El Ageilha

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, reggel
______________________________________________________

- Minden bizonnyal lesz rá időnk, hosszú még az út. Egyébkét Ynev legnagyszerűbb városa! - Ez utóbbi szavain érzed, az ábrázatán pedig látod az elragadtatást, hogy valóban úgy gondolja, ahogy mondja.

- Igazad van, garib szerdar, de gondold meg! Nem csak az előreküldött embereik lennének a karaván és közöttünk, hanem mi is a felderítőik és a csapat többi része között!
- Megsemmisítésben ne gondolkodj. Ha veszélyt éreznek vagy hátrányban vannak, szét fognak szaladni. Mint errefelé itt mindenki. Nem vagyunk gorvikiak. - Köp egyet oldalra.

Lassan telik az idő. Elizar is megitathatta a lovát, kipihenhették mind a ketten magukat, majd Elizar szólal meg:
- Ott! Látod, Mehira? Elindultak. - Mutat abba az irányba, amerről jött. Most még csk gyakorlott és éles szemmel lehet észrevenni bármit is, de ahogy telik az idő, lassan egyre közelebb ér egy öt tevéből álló csapat.

[Garmacor]

Nelveta

-Öröm lesz számomra új tájakról hallani.

- Szerdar? Bocsáss meg de ezt a szót még nem ismerem.
Még itatás előtt mielőtt feltűnnek a rablók.
- És mi van ha kellően könnyű prédát kínálnánk nekik. Arra gondolok, hogy egy magányos lovag kellően csábító lehet számukra hisz a páncélom magában is komoly érték és még több gazdagságot sejtet. Legalábbis ott ahonnan én jövök.
- Azt viszont talán kevesen tudják e vidéken hogy az ezen a vidéken használt fegyverek többségével szemben közel sebezhetetlenné tesz. Még komoly túlerővel szemben is sokáig húzhatok egy harcot apró karcolásokkal.
- Ha engem felfedeznek és esetleg belefeledkeznek a harcba és ti a lovakkal a hátuk mögül kerültök elő esetleg hatékonyabbak lehetünk, de a helyiek gondolkodását te ismered jobban.

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, reggel
______________________________________________________

- SA szerdar? Azt mondtad, tudsz vezetni ezer embert. - Errefelé már többfelé megfordultál, és láttad, itt ezer ember sokkal komolyabb erő, mint a hazádban.

Mehira elgondolkodik azon, amit mondtál, hogy egymagadban kiállnál csaléteknek, de végül megrázza a fejét:
- Nem harcolni akarnak ezek, hanem a zsákmányt. Lehetőleg minél könyebben. Nekeg lehet erős pánzélod, de a lovadról lelökhetnek vagy kötéllel leránthatnak.

A közeledő csapat lassan odaér az esti táborhelyetekhez. Alaposan körülnéznek, néhányan a ti irányotokba is figyelnek, de láthatóan nem vettek észre benneteket. Majd elindulnak abba az irányba, amerre a karaván ment. Ti előbb ellenőrzitek, hogy jön-e a csapat többi része, de nem láttok semmit, majd utánuk eredtek, pontosabban inkább mellettük-mögöttük. Elöl Mehira, mögötte a fiú és a shadleki, végül te és Elizar. Mehira igyekszik úgy vezetni a csapatot, hogy mindig takarásban legyetek. Találtok is egy kisebb süllyedést, ahol gyorsan előrelovagoltok majd kijöttök a süllyedésből és egy domb mögött várjátok be őket.
- Készüljetek, mindjárt ideérnek.
Sorban álltok, ha vonalba fogtok fejlődni, a dzsad fiú közted és a shadleki között lesz, szélen Mehira illetve melletted Elizar van.

// Dobj légyszives a harchoz két környit, de vedd figyelembe, hogy a tevék nyergében ők vannak magasabban (harc alacsonyabbról módosító). Így viszont SFÉ: teljes vért számít, lábra nem tudnak támadni.

[Garmacor]

Nelveta

- Igen ez így igaz. Most már értem.

- Értelek. Akkor marad az hogy szétszórjuk őket.

