<..Szép dobás volt meg kell hagyni...remélem a következő is az lesz....>
Amikor közelembe ért az ellenfelem, folytatom a védekező harcmodorom bízva abban, hogy Rahib ezt az alakot is olyan könnyedséggel tudja leszedni mint az előzőt.
--Ha harc közben ellenfelünk gondolna egyet és futásnak eredne, és már amikor olyan körülbelül 3m-nyire futott el tőlünk, megpróbálom ellőni a lábát és ha eltaláltam, utánafutok, hogy megállítsam és (ha szerencsém van és nem vérzik el 3 szegmensen belül) megpróbálok kihúzni valamit belőle, Rálépek a lábammal a mellkasára illetve az újra megtöltött nyílpuskát közvetlen közelről az arcának szegezem és ezeket a mondatokat intézem hozzá:
- Ne is próbálkozz semmivel, előbb meghúzom a ravaszt, minthogy egy tőrt belém tudnál vágni.... Figyelj rám, mert megkönnyíthetem a halálod! Vagy elmondod kik küldtek, vagy mit akartatok és gyorsan végetvetek a szánalmas életednek, vagy - és itt lepillantok a lábára - Nem mondasz semmit és akkor egy nagyon hosszú fájdalmas halálod lesz... Tudod milyen érzés amikor valaki elvérzik? Nem? Azt mondják mint amikor az embert elhagyja az ereje egy csontrepesztően hideg éjszakán.. Szóval ?! Válaszolj!
//Arra az esetre, hogyha az ellenfelem megpróbál elfutni kidobok egy célzó dobást. Ha viszont ott marad, folytatom ugye a védekező harcmodort. U.I.: kockadobálóban kidobáltam a találatot és egy valószínűleg halálos sebet kap (a lábán) az ellenfél, ezért editeltem hozzá a fenti monológot a reaghoz. Persze, ha alapvetően nem fut el, vagy meghal, figyelmen kívül lehet hagyni.//