytelen dologra készül, de legalábbis titkot rejt. A csőcselék pedig ha pénzt kap, a következő gondolata az, hogy hozzájuthatna talán többhöz is. Másfelől bár megértem, hogy tőled ez idegen, de az átverésnek saját lélektana van, hidd el, számtalanszor hibátlanul működött már. A rászedett először elkezdi elmesélni mi történt vele, hiszen élvezi, hogy figyelnek rá, de miután kiderül, hogy senki más nem tud semmiféle járványról, általában idővel leesik neki, hogy rászedték. Ezek után már nemhogy nem fog belőle ügyet csinálni, de maga fogja bevallani, hogy nem is úgy volt, csak sokat ivott meg különben sem volt kedve ott maradni azon a büdös helyen. Senki nem szereti híresztelni, hogy rászedték. Nem kétséges, hogy te jóval egyenesebb módját ismered a tudat befolyásolásának, de ne hidd, hogy ez az egyetlen út. Hidd el nem felesleges vitát akarok ezzel kezdeményezni, és nem kétséges, hogy a foglyot ennél hatékonyabban az inkvizítorok sem vallathatták volna ki. De ha igazat mondott és olyan erők útját kereszteztük, akik hatalmas erőforrásokkal rendelkeznek, kérlek ne becsüld le a megtévesztésben rejlő lehetőséget, szükségünk lehet rá.
Megmutatja a szelencét lehetőleg mindenkinek, hogy tudják, miről van szó. A fogadó ablakának spalettáit behajtja, az ajtó elé pedig odatol valamit (asztalt, szekrény, ágyat, ami elég súlyos), hogy csendben ne lehessen kinyitni. Csendben mondja a többieknek:
- Attól tartok, számítanunk kell rá, hogy mások is figyelnek és meg akarnak lepni. Ezt kell eljuttatnunk, mielőtt még igazán felébrednek, akik vágynak rá. Nem mintha félnék (khm) de kérlek ne nagyon hagyjatok egyedül vele. Csak a magiszternek adhatjuk, így szólt a feltétel. De javaslom nyílt színen mindenki tegyen úgy, mintha nála lenne, hogy ne csak azt kelljen elkapni, akinél van.

[Thor]

___________________________________________________________

Helyszín: Erigow fővárosa Erigow
Időpont: 3615. Hideg évszak, Gyökerek hava, harmadik hete, evir napja, Óezüst órája, és a Feketelunír órája közt (19.00-20.00)
Résztvevők: Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz
_____________________________________________________________


Életről, vagy halálról döntötök. Fura érzés, teljesen más harc közben cselekedni. Ott nem kell gondolkodni azon mit is tegyen az ember. Revoltz tőréhez nyúl jelezvén, ha kell, ő bevégzi a törpe sorsát. De míg tanakodtok Nokips cselekvésre bírja magát, és kardjával a törpe mellkasába döf. Kihúzva a pengét sűrű, sötét vér folyik ki a hideg kőre, s hamar oda is dermed. A test lassan elernyed, és végül kileheli lelkét. Most már csak az istenek felé van számadása.

Mindannyian a lovatokért mentek, és kivezetitek a házból őket. Armon még visszanéz az élettelen testre, de végül nem mond semmit.

Az út a fogadóig ugyanolyan, mint az elhagyatott ház felé. Senki nem kószál az utakon. Hamar megtaláljátok az „Arany kupa” nevű fogadót. Több emeletes kőépítmény, mely fehér kőporral be van vakolva. Az istálló is kőből épült, és bent kellemes meleg uralkodik. Egy istállófiú őrzi a tüzet, mely a kályhában égve tartja a meleget. Lenyergeli és ellátja a lovakat. Nem kér érte pénzt, de szívesen elfogadja.

Maga a fogadó belülről ízlésesen díszített, és a kiszolgálásra sem lehet panasz. Kérésetekre egy nagy szobát kaptok, és elintézik, hogy mindenkinek jusson ágy. Az egy heti élelmet, és bort másnap korán reggelre összekészítik, és még Nejinek is tudnak fazekat adni.

A szobáért 50 rezet kérnek, míg az étel és a bor, meg a fűszerek 5 ezüstbe kerültek. A fazékért 1 ezüstöt kérnek.

Miután mindent kifizettetek felmentek a szobátokba. Ebben a fogadóban jobban érzitek magatokat, mert saját testőrséggel rendelkezik, és a tolvajok is kétszer meggondolják, ha be akarnának jönni.