- Ahogy elkezdünk felfejlődni beállok a sorba, de amint elérjük a szükséges távolságot roham tempóra gyorsítok igyekszem úgy manőverezni, hogy meg tudjam őrizni a lendületem és még a második ellenfelem esetén is ki tudjam használni. Nem lassítok az első csapás után hanem már a következő embert támadom.

// off harc alacsonyabbról módosító már nem létezik csak harc magasabbról azt neked kell hozzáadni ahogy a harc mozgó lóról előnyei csak 4. fokú lovaglással használhatók.

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, délelőtt
______________________________________________________

A rohamotok indítása igen jól sikerült. Nagyjából együtt tudtatok maradni és az ellenfeleiteket váratlanul érte. Ugyan mire odaértetek, annyiban már sikerült készülniük, hogy a fegyvereiket a kezükbe vették és a tevéiknek is sikerült nagyjából felétek fordulni, de ez még korán sem teljes harckészültség. Melletted Elizar simán vágja az ellenfelét, aki ugyan meg nem hal, de elég súlyos a sebe. Te egy kicsit lemaradsz az ellenfeledről, aki szintén vág, de a jatagánja nem ellenfele a páncélodnak. Te viszont elég gyorsan közelítesz, szinte felszúrod a kardodra: meg is halt. A dzsad fiúnak nincs ekkora szerencséje, kap is egy kis sebet a vállára, amit elég ügyesen vissza is adna az ellenfelének, de az a pajzsával hárít. Shadleki ismerősöd nem csak faleveleket tud igen pontosan szúrni, hanem élő embereket is, ellenfelének mozdulni sincs esélye, de a sebe nem mély, így vissza tudna szúrni a lándzsával, amit viszont a shadleki hárít a pajzsával. Mehira is elég szerencsétlenül mozdult, de szerencséje volt, az ellenfele teljesen elrontotta a mozdulatot, Mehirának védekeznie sem kellett, csak félrehajolt a lándzsa elől. Talán túlságosan is, ugyanis az ő csapása sem talált, de lehet, hogy a pajzzsal ütötte félre az ellenfele.

Az első összecsapás után Elizarnak nem is maradt ellenfele. Te még rávágsz arra a pajzsosra, aki a dzsad fiút megsebesítette, de a te csapásod is hárítja a pajzsával, az ő handzsárja pedig lecsúszik a kardodról. Viszont így nem tudott elég figyelmet fordítani a fiúra, aki elég ügyesen félig szúrt félig vágott a szablyájával lábra, de nem elég komoly a seb. A shadleki és ellenfele második összecsapása említésre sem méltó, viszont Mehirával történhetett valami, mert az ellenfele a visszaszúráskor a vállán megsebesítette.

Átszáguldottatok a tevések között, akik lassacskán el is indultak az indulási pozíciótok felé, csak ti gyorsabbak voltatok. Gyors helyzetfelmérés: nálatok két sebesült, közöttük pedig egy halott, egy súlyos és két kis sebesülés, de a súlyos sebesült sem húzhatja mr sokáig. Továbbá ti vagytok a mozgékonyabbak is, így inkább összezárnak és távolodnak tőletek. A súlyos sebesültet közrefogják de a halottat, a tevéjét a jatagánját és a sebesült lándzsáját otthagyták. Látszik, nincs sok kedvük újból összeakaszkodni veletek, de ha majd felzárkóznak a csapatuk másik részéhez, lehet, megváltozhat a véleményük.

Elizar és a shadleki több harcban vehetett már részt, de a fiú nagyon elragadtatta magát. Ordítva vissza akar menni és levágni azt a kutyát aki megvágta a karját, meg kellett fogni. Mehira csak fogja a vállát és rájuk kiált:
- Hordjátok el magatokat! - Látszik, ők se nagyon szeretnének mást.

Ahogy hátrálnak, Elizar fenyegetőn követi is őket de tartja is a távolságot. Ahogy eltávolodtak, Mehira elővesz az övéből valami vászonzacskót és abból vesz elő valami kötszert és füveket, amit a fiú és a saját sebére köt illetve köttet rá. Ekkor derül ki, hogy a fiún valami láncingszerűség volt a felső inge alatt, így az fel tudta fogni a handzsár csapásának nagy részét. Szerencséje volt.

