Sool Testvér kalandjai

[Dorio Racchini]

Név: Sool Testvér
Kor: 25 éves
Jellem: Élet, Káosz
Faj: Ember
Neme: Férfi
Kaszt: Hamisító
Vallás: -

Helyszín: Erion - Örömnegyed
Idő: P.sz. 3703, Meleg évszak, Lant hónapja

[Dorio Racchini]

Immáron két hónapja, hogy megnyitottatok, de a forgalom még elég alacsony. A bolt keveset termel, nincs nagy érdeklődés, próbálkozol a hírnév megszerzésével, de egyelőre a stabilitást kell megtalálnotok. Barvol is azt tanácsolta, valamelyik nap, hogy később ráérsz, valami nagyobb dologgal kirukkolni, hogy meglegyen az áhított ismertség, hogy egyéni akciókat is csinálhass. Ha nem lennének illegális tevékenységeitek, nem tudnátok hosszútávon fennmaradni, de igaz, a bolt inkább csak az álca.
Már egy ideje várod klánod hívását, hogy kaphass valami megbízást, hogy bizonyíthass, megérdemelt volt a beléd vetett bizalom.

*****

Egyik este, mikor épp bezártátok a boltot, kinn állsz a bolt előtt. A hátad a hideg kőnek veted, és pipázol. Hosszú nap volt, megérdemled a pihenést. Próbálsz kikapcsolni, játszani a füsttel – már amennyire ez itt az Örömnegyed határán lehetséges, de ilyenkor, amikor a nap még súrolja a horizontot, kicsit leapad az emberáradat, és van még egy kis nyugalmasabb időszak, mielőtt elkezdődne az esti mulatozás. Az utcai kereskedők nagy része épp lehúzza a boltot, vagy már el is indult az otthonába, páran maradnak csak, kiknek portékáira éjszaka is nagy érdeklődést mutatnak az ide látogatók. Teljesen kikapcsolsz, próbálsz együtt lélegezni, együtt élni a helyszínnel, a sürgő-forgó emberekkel.
Szinte észre sem veszed a feléd vágtató Guv-ot, kinek arcán széles mosoly terül el.

- Szevasz Kölyök! Gyere velem, hatalmas híreket hoztam – az utolsó mondatot szinte a füledbe súgja. – Barvol! Gyere! Ugye becsuktatok már? – fordul feléd hírtelen, mire kurtán biccentesz.
Hozzászoktál már, ehhez és tudod is mit jelent. A klántól jött utasítás, és Guv viselkedéséből, izzadságszagú megbízatást szimatolsz, melyet a lehetőség szele leng körül. Szinte érzed, a gyomrod felöl feltörő örömet. De higgadtságra sarkalod magad.
Belakatolsz és sietős léptekkel hátrafelé indulsz Barvol műhelyébe, legtöbbször itt szoktatok beszélni. Mindketten ülnek már és a napi átlag hírekről beszélgetnek, a harmadik neked készített székre huppansz. Guv szinte azonnal feléd fordul.
- Megbízás jött a klántól kölyök! Eljött az idő, amire vártál – széles mosoly keretében jelenti be. Mindig is híres voltál arról, hogy tökéletesen tudod álcázni érzelmeid, de most megrándul a szád széle. Tudod, hogy előttük ezt megengedheted magadnak.
- Valaki feljebb kitalálta, hogy miként kereshetnénk egy kis mellékest, és minden hamisítót szinte berendeltek ebbe a munkába - folytatta immáron komolyabb hangvétellel Guv - Erionba fellelhető értékesebb műalkotásokat kellene lemásolni. A legtökéletesebb módon, és később ezeket bocsátjuk majd áruba.
A második fele még nekem sem világos teljesen – válaszol a ki nem mondott kérdésre Guv – Valami más is van még itt, de az egyelőre nem közzétehető információnak számít, így még nem ért le az én szintemre.
Karba fonja kezeit, szeme elidőzik az asztalon, majd hirtelen, mintha csak felocsúdna, folytatja.
- Vállalni kötelező, egy munkát mindenképp el kell végezni. A többi már akkor jön szóba, ha az elsőn jól szerepelsz. Folyamatosan haladunk fölfelé "érték" ügyileg. Ha jó leszel benne, egyre előrébb kerülhetsz, és egyre fontosabb tárgyak jönnek majd szóba.
- Mi a véleményed Sool? - kérdezi Barvol, aki először szólalt meg mióta bejöttél, közben rád emeli fürkésző opálkék szemeit.

