Az igazolványom a rendőr gyors távozása után vissza is kerül a helyére. Michael kis kirohanását szinte figyelmen kívül hagyva, szemügyre veszek egy járó-kelőt, de miután vezetőnk rossz irányba fordul közbeszólok én is.
-Michael. Egy lopott kocsival egy rendőr nem a "Bőrbajommal" fog foglalkozni... Tudom, hogy hozzádnőtt már ez a kocsi, mire kimászunk a sírból már kész is lesz. Ezenkívül arra is gondolj kérlek hogy lesz még egy nagyobb utunk el ebből az elcseszett kikötővárosból, és amúgy sem az a legnagyobb gondunk hogy nincs pénzünk egy rohadt szerelőre meg hogy nincs időnk megvárni a következő napnyugtát. Vár ránk még egy csapatnyi Lassombra ribanc meg egy vén vérszopó kígyó is.
Talán túl sokat is beszéltem, de ennek ki kellett jönnie. Remélem Michael annak veszi aminek szántem, nem pedig a vezetői képességeinek megkérdőjelezésének...
Az álcámat nem szüntetem meg, elvégre még szállást is kell találnunk nappalra. A továbbiakban egy néptelen parkolóig, vagy a szerelőig a járókelőkkel szórakozom. Ráintegetek egy valószínűleg hazafelé tartó emberre, vagy rámosolygok egy nőre miközben Michael a piros lámpát szidja magában...
KM esemény [Quator ar Zaraquer] Helyszín: Alabama állam, Mobile Időpont: 2010. június 5. (szombat) éjfél körül Résztvevők: Mindenki _____________________________________________________________
*A gangrel majd meg pukkad a pulykaméregtől, de még időben jobb belátásra tér és duzzogva meghúzza magát a rendreutasítás nyomán. Így kisebb-nagyobb súrlódásokkal ismét nekivág az autónyi vámpír a város utcáinak. Bár láthatóan, hallhatóan a falka tagjai előre kitalálták Ductusuk kocsicserével kapcsolatos gondolatait. Talán már túlságosan is jól ismerik Michaelt e téren. Mégsem értenek egyet a gyors csere és továbbhaladás gondolatával. A volánnál viszont a tzimisce ül, így még a szerelő előtt bekanyarodik egy mellékutcába, ahol jelenleg se gyalogos, se autóforgalom nincs. Parkol néhány átlagos városi szedán az út mindkét oldalán elszórtan. A jellemző modellek nem túl új szériáiból válogathat az autótolvaj. Bár eladásra nincs értelme ellopni egyiket sem, de "álcázott akcióhoz" tökéletesek lehetnek, hiszen nem tűnnek ki a "tömegből" és a rendőrséget se noszogatja valószínűleg befolyásos, netán ismert gazdájuk, hogy visszaszerezzék az ő "drágaságát".*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Quator ar Zaraquer 2011.06.28. 12:57-kor.
Vezetés közben hallgatom Ronald mondandóját és magamban fontolóra is veszem. <A picsába lehet hogy igaza van. Kicsit elkapkodtam ezt az autócserét, de most már mindegy. A döntésemen nem változtatok. Határozottnak kell látnia mindenkinek.> A személyes kis belső rágódásomon kívülre megpróbálok semmit sem kimutatni. Mikor odaérünk az elhagyatott sikátorba, szólok a többieknek. -Kiszállás! Szedjétek össze a cuccaitokat. Én is kiveszem a pisztolyom és a tartalék tárakat a csomagtartóból, a kocsi iratait, valamint mindent amin esetleg rajta van a nevem vagy egyéb árulkodó nyom, valamint a rendszámokat. Oda sétálok az egyik ránézésre jobb állapotban lévő autóhoz, és megpróbálom kinyitni a zárját, majd ha ez sikerült akkor a vezetékekkel beindítani. Ha szükségem lenne hozzá valami tárgyra, akkor a kocsimból, vagy a többiektől kérek valamit, amivel fel lehet törni a csotrogányt. Ha ezekkel megvagyok odaszólok a többieknek. -Pakoljatok be és induljunk. Keressünk egy motelt és dőljünk le. Elegem van már ebből az éjszakából. Elpakolom én is a holmijaimat a csomagtartóba a pótkerékhez hogy ne legyen szem előtt, majd beszállok az autóba és indítok. Ha mindenki bent van, és ha mehetünk akkor tovább állunk egy éjszakára való motelfélét keresni a város szélén.