// Feltettem, hogy nem akarsz visszarohanni rájuk (a 2. kör lett volna) és megelégszel ennyi harccal. Ha mégsincs így, akkor vagy PM, vagy alakítsd úgy a válaszod.

[Garmacor]

Nelveta

Elgondolkodok rajta, hogy utánuk kéne menni, de látva hogy a többiek nem indulnak a rablók üldözésére így én se mozdulok. Biztosra veszem hogy Mehira tudja miért tesz így. Így megelégedek azzal, hogy felzárkózok Elizar mellé arra az esetre ha netán visszafordulnának. Amint eltűnnek visszamegyek a többiekhez.
- Mindenki jól van?
Látva Mehira kötését érdeklődve felvonom a szemöldököm.
- Ezek szerint te is gyógyító vagy? Milyen növényeket használsz?

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, nap közben
______________________________________________________

Ahogy Elizar mellé lovagolsz ráijeszteni ellenfeleitekre, ő is felbátorodik. Közelebb lovagol, rájuk ijeszt, majd vissza. Próbálod követni, de egyrészt a te lovag nem ilyen hirtelen változó mozgásokra volt képezve, másrészt annyira azért nem ismered sem Elizart, sem az itteni harcmodort, hog pontosan tudnád a váltásokat, így többször le is maradsz az egyes manőverekről. Ilyenkor egyszer-egyszer ér egy-egy támadás a hosszabb lándzsáktól, de a páncélod mindegyiket felfogja. Látjátok, hogy ellenfeleiteknek nincs ínyére ez a játék, egyszer csak Elizar sem fordul vissza, ők pedig, amennyire a tevéiktől telik, szérugranak - azért ez az összeállunk és úgy tartunk ki dolog csak látszat lehetett.

A szétugratáskor otthagyták a sebesült, már alig élő társukat, aki le is fordul a tevéjéről és erősen megindul a vérzése. Nem látszik, hogy lehetne segíteni rajta, talán egy jól felszerelt ispotály otthon, nálad nagyobb tudású barátokkal. Elizar nevet az ellenfeleitek viselkedésén, majd rád néz, int egyet és a könnyen sebesült lándzsás után ered. Ha vele tartassz, könnyedén utoléritek, két oldalról közrefogjátok, így az eleve pánikot érző hadzsit könnyedén lefegyverzitek, és a tevéjét előbb lassítjátok, majd meg is állítjátok.
- Leszállni! - Kiált rá Elizar, amit a félelemtől falfehér dzsad teljesít. Elizar megfogja a teve kantárszárát, a nyergéhez köti és megindul visszafelé - de nem siet. Megáll, felveszi a hadzsi lándzsáját, visszaül a nyeregbe és folytatja az útját.
- Várjatok! Ne hagyjatok itt! - kiált utánatok a szerencsétlen. A társai már árkon-bokron túl vannak, ti vagytok az egyetlen reménye. Elizar nem fordul vissza, de nem is gyorsít, így a rabló értve belőle, fut utánatok.