A szobában Armon előveszi küldetésetek tárgyát, a szelencét. Egy arasz hosszú, és fél arasz keskeny fa dobozka, oldalába doran címere van vésve. Nem tudjátok mi van benne, de nektek nem is kell tudni.

Pelso míg kezedben tartod, meggyőződsz róla, hogy a mestered leírása szerint azt a szelencét tartod a kezedben, ami neki kell. Elmédet lecsendesíted, és megszünteted kavargó gondolataidat, melyek nem hagynak nyugtot neked. Lassan megérzed a kavargó örvényt botod körül, de akárhogy koncentrálsz, nem látsz még egy kis rezdülést sem a kezedben lévő tárgy körül. Nem tűnik mágikusnak. Viszont észreveszel, egy nagyon erős mana örvénylést. Armon hegedűje körül olyan erős mágikus aura örvénylik, melyet csak doran falain belül tapasztaltál. Egy kis időre szóhoz sem jutsz.

//off: Pelso, a bárdban is érzel mágiát. Bocsánat.//

[Thor]

___________________________________________________________

Helyszín: Erigowtól északra
Időpont: 3615. Hideg évszak, Gyökerek hava, harmadik hete, higr napja, a bronz órája, és az ón órája közt (5.00-18.00)
Résztvevők: Armon Vilonio, Neji, Nokips, Pelso, Revoltz
_____________________________________________________________

Másnap korán keltek, és a reggeli már vár rátok. Nem kérnek pénzt az elfogyasztása után. A fogadó ajándéka, ennyi ételrendelés után.
A lovak kipihentek, és a jó lakottak. Elhagyjátok a várost.

Hosszú, és fárasztó út elébe néztek. Mindenfele hó, és hó. A szél sem kegyes hozzátok, szinte nincs olyan pillanat, hogy ne süvítene fületekbe. Az ételt is lóháton fogyasszátok el, nincs kedvetek a térdig érő hóban álldogálni. Míg Armon, Neji és Pelso meredten lovagoltok a havas, unalmas tájat figyelve, addig Nokips és Revoltz a természetet figyeli. Erdős, és mezős részen is áthaladtok, és csodálattal tölt el kettőtöket a táj szépsége. A magasba egy hatalmas ragadozó madár kering a hófedte mezők felet, prédát lesve. Míg tőletek nem messze fehér bundájú mezei nyúl bújik vissza üregébe.

Az út egyhangúnak tűnik idővel, de szerencsére a borocska segít ezen. Jól tettétek, hogy az „Arany kupába” mentetek. Az hús nagyon finom, és a bor is tökéletes. Sajnos tűzifának valót nem hoztatok magatokkal, de szerencsére Nokps és Revoltz tudja, hogy merre keressenek.
Nokpis meglepődsz, hogy Revoltz is belevetette magát a vadon világába. Így már nem kell egyedül vadásznod, ha a szükség úgy hozza.
Ebédidőben tüzet raktok, és megmelegedtek. Neji fazékban bort és vizet melegít, majd fűszereket szór bele. Először majdnem a vérét vettétek, amiért a bort elrontja, de mikor megkóstoljátok a forró, fűszerezett italt, hátba veregetitek.

A nap hamar leszáll, és csak azért nem vertetek tábort, mert tudjátok, hogy nemsokára egy fogadót kellene találnotok.
Kicsit lovagolva a holdfényben, mely a hónak köszönhetően erősebbnek tűnik, messziről meglátjátok a fogadó fényeit.


//off: Mindenki írjon fel magának 5 adag ételt, illetve 5 adag bort. és mind a kettőből egyet elfogyasztottatok, így vonjatok le egy adag ételt, és egy adag bort, légy szíves. //

[Jomadar]

Armon

A varázslónak, amikor megvizsgálja a tárgyat:
- Érzel rajta valami különlegeset?Ha megtudja, hogy nem mágikus (tehát, Pelso ha nem mondja el, akkor ez a szöveg storno):
- Különös, hogy egy nagyhírű varázstudónak kell eljuttatnunk egy fontos tárgyat, amire többen is vadásznak, és az nem tartalmaz mágiát. Lehet, hogy vadászcsalik vagyunk? Az megmagyarázná a hírek kiszivárgását, és még azt is, miért minket választottak. Ez annyiban lenne kellemetlen, hogy akkor várhatóan az útvonalunkat is ismerik. Talán érdemes lenne eltérni az optimális úttól, ha mások túl sokat tudnak rólunk, könnyen meglephetnek.