[Kiaan Hargun]

SOOL


Hosszú nap vége ez, a falak adta hűs enyhülés remek felpezsdítő erő a léleknek.
Rövid pipájával babrál, helyezgeti a parazsat. Mélyeket szív bele és karikákat pöffent a fülledt levegőbe. Mellényét alkarjára hajtja.


< Ideje elvetnem a gondolatok magjait magamban, hogy mit is szeretnénk a Sorstól. Vagy hogy a Testvérek mit szeretnének tőlem. Lehet, hogy előtte le kéne kicsit csiszolnom agyam barázdáit...Hagynom, hogy magával sodorjon valami korai indulású csürhe. Vagy ugorjam a mulatozást, néhány kapu az olcsó karok ölelése...?>


Lopva figyeli az embereket, néha a háztetőkre sandít. Persze ezeket a csinosabb fehérnép leplezetlen bámulásával álcázza. Nem árt tudni, milyen valódi mozgás történik az utcákon. Közben egy pillanatra sem hagyja ott a fal hűs menedékét.
Újabb szippantás a rövidke pipába.

<Ah, engedd már el magad, Testvér. Attól, hogy feszengesz a jövőn, meg a környék mozgolódásán, nem mozdul majd előrébb semmi. >

Fejét hátraveti, szemét lehúnyja. Beszívja a népektől szagos, meleg levegőt. Az otthon illata.
Izmait ellazítja. Majd az este hoz, amit hoz. El fogja fogadni, bármi is legyen az.

<Ideje tán' inni valami erősebbet?>

Guv kibillenti az elmélkedésből, bár az ijedelemtől azért messze áll.
Válaszul csak bólintásra futja részéről, az ereiben szétáradó örömöt palástolva.

< Az idő elhozta, amit kell... Úgy vártam már! Csak higgadtan, Sool, csak higgadtan.>

Csak reméli, hogy nem veszi észre senki, hogy csúszik a kezében a lakat és a kulcs, annyira izzad a keze. Megembereli magát és határozott mozdulatokat kényszerít ki ujjaiból. Amikor megbizonyosodott a lakat második kattanásáról, nagy levegőt vesz. A kulcsokat nadrágja zsebébe süllyeszti, megindul Barvol műhelye felé.
Annyira felizgatta, amit Guv mondott, hogy még pipáját is elfeledi váltani, rövidszárú parázstartójával érkezik a műhelybe. Ezt az izgalmat, s arca áruló rángását már felesleges rejtegetnie, Testvérek között van.
Miközben Guv beszél, lopva Barvolt fürkészi. Az öreg sokkal inkább képben van... Bármilyen rezzenés sokat mondhat. Nem baj, ha nem szólal meg, apró jeleket kutat. Guv mondatai óvatosságra sarkallják, nagyon is megfontolja, hogyan és mit mondjon.
Igyekszik a közvetítő minden szavát megfelelően kielemezni, hogy megállapítson bármilyen torzítást az igazsághoz képest, ha akadna.


<Ha többeket is bevonnak, az nagy dolog lehet, az ilyet nem szabad félvállról venni, akkor sem, ha csak terelés lenne valami másról.>

Barvol kérdésére ráharap a pipára, karba fonja kezeit.

- Amit a Testvér felvázolt, ahhoz nem kell a véleményem, Mesterem. Természetesen mindent vállalok, amit hozol. A legnagyobb megtiszteltetés ez nekem. Habár nagy horderejű dolog lévén körültekintően kell dolgoznom.
Egyéb részletekkel is szolgálhat a Testvér - biccent Guv felé - , vagy egyelőre elégedjek meg a tudattal, hogy munka áll a házhoz?