Lassan visszaértek a többiekhez és valamivel utánatok a rabló is beér, majd fáradtan, lihegve a földre roskad. A fiú és Mehira be van kötve, nincs mindenki jól. Amikor érdeklődsz a füvek iránt, Mehira mutatja a vászonzacskójában a füveit. Alaposan megnézheted, de így szárítva csak az egyiket ismered fel, azt a levelet, amit rágcsáltak. A másik kétféle - vagy többféle - fű nem ismerős.
- Mondtam, hakim! Aki a pusztát rendszeresen járja, megtanul ezt-azt.
Kap Mehirától a támadótok egy kis vizet és egy kötésdarabot, amivel több-kevesebb sikerrel beköti a combján a sebet. Visszakapja a tevéjét is de Mehira elveszi a vizestömlőjét és a tőrét és lassan megindultok a karaván után. A fiút távol tartjátok tőle, mert nagyon meg akarja szúrkálni, így Mehira vele együtt megy elöl, mögötte az elfogott rabló Elizarral, majd a shadleki és te. A pihenő alkalmával kérdez csak tőle Mehira:
- Hányan vagytok?
- Tizenhatan voltunk.
- Mikor fedeztetek fel?
- Amikor öten vadásztatok.
- Éjszaka mit tudtatok meg?
- Hogy sokan vagytok, nagyon sok a jószág.
- És a többiek a felderítésre vártak?
- Igen.
- Kik a nyomolvasóitok?
- A handzsáros és akit leszúrt - Rád mutat. Kis szünet után még van kérdés:
- Hogy hívnak?
- Ali.
- Asszonyod van?
Az elfogott hadzsi a fejét rázza, majd Mehira és Elizar összenéznek. Ali is kap vizet a pihenőkor, de látod, csak annyit, hogy most éppen elég legyen, viszont nemsokára újra szomjas lesz. Amikor folytatjátok az utatokat a karaván után, Elizar már láthatóan jobban ügyel Alira. Amikor a pusztában vagyok, csak valamivel közelebb van hozzá, de amikor egy településen mentek kereszük, akkor szorosan fogja a teve kantárszárát és a lándzsát az ölében is Ali felé tartja. Délutánra beéritek a karavánt, legalábbis előtetek feltűnik egy és Alalaba - vagy valami nagy madár - is van velük.

A shadleki út közben mesél a saját hazájáról és kérdez téged a tiedről - közös nyelven.
- Tudja, én az északi országokról csak Tiadlanról hallottam többet. A társaságunkban volt egy uraság, akinek az apja ott szolgált követégi titkárként és onnan vannak gyerekkori élményei. De ez nem egy éles szemű tanul férfiú megfigyelései hanem csak egy gyereké.
- Shadlek a világon a legnagyszerűbb város, már persze amikben én magam is jártam vagy hallottam. Itt minden magtalálható, amit Délnek adományozott az Egyetlen, mégis egységet alkot. Az emberek értik egymást és értik a várost, nem úgy, mint Erionban, ami szinte szétesik a sokszínűségtől. Szeretik a városukat, ami az országban talán a legnagyobb szabadságot adja nekik, nem pedig mondjuk egy Abadana, ahol azért erős az elnyomás, vagy épp semilyen nincs, így az olyan helyeken nagy a káosz. Pyarronban amikor jártam - remélem, nem sértem meg -, csak az erős egyházi befolyást éreztem. Tudja, furcsa lehet ezt egy shadonitól hallani, de azért nálunk is vannak, akik nem az Egyetlen imádásában élik mindennapjaikat, így a mi városunkban ők is megtalálják a maguk helyét, míg Pyarronban ezt nem éreztem.

[Garmacor]

Nelveta

Elizar mellet maradok és igyekszem követni. Amikor viszont olyan közel érek valamelyik rablóhoz, hogy elérhetem akkor megpróbálok odacsapni. Amikor a könyebben sebesült rablót elfogjuk visszafelé megállok a súlyosan sebesültnél, elveszem a fegyvereit és megnézem a sebét, majd amennyire tőlem telik bekötözöm és magammal viszem. A könnyebben sérült foglyot Elizarra hagyom.

Ahogy visszaérünk a többiekhez Mehirához megyek.
- Van valaki képzetebb gyógyító a karavánban az én tudásom tartok tőle kevés az ő sebéhez.
A kihallgatást szó nélkül hallgatom végig, de amikor véget ér félrevonom Mehirát.
- Miért fontos, hogy van-e asszonya? A ti szokásaitok szerint máshogy bántok vele?
Majd megitatom a másik sérültet és megnézem a kötését. Ha úgy látom szükséges megpróbálom megigazítani.
A shaldekivel való beszélgetés kifejezetten érdekel s felkelti a figyelmem.
- Egy gyerek sokmindent lát amit mi már észre sem veszünk valahogy jobbak még a megérzéseik úgy vélem.
- Sem pyronban sem Erionban nem töltöttem annyi időt hogy véleményt alkothassak róluk, de arról hallotam, hogy Erion nagyon sokszínű. Sajnos az ön hazájában még nem jártam.
- Nálunk Erigowban a herceg uralkodik, de számos politikai hatalom képviselteti magát. Ezzel együtt ha az otthonunkról van szó bárhol is legyünk azonnal hazasietünk hogy megvédjük a hazánkat. Aki ezt elmulasztja annak jobb ha haza sem tér. Az ilyen mulasztásra nálunk nincs mentség.
- A másik oldalon viszont a kultúra és a művészetek nagyon komoly szerepet töltenek be az életünkben. S a kyr kultúra hagyatéka és a pyaroni kultúra együtt egy nagyon izgalmas keveréket alkot.