- Nem gondoltam volna, hogy egyszer boldogan térek be ebbe fogadóba. Drága, erődszerű, túl csendes és mindenfelé őrök strázsálnak. Most meg az az érzésem egy darabig visszasírom a kényelmét és a kulináris szolgáltatásait.
A hideg és a hó eléggé kedvét szegi, de legalább nem támadt rájuk senki.
Amikor meglátja, Neji mit művel a borral:
- Milyen szerencse, hogy a gazda, aki fáradtságos munkával termesztette, préselte és őrízte e nedüt, nem látja, mit művelsz vele. Értem, hogy hideg van, de ez akkor is szentségtörés. Alborne, kérlek ne ítélj felette, agyára ment a hideg, ha kitisztul a feje, meg fogja gyónni.
Amikor megkóstolja a forralt bort:
- Ez igen. Hol tanultál te ilyet? És komolyan állítod, hogy egyetlen ódát sem ismersz, ami e fennkölt ízvilágnak állít emléket? Komolyan mondom, hogy ha kiderülne, hogy az egész küldetés csak a te tréfád volt, hogy átfagyaszd a csontjainkat, és aztán megkóstoltasd ezt velünk, hát Erigow legnagyobb mókamestereként énekelnének rólad a fogadókban, miközben a rólad elnevezett Nejitalt szürcsölgetnék. Ugye nem porcióztad ki az egészet? Egy pici korty sem maradt? Micsoda dráma. Figyelj csak, elmondod hogyan is csináltad? Tudod veszélyes küldetésben járunk, nem heverném ki a veszteséget, ha valami bajod esne és sírba vinnéd ezt a titkot
Amikor meglátja a fogadót:
- Jó lenne átmelegíteni a csontjainkat. Legszívesebben berontanék és egy forró fürdő után hatalmas lakomát csapnék, de azért lehet először körül kellene szaglásznunk. Az óvatosság sosem árt.

[Pelso]

//Arman:
Magam sem szaporítanám feleslegesen a szót viszont a hozzá szólásod félreérthető volt. Nem különült el rendesen a gondolatod és a cselekedeted. Mint te is tudod ez egy felgyorsított játék és a cselekedetek közé írt sorok lehetnek beszélgetések és vélemények tömörített egyvelege is, némi cselekedettel fűszerezve. Én biztos ami biztos a gondolataimat a következőkép jelölöm: <…GONDOLAT…>. A magam részéről igyekszem kizárni a félreértéseket a hozzászólásaimban. Amit benne hagyok az vagy szándékos vagy figyelmetlenség véget maradt benne.//

Arman
<… Hüm… Nem is tudtam, hogy ilyen egyenes vágású ember lennék…>
- Ezt a témát igen sokáig boncolgathatnánk még. Például, hogy melyikünk cselekedete terjedne gyorsabban az alvilág soraiban. Ez viszont most már lényegtelen. Az egyenességemről szóló részt bóknak veszem. Az egyenesség varázslatos élmény tud lenni. Melengeti a szívem, hogy van ki egyenesnek vél egy olyan tévelygőt mint én.

//A lábos kivételével kifizetem a számlát. Az 5e 50r le is vontam.//
Arman
- Nem érzek benne semmit.
*Tovább szemlélem a szelencét <… Vagy leplezve van vagy csak valami fontos iratokat tartalmazhat… hüm…hüm… Az biztos ha a mesterem szerette volna, hogy tudjam mi ez akkor elmondta volna… Na mindegy… Ez az a szelence és ez a lényeg…> Gondolataimba merülve a többiek beszélgetése szinte el sem jut az agyamig.
- A szelence már attól is különleges, hogy Doran pecsétje rajta van. Talán nem is kell hangsúlyoznom, nem feltétlenül kell mágikusnak lennie a fontos dolgoknak.
*A szelencét visszanyújtom
- Ennyire azért ne legyen borúlátó. Igaz, hogy nem vagyok a dorani hierarchia élén, de azért pótolhatónak se mondanám magam. Az útvonalválasztásban igaza van, de az időjárás korlátozza a lehetőségeink.
Nokipsz, Revplc, Neji, Arman
- A hegyi utak és a falvak közt vezető földutak szinte mind kivétel nélkül be vannak havazva. Kész csoda, hogy a főútvonal még járható Doran és Erigow között. Pláne ha az út végéig ez így is marad. A legésszerűbb az lenne, ha térkapun mennénk doranba. Ez a lehetőség még akkor is rejt magában kockázatokat ha ép nem fenyegetne a veszély, hogy valaki belepiszkál az utazásunkba. Ép ezért is kockáztatunk és megyünk a hosszabb úton, ha valaki követ minket az úgy is feltűnik. Az útról letérni meg szerintem öngyilkosság. Már az is őrület, hogy egyáltalán úton leszünk és nem egy fogadóban vészeljük át a telet.