[Dorio Racchini]

Barvol elnyom a félmosolyt. Ritkán látod őt,amint utat engedne érzelmeiknek, és ez is ezen ritka alkalmak egyike volt irányodba.

- Ezt a választ vártam tőled Fiam! - előregörnyed és gyorsan megpaskolja az vállad, miközben fáltápászkodik a székéből - Látod Guv, az ifjak között az egyik legérettebb.

Guv fura fintort vág ki, de Barvol a szeme sarkából észlelhette, mert csattanósan szól oda neki.

- A fölösleges kérdezősködés mellőzése is egyfajta érettség, te tudatlan. Érzem a fiúban, a kiváncsiságot, a tettrekészséget és a tenni vágyást - mondja már szintén lágyan - Guv ne húzd az időnk, világosítsd fel! - azzal komótosan elindul az üzlet elejébe.

Guv leszegi tekintetét a megfedés hallatán. Szinte érezni tisztelet erejét, ami az Öreget körül lengi. Mindig, bárki érkezett a klántól hozzátok, szintén így viseltettek Barvol-al szemben.

< Mily sokat kaptam tőle, mégis míly keveset is tudok róla > fordul meg a fejedben.

Amint kifelé indul a szobából, Guv újra rád emeli tekintetét, vágyakozva végig méri a pipdat, és ő is a sajátjáért nyúl a mellénye belső zsebéhez, és lassan, robotikusan tölti és gyújta meg miközben magyarázni kezd neked.

- Az első pár feladatot a klántól kapod közvetlenül. Utána ha jól teljesítesz, te is tehetsz javaslatokat majd a következő munkákra. És ajánlott is magadnak szálítani a következő feladatokat, megérheti - az utóbbit halkabban egy kacsintás keretében osztja meg veled.

- Minden feladatot alapjáraton egyedül kellene véghez vinni. Persze, tudom, hogy neked nem a besurranás az asztalod, de kapsz majd segítséget, ha kell a zárnyítással sem kell bajlódnod - folytatja Guv - A műtárgyat úgy kell lemásolni, hogy a tulajdonosnak semmi sem tűnhet fel. Semmi! Hogy meglovasítod, és itt másolod, vagy ott helyben készíted, az rád van bízva. Ezt valahol veheted vizsgának is. Kiváncsiak a helyzetfelismerő és problémamegoldó képességeidre. 1 heted van! Bármilyen segítség kell nekem szólsz! Embert is kaphatsz magad mellé, de mind inkább magadra hagyatkozol, annál inkább bizonyítasz. Minden este jövök, vagy napközben felkeresel a Szürke Szamárban.

//Off: A Szürke Szamár a klánotok által felügyelt kisebb fogadó, pár utcára tőletek//

- Az első feladat, egy a Kereskedő-negyedben székelő dzsad kalmár fetményének hamisítása. 3 hamisítványt kell készíts. Márd fel a terepet, készíts tervet, hajtsd végre! Információkat találsz ezen a pergamenen - itt egy összehajtogatott fecnit nyőjt át neked - Ne hagyd el! De ezt gondolom magadtól is tudod.

Közben Barvol tér vissza, egy-egy teli boros kupával a kezében. Az egyiket feléd tolja, a másikat miközben visszaül közétek magaelé teszi le.

- Guv, neked nem hoztam, te iszol eleget a Szamárban.

- Ha nincs más kérdésed, akkor én továbbállok - Guv még rátok néz, ha nincs kérdésed, elköszönöm és távozik, ha van akkor, természetesen még válaszol.

*****

Miután kettesben maradtok Barvol-al, kicsit kortyol a borából és rád emeli tekintét.

- Na Kölyök! Eljött az idő. Ha gondolod szívesen segítek. Min töröd a fejed?