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, nap közben
______________________________________________________

Visszafelé, amikor a súlyosan sebesültnél megálltál, láttad, nincs sem nála sem a környékén a fegyvere. A sebe viszont továbbra is erősen vérzik, maga az ember ugyan még él, de nem húzhatja sokáig. A bőre világosodik, ami ajkaknál látszik igazán jól, a bőre tapintása viszont nyirkos, a homloka gyöngyözik. Visszaértek a táborba és látod, Mehira és Elizar szépen begyűjtöttek tevét is fegyvert is. Mehirától kérdezed, mit lehet tenni a sebesülteddel, de Mehira csak legyint és rázza a fejét. Ha magaddal is viszed a karaván után, a pihenőtökkor már nem él.
- Miért fontos, hogy van-e asszonya? Eladjuk mameluknak és egyel kevesebb ok, hogy visszaszökjön. Különben lehet, csak bahradának megy el.
Amikor a másik sértülthöz lépsz, először megilyed, mit akarsz tenni vele, de amikor nyilvánvalóvá válik a számára, hogy nem bántod, sőt, a kötését igazítod meg, nem ellenkezik, de a szemében még nem látsz bizalmat. A kötésre ráfért az igazítás, így már lényegesen jobban tartja a sebet, már zárja is és tartja is, míg amikor magának kötötte, szétcsúszott a seb, és enyhén vér szivárgott belőle. Amikor viszont plusz vizet adsz neki, Mehira és Elizar rosszallását váltod ki. Igyekeznek mihamarabb hármasban maradni veled és egyből neked szegezik a kérdést:
- A fogoly valóban részben a tied. Mennyit kérsz a részedért?

A shadlekin látod, a gyerekekről alkotott véleményed nem osztja, mosolyog azon, amit mondasz, ingatja is a fejét.
- Pedig egyszer el kellene jönnie hozzánk is! Mennyi időt tervez itt tölteni a dzsadok földjén? Utána elutazhatna hozzánk is, szívesen kalauzolnám a városunkban. De ami igazán érdekes a városban - és szerintem ez mindegyikre igaz - az az ott élő emberek.
- Akkor ezek szerint most Önöknél Északon nem várható nagyobb háború, ugye? Csak mert akkor nyilván nem itt lenne és nem tudnánk ilyen nagyszerűen beszélgetni. - Teszi hozzá a második mondatot mosolyogva.
- És mit tart az országában a leginkább érdekesnek? Ha teszem azt találkozna egy világcsavargóval, mit ajánlana neki, miért érdemes oda ellátogatni?
- Hmmm... kyr kultúra. Régebben olvastam róla valamit valamelyik könyv széljegyzetei között, de már nem emlékszem... Ez az, számmisztika, ez beugrott. Tudna még mesélni róla?

Ahogy közelebb értek, látjátok, hogy igen, a karavánt éritek be, pontosabban fogjárok metszeni az útját valami településnél, de a város vagy falu maga elég kihaltnak tűnik. Ez a társaságodban utazó dzsadokat egyáltalán nem zavarja, míg shadleki társad igen érdeklődve tekinget előre, miféle szellemlakta vidékre kerültök. Alalaba már helyet talált magának benne.