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
Nah hála Allahnak, ezek is elmentek és nem kellett trancsírozni....Bár már jó lenne letépni egy pár kart az út alatt történtek miatt, de azt hiszem majd a lasombra p**** karjait szedem le....-gondolkozok magamban.
Amíg Mike a kocsival babrál én figyelem a környéket közben nyugodtan cigire gyújtok és halkan csevegni kezdek a maradék két falkataggal, hogy minél kisebb feltűnést keltsünk. Némi teológiai értekezést tartok, ha nincs konkrét téma, és sokáig babrál Mike a kocsival.
Majd mikor a ductus kiadja a pakolási parancsot akkor kiszedem a csomagtartóból a kedvenc Winchesterem átrakom a másik kocsi csomagtartójába a táskámmal együtt (katonai "sporttáska") ellenőrzöm a hónaljtokban és a a derekamon (hátul, tokban) lévő Colt Government pisztolyokat, ezután beszállok a kocsiba és annyit mondok: "Húzzunk."
"We shall earn the favour of the Gods with the blood of the Weaklings!"
Ronald Tökéletes. Pedig már kezdtem megszokni a bőrülést. De, mindegy is. Nem koptatom tovább a szám. Legalábbis nagyon. Vagy csak ha szükséges... Ha balul ütnek ki a dolgok, nem az én felelősségem. De én is megszívhatom.
Kissé kelletlenül de kiszállok a BMW-ből. A csomagtartóhoz lépve előveszem a cuccaimat. Először a Lap-top táskáért nyúlok. A benne pihenő buherált kis gép már nem egyszer mentette meg az életem.. A következő a kissé szakadt közepes sporttáska, de mielőtt érte nyúlok megnézem Michael épp mivel, mit csinál.
Halvány mosollyal konstanálom, hogy épp fel készül törni az egyik parkoló kocsit. Egy kis matatás után a sporttáskából előveszem az (ál)kulccsomómat. Átadom Michael-nek, de ha nem tudja kinyitni akkor pakolás után megteszem én. Addigis érdeklődve figyelem a fejleményeket s megpróbálok közben még Mujahid-re is figyelni. Amikor kell bólogatok, s ha ismerős téma felé kanyarodunk közbe is szólok.
Épp visszazárnám a sporttáskát amikor megakad a szemem a pisztolyomon. Egy kósza gondolattól vezérelve tokkal vonóval együtt Kiveszem a táskából s belekezdek a 17-es Glock felszereléséhez, magamra, a kabát alá.
Amint végeztünk, s az "új" kocsi beindul. Bepakolok a csomagtartóba és elfoglalom a szokásos jobb-hátsó ülést.
KM esemény [Quator ar Zaraquer] Helyszín: Alabama állam, Mobile Időpont: 2010. június 5. (szombat) éjfél körül Résztvevők: Mindenki _____________________________________________________________
*Gyors terepfelmérés után egy szolidnak mondható, bár talán a "vámpír ízléshez" képest kissé világos színű Fordot sikerül kipcéznie a Ductusnak:
Közelebbről megvizsgálva nem tűnik nehéz feladatnak az autó felnyomása, bár tény, hogy legalább egy fémvázas vállfa vagy hasonló nem ártana. Az este eddigi "megpróbáltatásai" fényében egy pillanatra eszébe jut Michaelnek a féltégla, mint nyitóeszköz, de szerencsére ilyet nem lát az út mellett heverni. Nomeg a nosferatu is készséggel a keze alá dolgozik, mikor átadja álkulcs készletét. Ezzel már pillanatok alatt sikerül feltörni és beindítani az új szerzeményt. Ezek után már csak az átpakolás és a régi kocsi azonosító jeleinek leszerelése, elrakása marad. Bár kicsit furán venné ki magát, hogy valaki épp most fordulna be a sarkon, mikor négy "rosszarcú" fickó éppen pakloászik. Az egyik épp lecsavarozza egy összetört autó rendszámtábláit. Másikuk puskával a kezében próbál egy nagyobbacska zsákszerűséget betunkolni a járó motorú autó csomagtartójába. Eközben a harmadik épp felkantározza a hónaljtokos pisztolyát. Negyedik társuk pedig