Morgaan R’Khad vagyok, a Farkas Fia!
Apám a Kán embere volt, szavára ezrek rohantak üvöltve akár a biztos halálba is!
Nekem kellett példát mutatnom, és elsőnek lenni az ifjak között. Dárdát vetni, harcolni, zsákmányt ejteni. Súlyos teher lehet másoknak, de én élvezem, a fiatal mén akkor boldog, ha dobogva vágtathat fel a dombra.
Anyám a népem első harcosának szült, és nekem azzá kell válnom.
Magam vagyok a vadászó puma, a nyargaló szarvas, és a támadó borz. Bármikor értem jöhet a halál, de ha igaz harcos kezétől ér, a hősök mellett állhatok atyám oldalán. Addig élvezem az életet, zabálok, vedelek, harcosokkal tusázok.
Bár népem leányai szívesen fonták volna tincseiket az enyémbe, a felkészülés kemény áldozatokat kívánt, s elrabolta időmet, igyekszem pótolni a lemaradásomat.
Igaz barát vagyok... ravasz, könyörtelen ellenség... csatában pusztító, népemnek szent tombolója... Nem olvasok neked verseket, nem fedek fel csalfa összeesküvéseket, de bízhatsz bennem, és a harcban mögém állj, ne elém…
//OFF: én beszéltem!//