*A hideg a csontjaimig hatol. Doran vaskos falai közt hozzá szoktam a hideg és zord téli időhöz, de azért a süvítő szél még mindig megtud lepni. Útközben azért biztos ami biztos mágikus látásom segítségével kutatok gyanús fodrozódások után. Vagy ha már nem látok semmi gyanúsat akkor a vihar keltette fodrozódásokat szemlélem a mannahálón.
//A mágusban nem ismert a forralt bór vagy a vizezet bor?//
*Neji italát nagy örömmel iszom míg lehet. Nagyon sajnálom, hogy a kulacsom nem elég hőtartó ahhoz, hogy órákon keresztül megtartsa a bor melegét.
- A lakoma és az óvatosság jól hangzik. Egy tál forró húsleves most jól esne. Vagy kettő.
<… Lehet, hogy még is csak szerencsét kellet volna próbálni azzal a térkapuval…>
*A fogadóba a harcosok után lépek be. Koncentrálok és számunkra veszélyes csomópontok és fodrozódások után kutatok a mannahálón. Bármi fontosat látok az megosztom a többiekkel.
Intelligencia: 4
Egészség: 5
Akaraterő: 10
Asztrál: 7
Érzékelés: 5

[revoltz]

Nem lepődök meg rajta, hogy csak így ledöfi a törpét Nokpis, sosem volt az az ember, aki t érdekelne más élete vagy halála. Bár úgyis meghalt volna a szerencsétlen a sebe és a hideg miatt.

Armon szavainak annyiban helyt adok, hogy bizonyára sokan fognak minket üldözni a tárgy miatt, hisz ha már egy tudja, akkor több is, de nem hinném, hogy csalik lennénk. Ami az utunkat meg könnyedén meglehet jósolni a kiindulási pont és a végpont ismeretében, ehhez nem kell csaliknak lennünk, csak logika.

Az üldözők lehetséges tömege körültekintőbbé tett a szokásosnál is. E borzalmas hideg nem a legjobb az utazáshoz, de most kell megtennünk a ránk bízott feladatot, így sajnos nincs más választásunk. Neji isteni bor kotyvalékáról tényleg lehetne dicsőítő dalokat zengeni, nem tudtam, hogy ennek is mestere nem csak a harcénak.

Mikor a fogadó fényeit megpillantom a távolban eme dermesztő hidegben végre megkönnyebbült sóhajtással nyugtázom örömöm.
- Na, végre.
Lovam gyorsabb léptekre sarkallom, hogy minél hamarabb érezhessem újra végtagjaim. A fogadóhoz érve elsőként a pajtát keresem meg, ahol a lovászfiúra bízhatom, hogy ezt a kis pihenőt lovam is úgy élvezze, akár csak én, ennek érdekében 3 réz üti a lovász markát.
Ezek után be is lépek végre a fogadóban, ahol elsőként szokásosan körbenézek. Majd a pulthoz vezet az utam, s megszólítom a fogadóst.
- Üdv! Két szobát szeretnék öt főre, s csak az egyikbe jegyezzen be minket, ha kérdik, ott vagyunk. A másikba küldjön fel mindünknek meleg fürdőt, miután finom ételt és bort tett asztalunkra.
Hogy száját tartsa, és szavaimnak megfelelően cselekedjen két csilingelő ezüstöt teszek le a pultra a fogadósnak, majd a többiekkel elindulok egy asztalhoz.

Intelligencia: 8
Egészség: 9
Akaraterő: 7
Asztrál: 9
Érzékelés: 5

[Gorodak]

< Egyszer engem is elfog érni a vég még hozzá lehet akkor mikor utoljára hibázok. >
Majd a törpe ruhájába törlöm a kardom, majd úgy állítom be a hullát és okozok plusz sérüléseket mintha leszámoltak volna vele, ha szükséges...

Át érve az arany fogadóba, adok 5 r -et az istálló fiúnak.
Reggelig tudom, hogy békében leszünk még is nyugtalanul alszok és kitekingetek a hűvös éjszakába arra várva, hogy valakit meg látok lopakodni. de mind untalan senki.