idegesen ide-oda cikázó tekintettel vizslatja a környéket. Egy szó mint száz, most tipikusan maffiózóknak néznek ki a kvartett tagjai. Viszont a szerencse ismét melléjük áll és nem futnak bele hasonló atrocitásokba. Így ismételten elfoglalva a megszokott ülőpozíciókat Michael a gázra lép és megindul a csapat nappali szállást szerezni. Szerencsére, mint egy nagy forgalmú út mellett fekvő, ráadásul kikötőváros esetében elvárható jó sok motel, hotel és hasonló szálláslehetőség van a pénztárca és az igények széles palettájáról. Végül találomra kikötnek a Blue Swallow Motelnél:
A helyen látszik a halandók zsigeri ragaszkodása a testi élményekhez, de jó eséllyel pontosan ezért nem nagyon kérdeznek semmit, amíg rendesen ki van fizetve minden. A sejtés beigazolódni látszik a recepción, ahol az unott arcú alig felnőttkorú srác csak egy futó pillantást vet a díszes társaságra és leplezetlen fintort vág az összképhez. Láthatóan ő nem az a tipikus rádumálós, ajánlgatós kereskedő alkat. sokkal inkább az alulmotivált tapló, aki direkt kivárja, amíg a vendégek előrukkolnak igényeikkel. Így habitusának megfelelően a székén hintázva várja, hogy mi kéne, ha vóna?!?*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Quator ar Zaraquer 2011.06.28. 12:57-kor.
A fiú felé egy biccentéssel körített "Salem Alejkum"-ot mondok, majd meg se várom, hogy a ductus mit mond, elvégre mint falkapap ennyi beleszólásom lehet, tömören közlöm a fiúval, hogy; - Egy jól sötétíthető apartmant kérek négy főre.
Majd unottan cigire gyújtok amíg a fiú előkeresi a kulcsot, közben ez jár a fejemben; Rohadt kaják...lassúak, ez meg még irritál is...eh tökmindegy. Előbb utóbb mind megdöglik én meg röhögni fogok rajtuk.
Ha megkapjuk a kulcsot, elveszem, aztán odafordulok a többiekhez és kérdőn nézek rájuk, hogy mehetünk e vagy valamit akarnak még.
[off]arra tippelek a képből, hogy kis apartmanok vannak, nem klasszikus szállodai elrendezés, hanem parkoló az ajtó előtt meg ilyesmi. [/off]
"We shall earn the favour of the Gods with the blood of the Weaklings!"
Mikor belépünk a motelbe, körbenézek és egy fintort vágok a recepciós csávó felé.<Hűűű... de bizalom gerjesztő féreg vagy! Na mindegy, legalább nem tűnik fel senkinek hogy itt vagyunk. Szerintem ez azt is el szokta felejteni hogy mit csinált 15 perccel ezelőtt.> Majd rögtön átvette Mudjahid a kezdeményezést. Jól esett hogy legalább ő próbál kissé tehermentesíteni, de hiszen mint a falkavezér jobbkezének, ez többek között az egyik feladatai is. Amíg a pap elintézi a szobánkat kicsit szétnézek a recepción. Kinézek az ablakon és memorizálom hogy milyen autók állnak a parkolóban, hogy tisztában legyek vele, hogy kik azok akik valószínűleg itt laknak és dolgoznak, hogy ha netán ismeretlen autót látnék azt felismerjem. Mikor megvan a kulcs és senkinek sincs más elintézni valója, akkor intek hogy mennyünk. Mielőtt kimennénk még odaszólok a recepciós tahónak. -Elég hosszú éjszakánk volt, úgyhogy nem kérünk takarítást a nap folyamán és ne zavarjon senki ha kérhetem. Majd kisétálok a többiek után és szólok nekik is. -Vegyétek ki a kocsiból ami kell és mennyetek a szobába. Én is megyek, csak arrébb állok a kocsival, hogy ne legyen nagyon szem előtt, ha a zsernyákok keresnék. Miután kipakoltak a gépből, beszállok és keresek lehetőleg a motel mögött, vagy ha ott nincs hely, valahol a közelben egy eldugottabb helyet a csotrogánynak. Ha ez megvan akkor én is kipakolom az összes felszerelésem és a többiek után megyek.