[Garmacor]

Nelveta

Mehira lemondó legyintésére elkomorodok, de tudomásul veszem, hogy nem lehet megmenteni. Ezzel együtt nem adom fel és megpróbálom életben tartani. Amikor meghal csak a földre fektetem, hisz tisztában vagyok vele, hogy nincs vesztegetni való időnk.
- Értelek.
Amikor a másik sérült arcán látom a rémületet dzsadra váltok.
- Nyugodj meg gyógyító vagyok. Csak a sebedet akarom bekötni.
Majd bekötöm a tőlem telhető legjobb módon.
Látva Mehira rosszaló tekintetét rádöbbenek, hogy nem kalkuláltunk plusz egy fővel a vízkészletek tekintetében. Így bár nem hagyom félbe az itatást, de tudomásul veszem, hogy ez itt megengedhetetlen luxus.
Amikor hármasban maradunk, meglep első pillanatban a kérdés, de utána válaszolok.
- Nem kérek semmit. Az én hazámban nem szokás emberekkel kereskedni és én ehhez tartom magam. Ezzel együtt elfogadom hogy itt ez a szokás. Már rádöbbentem hogy az itatásával hibáztam. Viszont a sebét el fogom látni. Az én szememben ő már csak egy sérült.

A shaldekivel való beszélgetéskor.
- Talán lesz rá alkalmam örülnék neki. Még nem tudom meddig maradok. Örülnék neki ha megmutatná a szülőföldjét. Ebben egyetértünk tényleg az emberek teszik azzá a várost ami.
- Nem kaptam hírt róla, hogy háború készülődne és nem hívtak haza sem. Remélem még sokáig béke lesz.
- Nem tudnék egyetlen dolgot kiemelni. Tudja meglehetősen érdeklődő természet vagyok s szinte mindenben megtalálom azt ami felkelti a figyelmemet. Ezzel együtt talán Erigow belső városát és a Legendák tornyát ajánlanám a figyelmében amennyiben megengedheti magának az illető a meglehetősen borsos belépőt.
- A kyr kultúra sokkal több mint csak számmisztika. A tudomány és a művészet minden területén maradandót alkottak s mai tudásunk egy része az ő tudományukra épül vagy annak töredéke csupán. A számmisztikájukról csak annyit tudok, hogy bizonyos számokat szerencsésnek illetve szerencsétlennek tartanak. Ha jól tudom a páros számok a szerencsétlenek.

Ahogy közelebb érünk a városhoz én is elcsodálkozok a kihaltságán, de érdeklődve tekintek előre, hogy vajon miféle ujdonágot rejt számomra ez a hely.

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, késő délután
______________________________________________________

Amikor Elizarral és mehirával közlöd, hogy nem kérsz pénzt a fogolyért de fenntartasz jogokat, látod, továbbra sem tetszik nekik, amit csinálsz, elég szúrós szemmel néznek rád, de nem mondanak semmit.

- Hmm... Belső város... Legendák tornya... Érdekesnek hangzik. Gondolom, a Legendák tornya is a Belső városban van. Miféle legendákról van szó, amiknek egy egész tornyot kellett említeni? És miért érdekes még a Belső város?
- Nálunk azt hallani - főként persze a felkentektől -, hogy a tudásunk az az Egyetlen ajándéka az embereknek. Persze ők mi mást is mondhatnának? Ha viszont az ember a régi történeteknek a mélyére ás, akkor ott előbukkan egy Godoni birodalom. Amennyire én tudom, mind a hazámbeli, mind pedig a pyar történettudók egyetértenek benne, hogy a nagy déli kultúrák innen erednek.

A településhez ti értek előbb és nem is mentek innen sehová, a karaván majd ideér pedig még nincs este. Jópár ház, de jobban megnézve nem tűnnek biztonságosnak, némelyiknek már csak az oldala áll, teteje nincs, míg másokon még a nem szekértői szem is látja, nemsokára be fog omlani. De van néhány ház, ami elég stabilan áll. Az egyikben a shadleki nézelődik, de szól neki Elizar, hogy hagyja, az nem biztos, inkább keressen másikat. A fiú inkább vár, míg a foglyot megkötözi Elizar és nem is engedi el maga mellől.

Lassan megérkezik a karaván többi rész is, élen Mehira emberei helyett a másik lovas dzsad, aki nem akart veletek jönni. Egyből a fiút keresi - talán az apja lehet -, meg is örül neki, amikor meglátja, de a kötés felfedezése után igencsak fordul a kedve. Először a fiúval veszekszik, aki kap is tőle egy pofont, majd Mehirával szólalkozik össze, de neki sikerül valamelyest lecsendesíteni.

