K: Iymer Senton barát - az Aranykör lovagja
Esemény: I.fejezet - egy békés oázis
Helyszín: Al Hidema közelében, a moug törzs szállásterületének déli határán, egy falucskában,
Idő: a Pyarron szerinti 3691. esztendő tele, 2. nap reggele
Kisvártatva Karim hajlékának hűvösében ülsz törökülésben, öledben papír, melletted tintás tégely, kezedben lúdtoll. Ez utóbbit szorgalmasan kell forgatnod, ha lépést akarsz tartani vendéglátótok sebesen pergő nyelvével.
Mikor megérkeztetek, az öreg elöljáró hamar elhajtja a háztól népes családja igencsak kíváncsi természetű tagjait, majd bunn-cserje levével kínál benneteket.
Ezután a "tiszteletkörök" következnek a dzsad szokásoknak megfelelően: az öreg a gyógyító tudományotokat méltatja szép, hosszú körmondatokkal, míg Wentuss a vendégszeretetet magasztalva igyekszik viszonozni. Végül kezdenek a tárgyra térni, s Karim a tegnapi "kínos fogadtatás" miatt legalább ezerszer is bocsánatot kérve alkut ajánl.
"-A barátságotokért és nagylelkűségetekért cserébe minden kérdésetekre legjobb tudásom szerint válaszolok!"
Wentuss kérdez - terád marad az íródeák szerepe.
Jó óra hosszat is eltart, mire az öreg dzsad torka annyira kiszárad, hogy abbahagyja a beszédet; így végre te is megdörzsölheted és megmozgathatod zsibbadó kezed.
Akárhogy is: egy kicsit elszoktál már az ilyesmitől, hisz utoljára az iskolapadban kellett ennyit ennyire gyorsan körmölnöd.
Sebaj: a kapott információ ha nem is nagy durranás - tovább színezi a sivatagi életmódot folytató törzsek-nemzetségek életéről alkotot képeteket.
Wentuss somolyogva méregeti, ahogy "gyógyítgatod" a kezed.
-Ne haragudj - egész belemelegedtünk, és kicsit megfelejtkeztünk rólad, azt hiszem... Kárpótlásul kérlek, tégy fel te is pár kérdést a barátunknak, ha akarsz. - mondja végül (természetesen pyar nyelven.)
Ezenközben vendéglátótok visszaér, kezében kancsót és bögréket hoz:
-Igyatok, effendi, igyatok!.. Bőven van vizünk!