< Hiába kicsit paranoid lettem talán az utóbbi egy évben, vagy csak nyugtalan vagyok, viszont kéne találni valami jó álcát, hiszen ha keresnek akkor jobb lenne, ha másnak adnák ki magunkat, vagy nem is tudom. Se kereskedő sem pedig polgárok nem lehetünk, mert azok nem tesznek meg ekkora utat ilyen időben, hm... akkor marad az át verés. >
Előveszem térképeim és az útvonalat nézegetem a hold fényében és a környék városait, majd gondolataimba merülök végül le fekszem és álmomban is a megoldást keresem fejemben a térképpel.

Másnap miután össze pakoltunk és elindultunk úti célunk felé még beszélek négyszemközt a fogadóssal. Kezébe nyújtok 1 aranyat és meg hagyom neki, hogy ha valaki érdeklődne felölünk, akkor merre talál
// egy kamu várost ami létezik és akár oda is mehetnénk //
A kezébe adom, de hideg és számító arcvonásokkal. Melyek nem viccelnek és nem adnak második esélyt.
Majd tudván, hogy a fogadós néhány követőt, talán így elinformál elmegyek a lovász fiúhoz is, mintha a lovamért mennék.
< Még jó, hogy nem beszéltünk olyan helyen a úti célról ahol más is meghallhatja. >
A lovász fiúnak is meg hagyom, hogy valószínű keresni fognak minket erre és ha így lesz akkor, amikor kérdezik tőle
// ide és ide mentünk... Egy másik kamu hely ami az úti célunk lehetne, amit be vesznek. //
Majd 1 ezüstöt teszek a markába, hogy csak annak mondja el aki tőle is érdeklődne felölünk, fontos, hogy a társaim utol érjenek minket, de csak a társaim fognak meg kérdezni, a fáradozásaidért. Ja és amúgy soha nem találkoztunk kölyök ha kérdik.
< Talán ezzel alá írattam a kölyökkel a halálos ítéletét, de ha kém megérdemli, és meg ússzuk, ha meg úgy alakul, hm... a világ kegyetlen. Remélem így biztosítva leszünk arról, hogy nem követnek minket.>
Színészet: 3

Majd ott hagyom a fogadót s csatlakozom a többiekhez, hogy folytassuk utunkat.
< Remélem útközben fújni fog a szél és eltakarja nyomainkat a nyomolvasók elöl. >

A hosszú úton észre veszem, hogy Revolts is az erdő járás igen jó mestere lett és ennek nagyon örülök, mivel ketten könnyebben beszerezhetünk mindent ha arra szükség lenne.

Neji italát meg dicsérem és kortyolgatom a meleg nedűt, mely felmelegít a szíveket is nem csak a testet. Út közben hajnalban fel kelek, akkor tájt mikor általában a legcsendesebb a terep, amikor már mindenki mélyen aludna és figyelem a terepet és hallgatom az erdő neszeit a nyúlpuskámmal a bal kezemben, melyet mindig álcázok, nehogy feltűnjön fegyverem. Ha többiek is úgy gondolják éjszaka felváltva őrködünk.

< Vajon mi lehet olyan értékes a kis szelencében, hogy minket küldtek, de ha meg csalik lennénk, akkor bajban vagyunk, de én nem leszek csalija senkinek. elvégezzük a feladatott, és pont, és nem spekulálok rajta, fölösleges, úgy is Pelso a csapat feje, ez az ő dolga. >

Este mikor meg pillantom a vendéglőt már igen csak sötét van, ahogy közelebb érek fülelek, hogy milyen hangokat sodor onnan a szél ha túl nagy a csend gyanút fogok és oda lopódzok rejtőzködve és körbe szaglászok míg a többiek várnak tisztes távolságból, ha nem akkor csak bemegyek természetes Revolt vagy Neji után a csukját nem veszem le a fejemről, de körbe nézek bent és keresek egy üres asztalt számunkra. Bent nem beszélek sokat, figyelmem inkább a környezettet pásztázza.
Mikor elmegyünk aludni és fürödni , s amíg élet van addig a kamu ajtó előtt állok, mint valami őr vagy legalább is annak álcázom magam míg a többiek fürödnek és az ajtó előtt maradok a kamu szoba előtt. Majd mikor minden elcsendesedik körbe nézek és fülelek, majd bezárom a szobánk ajtaját a szobából és kardommal a párnám alatt alszom, de éjfél tájt még egyszer fel kelek 1 órára hallgatni az éjszakát, kivéve ha váltjuk egymást bent a szobában őrködésenként.

Reggel korán kelek és felkeltem a többieket is, ha ők is korán akarnak indulni. De gondolom korán indulunk

intelligencia: 4
Egészség: 2
Akaraterő: 8
Asztrál: 1
Érzékelés: 7