Megérkeznek a többiek is, és amikor lemálháznák a jószágot azokat nem elengedik, hanem egy részét összeterelik és összeszedik a vizestömlőket, mondván itt nem lesz víz, hoznak. Aki odaadja a vizestömlőjét - a shadleki odaadja -, azét felmálházzák a hezdinek hátára majd Mehira öt embere igencsak sietve elhajtja öket.

Jobban megnézve a települést állhatot valami szűk száz vályogházból, de nagy része már szétesett vagy fog nemsokára. Van egy jópár, ami stabilnak tűnik - vagy legalábbis neked úgy néz ki és Mehiráék is azt állítják róla - és a karaván utasai ezek közül választanak illetve ilyenbe állítják be az ittmaradt jószágot és a málhát. Két nagyobb és két kisebb tér köré szerveződött a település, mindegyik térn van kút illetve van, hogy házaknál is látni, de amit látsz, az mind ki van száradva, a többség be is van temetve. A házakhoz tartozó hajdanvolt kerteknek már nyoma sincs, néhány elszáradt bokor vagy fa mutatja, hogy hajdan jobb volt itt élni. A kerítések, vagy inkább falak jó része sem áll már. Idő van, a víz később fog megérkezni.

Néhány háztetőre felküldi Mehira egyik-másik emberét és kérdezi, milyen erős illtve mit látni.

Ma reggel csak harmat volt, úgy néz ki, komolyodik a dolog. A lemenőfélben lévő nap fényénél jópár felhőt látsz az égen. Ritka egyszerre ilyen sok.

[Garmacor]

Nelveta

Amikor Látom Mehiráék tekintetét nem állom meg szó nélkül.
- Ha ellenvetésetek van kérlek mondjátok. Mindannyian tudjuk hogy egy csapatban nem jó ha ellentétek vannak a tagok között.

- Igen az is a belsővárosban van. A legendák tornyában őrzik Enika Gwon legendagyűjteményét. Állítólag összegyűjtött a maga korában minden legendát bár én ezt nehezen tudom elképzelni. Igen én is hallotam róla. Azt személy szerint biztosra veszem, hogy számtalan dolgot köszönhetünk a Godoni birodalomnak. Ahogy Kyriának is.

Ahogy megérkezünk az elhagyatott faluba én is körbenézek. Megnézem az egyes épületeket s bár nem értek hozzá azért igyekszem felmérni, hogy melyik az amelyik stabil és melyik az amelyiket kerülni kell. Amikor látom, hogy Mehira összeszólalkozik a másik dzsaddal megjegyzem magamnak, de nem avatkozok közbe.

Amikor vízért indulnak odamegyek Mehirához.
- Én is elmennék a vízhordókkal. A lovamnak jót tenne a friss víz.
Amennyiben nincs ellenvetése én is elmegyek vízért.

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, este
______________________________________________________

Mehira válaszol szigorúan:
- Akkor a fogoly a mienk. Csak a mienk!

Mehetsz te is vízért és más is, aki akar. Nem nagyon akar senki a shadonin kívül, aki hozza a lovait, a vezetéklovakat is, akárcsak te. Látod, a két dzsad, akiknek van lovuk, még nem higgadtak le teljesen, így akkor most ez kimarad a részükről, míg Mehira átadja a lovát a vízért indulóknak.