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
Amíg a többiek a szobabérlést intézik, én a Motel környékén bámészkodom. Bárki is van a recepción nem lenne jó ha feltűnnénk neki. Elég pár szó, már indul is a szóbeszéd s a végén bármi történhet. Inkább nem kockáztatok.
Először is, körbejárom az épülete(ke)t. Próbálom memorizálni a lehetséges be illetve kitörési pontokat, valamint a környék adottságai alapján megkeresem a legjobbnak vagy legjobbaknak tűnő menekülési útvonalakat. Miután végeztem visszasétálok az autóhoz, majd kipakolok belőle és Mujahid nyomában a belépek a bérelt apartmanunkba.
Először a szobákat járom végig. Majd ha eddig senki sem tette volna meg elsötétítem az ablakokat. A bejáratoktól legmesszebb lévő férőhelyet célzom meg a dolgaimmal, keresek egy konnektort majd összeszerelem a Laptopot, csatlakoztatom a jelerősítőt és keresek egy hálózatot a környéken.
Amint ezzel megvagyok megnézem mit is csinálnak a többiek.
Mike-ot megkérem hogy először álljon meg a szoba környékén, hogy gyorsan be tudjunk pakolni a szobába, lévén a puskám annyira nem hagynám a kocsiban, de nem is mászkálnék vele sokat az utcán, még ha tokban van akkor sem.
Majd próbálok olyan helyet keresni a szobában ahol rálátok az ajtóra, és nem süthet rám a nap, az ablakból.
Utána ha mindenki végzett imára gyűjtöm a csapatot.
"We shall earn the favour of the Gods with the blood of the Weaklings!"
KM esemény [Quator ar Zaraquer] Helyszín: Alabama állam, Mobile Időpont: 2010. június 5. (szombat) éjfél körül Résztvevők: Mindenki _____________________________________________________________
*A belépőt aláfestő köszöntésre megáll a hintázásban a recepciós fiú és nagyon gyanakvóan végigméri Mujahidot. Láthatóan az arab=terrorista propaganda itt is kifejtette jótékony hatását. Így mostmár nem egy lebarnult tesó, hanem egy külföldi rejtett pszichopata lett a falkapapból a halandó szemében. Így nem is vele kommunikál a srác, hanem Michaellel.*
- Rendben. Nem lesz takarítás.
*A sokatmondó nyugtázásból kihallatszik, hogy jó eséllyel kérés nélkül se "zavarták" volna a vendégeket mindenféle takarítónők se a nap folyamán, se máskor.*
-Itt írják alá uraim. Egy éjszakára egy ötvenes lesz.
*Odafordítja a vendégkönyvet és a pultból előkotor egy vaskos fémlapot formázó kulcstartón lógó szobakulcsot. A fémlapba vésve egy "4"-es szám látható. Természetesen csakis előre fizetés esetén hajlandó odaadni a kulcsot a recepciós. Odakint eközben Ronald körüljárja az épülettömböt. Ahogy Muhajid is sejtette maga a motel felépítése láncházszerű. Az elöl lévő recepciós irodához hozzáépítve tíz külön bejáratú lakás van. Előttük egy közös parkolóval. A felépítésüket tekintve mind földszintes. Elöl a parkolóra néző ajtó és közvetlen mellette egy kétszárnyas ablak. Megkerülve a tömböt a motel mögött egy benzinkút van, ahol még ilyen késő este is előfordulnak tankolni vágyók, ami halandóként még fontos lehetne, hogy a hatalmas neonreklám fényében biztosan nem lehet normálisan aludni a hátsó szobákban. A láncházak hátulján mindösszesen egy-egy egyszárnyas ablak van, mint lehetséges menekülési útvonal. Mindegyiken gagyi műanyag szúnyogháló, ami nem sokat védhet a kis vérszívó rovarok ellen a lyukakból ítélve, de az prímán meglátszik, ha valaki megpróbál ki- vagy bemászni az ablakon. Közben a trió is elrendezi a bérlést és az autóval a 4-es lakás elé parkolnak. Gyorsan, a lehető legkisebb feltűnéssel berakodják a vámpírok személyes holmijukat, mely nagyrészt fegyverekből áll, majd a Ductus elhajt és a motel mögé parkolja a Fordot. Maga az "apartman" három helységből áll. Az ajtón belépve egy közös nappaliszerűségbe juthat a vendég. Itt egy kihúzható kanapé és két fotel, egy dohányzóasztal és egy TV képviseli a komfortfokozatot. Innen nyílik hátrafelé még két ajtó. A jobb oldali egy ablaktalan fürdőszoba+WC kombinációnak ad otthont. A bal oldai pedig a tényleges hálónak, melyben egy franciaágy és két kicsi éjjeli szekrény alkotja a berendezést. Itt található még egy nem túl mély beépített szekrény is a ruháknak, csomagoknak. Ebben található még két plusz pléd is szükség esetére. Miután mindenki elhelyezkedik és belakja az általa választott sarkot, zugot, az asszamita összehívja a falkát, hogy megejtse a következő kis rituáléját, amivel csak általa ismert időközönként szokta terhelni a tagok pszichéjét.*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Quator ar Zaraquer 2011.06.28. 12:56-kor.