Nem a tisztább, minden bizonnyal útnak használt részeken mentek, hanem inkább mellette, valami a bokroktól tisztább útvonalat követve. Látod, hogy ennyi teve elhozása teljesen fölöslegesnek tűnik, de az öt hadzsi szorgalmasan hajtja őket. Van a hadzsik között kettő, akikkel közös élményetek volt a vadászat; ők inkább messzebb húzódnak tőled. Érzésed szerint valamivel kevesebb, mint egy órát haladhattatok, majd egy patakhoz juttok. A hadzsik vezetője mutatja neked és a shadlekinek, hogy segítsetek. Lemálházzák a vizestömlőket, isznak és elkezdik tölteni. Az egyik adzsi a tevéket - és ha adjátok, a lovakat is - itatja lejjebb a patakon, míg egy másikat elküldenek, aki kisvártatva jópár faággal tér vissza. Ahol eddig láttál fát, az általában vizesebb helyen volt - vagy legalábbis olyan helyen, ahol nem is olyan rég még talán víz lehetett. Amikor minden vizestömlő tele lett és a jószágok is ittak, visszamálháznak, a faágaklat a hátsó tevék mögé kötik, hogy a lombot a földön húzzák, majd irány vissza az elhagyatott faluba, de ezúttal már az úton. Van bőven időtök beszéletni a shadlekivel.
- Maga ezekben az ősi kultúrákban is járatos? Igazán bámulatos!

Visszaérve a városkába két háztetőn látsz hadzsikat. Egyelőre könnyen észreveheted őket, mert nem akarnak elrejtőzni és még csak szürkület van. Többé-kevésbé találsz magadnak (vagy valakivel együtt, ha akarod) éjszakára egy jobb állapotú szállást. Az épületben bútor nincs. Általában két, esetleg három helyiségesek a házak. A város szélén inkább egy-két, míg beljebb a több helyiség is előfordul, de ez a 2-3 a tipikus. Az égen a felhők továb gyülekeznek, de ezt otthon, külnösen a tebgerparton, még nem neveznéd komolyan felhős időnek, itt viszont eddig igazán különlegesnek számít.

[Garmacor]

Nelveta

Mehira szavait hallva megkeményedik az arcom.
- A fogoly a tiétek azzal a feltétellel hogy elfogadjátok, hogy gyógyítom.

Ahogy itatni megyünk nézem a tájat, ha épp szükséges segítek a tevéknél és természetesen a tömlők megtöltésekor is. Megitatom a lovaim és én is iszok. Ahogy meglátom a faágakat vontató tevéket elmosolyodok.
<ügyes trükk>

- Nem sajnálatos módon nem csak néhány apróságot tudok.

Ahogy visszaérünk egy kicsit körbejárom a települést majd a többiek közelében keresek szállást éjszakára magamnak. A páncélom gondosan megtisztítom és a lovam is lecsutakolom. S úgy várom az esti étkezést.

[A Rászil]

______________________________________________________
KM esemény [Iymer]
JK: Nelveta cwa Klangoro (Erigowi krad lovag)
Helyszín: Hamed emírség, el Mezira városa, Karavánszeráj
Idő: Pyarron szerinti 3691, Téli évszak, 3. nap, este, 4. nap reggel
______________________________________________________

Ezútal nincs közös étkezés, legalábbis semmi mozdulat sem utalt rá és senkit sem láttál vadászni indulni. Esteledik. Találtál szállást, gondosan lepaklod a felszerelésed, és kénytelen vagy a magadéból fogyasztani, majd - mivel az épületekben még gyorsabban sötétedik - elalszol. Arra ébredsz fel, hogy valami zaj van kint, de meghallod, hogy csak esik az eső - de az nagyon. A házakba nem folyik be a víz, a te tetőd bírja még, de az utcán már patakok vannak. Maga az eső nem nagyon hosszú, szűk két órás lehetett, de az bőséges. Időközben felkelt a nap és szárítja a vizet. Hajnalban nem hallottad a karaván indulásának a hangjait, így maradhattál a szállásodon. Ha kimégy, szakad az eső, minden csupa sár.

A hajnalból reggel lesz, majd délelőtt és a nap gyorsan szárítja a vizet. Tisztúlt a portól a levegő, és talán a hőség sem olyan nagy, mint eddig - ellentétben a páratartalommal, az ezúttal kimagasló. Az égen maradt még néhány kósza felhő.

Ahogy a délelőtt során szárad a föld, a karaván is indulásra készül abba az irányba, amerre tegnap vízért voltatok. Mehira előreküld három ebmerét, kettő pedig minden készülődés ellenére a tetőkön marad, majd lassan xsak megindultok. Elizar továbbra is vigyázza a foglyotokat, míg Mehirának láthatóan elég sok dolga van, hol előre megy, hol hátra. Marad társaságnak a shadleki.