Mikor lecuccolunk a szobában, az ócska ablakot és redőnyét tekintve elhúzom a szám. -Hát nem valami bizalomgerjesztő. Ronald, hozzd ide azokat a pokrócokat a beépített szekrényből és fogassátok fel valahogy az ablak elé Mudjahid-el légyszives. Addig Jack-el a fürdőszöbában lévő törülközőkkel bedufaszoljuk az ajtón lévő réseket hogy véletlenül se jöjjön be napfény. Ha hallgattok rám, akkor egy ember a beépített szekrényben aludjon, a többiek meg nyomorodjanak össze a fürdőben. Ott nincs ablak. Megvárom a reakciókat, ha van kérdés, vagy ellenvetés arra válaszolok, majd elkezdem a készülődést a fekvéshez amit meghatároztam.
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
-Rendben van, Mike. Ha senkinek nem szimpatikus és alszom a szekrényben. De először a "reggeli" ima. - Majd nekiállok szöget, vagy ilyesmit keresni, ha nincs semmi akkor hegyes késeket. Majd a szögekkel vagy a késekkel nekiállok "felszögelni" a falra a pokrócot. Utána ha senki nem vállalja a szekrényt berakom a puskám, a táskám és (mivel gondolom nem tudok lefeküdni, beülök a szekrénybe, majd magamra húzom az ajtót.
[off]az ima egy hagyományos muszlim reggeli ima vámpirizált változata, kb 5 perc, minden reggel megtartom. [/off]
"We shall earn the favour of the Gods with the blood of the Weaklings!"
KM esemény [Quator ar Zaraquer] Helyszín: Alabama állam, Mobile Időpont: 2010. június 5. (szombat), majd június 6. (vasárnap) Résztvevők: Mindenki _____________________________________________________________
*Az ember azt hinné, hogy az éjszaka vérivó szörnyeiről szóló mozifilmek csupán ócska utánzatok és a valóságban sokkal stílusosabb és veszélyesebb rémek motoznak a sötétben. Ehhez képest, bár tényleg veszélyesek, de már első ránézésre ketten is a gardróbba kívánkoznak nappalra. Az apró logisztikai bukfencen hamar sikerül a falkának átlendülnie és elérkezik a lefekvés (bár ez vámpírok esetében inkább csak nappali kóma) előtti áhítat ideje. Mujahid összetereli a nappaliban a társaságot és belekezd a rituáléba. Magát ezt az iszlám vonulatokat ki-ki a saját szája íze szerint viseli, de végülis az összetartozás érzése a lényeg, ami megvan. Ezek után mindenki elvackolja magát nappalra és még egy hosszabb-rövidebb tétlen fekvés is belefér, mielőtt a vámpírokra rátelepszik az álomtalan alvás. ... Másnap este mindannyian azzal a jóleső tudattal ébrednek, hogy még mindig léteznek, vagy hívják bárhogy is ezt a szentségtelen állapotot, amiben az élőholtak leledzenek. Nem volt takarítás, senki nem szaggatta le a pokrócokat az ablakokról és a rendőrség sem rúgta rájuk az ajtót kocsilopás miatt. Így elmondható, hogy a Mobile-ba érkezés eredményes és a terveknek megfelelően csendes volt. Most, hogy sikerült egy "bázist" kialakítani, kezdődhet az igazi Vadászat! ... A nagy kérdés, ami mindig nehéz, ha a csapat bátor pionírként érkezik valahová, hogy hol és hogyan is kezdjenek neki?!?*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Quator ar Zaraquer 2011.06.28. 12:55-kor.