[Kiaan Hargun]

SOOL



\\ OFF : egy hetem van a dzsad festményére, vagy egy hét a "vizsgaidőszak"? \\

< A feddésben nem szabad részt vennem, még egy szem mozdulatának erejéig sem. Guv jóindulata nem csorbulhat irányomban, s Barvol igazi ragadozóként osztja a népeket, ha kell. Alig mond valamit, az sem hangzik túlságosan fenyegetően, de... Minden szava csontig hatol.
Mily' sokat kaptam tőle, mégis míly' keveset tudok róla...
Ezen változtatni kell. Ha valaki elregélheti, mi rejlik odabenn', s odakinn', az Ő.>


Miközben az Öreg rendreutasítja Guvot, Sool végig az összekötő szemébe néz. Arca merev, semmiféle érzelmet nem kíván mutatni.
Barvol felálltával az asztalra teszi füstölgő pipáját. Guv vágyakozó tekintetére jó házigazda módjára némi dohány felajánlásával reagál. Figyelemmel követi vendége dohányzási szokásait.

< A későbbiekben az ilyen apróságok sokszor elengedhetetlen fontossággal bírnak>

Érdeklődve hallgatja az összekötő szavait. Amikor az halkabbra veszi, s rákacsint, újra ráharap pipájára.

<Mire a súgdolózás, tán Barvol tudtán kívül dolgozzak?>



A boroskupa láttán hálásan néz mentorára, fejet hajt a gesztus előtt.

- Köszönöm az italt, Barvol.

Guvot kérdések nélkül engedi ki hátul - barátságos hátlapogatás kíséretében.

- Nemsokára találkozunk, Testvér.

Igyekszik nagyonis magabiztosnak tűnni, mint aki pontosan tudja, mit fog tenni az elkövetkezendő hét napban.

< Pedig dehogy tudom, egyelőre túl sok az ismeretlen tényező.>

A cetlit azon nyomban széthajtja, ahogy visszaér a műhelybe.
Az Öreg kérdésére először átfutja a pergamen tartalmát, majd szemöldökét felvonva helyet foglal.

- Mesterem... Ez rossz iparosmunkának fog tetszeni. Három másolat ilyen rövid idő alatt magában is próbára tenne. Ezen felül felderítés, elterelés, behatolás. Persze, a Testvéreknek minden lehetséges. Azonban a festményekből igy pont a lényeg veszik majd el - a lélek. Ha a képnek nincs lelke, nem lehet hosszú élete, míg rá nem jönnek, hogy nem eredeti.
Bocsásd meg, szavaim, Barvol Testvér. nem üres fecsegésnek szánom. Csupán aggályaimat vetem fel... - hörpinti fel a kupa felének tartalmát.
Előbbi okfejtésem nyomán az első munkát célszerű lenne hazai pályán elkészíteni, itt, a műhelyben. Úgy talán több életet tudok verni a másolatokba, habár ez attól is függ, milyen jellegű kép maga az eredeti.
A munka idejének függvényében megeshet, hogy az első másolatot ki kell majd cserélnem az eredetire, hogy a második és harmadik munka is szép legyen.

< Másolatot másolni, még a gondolattól is berzenkedem>

- Utána kell járnom a kalmár dolgainak, halasztás és feltűnés nélkül. Az idő szorít, s jó természeténél fogva hibákra sarkall. Ezeket a hibákat kell kiküszöbölnöm, már jóelőre.

Felhajtja, amit még a kupában talál.

[Dorio Racchini]

//Off: Egy hét csak erre a feladatra. Nincs "vizsgaidőszak", azt csak hasonlatként használta//


A fecni tartalma
Név: Hassab al Khab
Kinézet: Középkorú, kissé kövér, közepes testmagasság. Klasszikus jómódú dzsad viseletben jár. Hosszú ing, fölötte bist, fején sokszor hord kuffija-t (hosszú kendő). Ezt legtöbbször valamilyen arany, vagy ezüst fejdísszel hordja, amik mindig drága kövekkel vannak kirakva. Kedvenc színei a homokszín, a fekete, a sötét barna, és kiegészítőnek a barna árnyalatai. Egy díszes dzsambia lóg, használatának fokáról nincs beható ismeret.
Egyéb: Az elmúlt pár évben sikerült ilyen magasra jutnia. Még nem mozog otthonosan a módosabbak között. Próbál hozzájuk hasonlatosan viselkedni, dőzsöl, sok hivatalos eseményen jelenik meg, drága ruhákban jár, ékszereket hord, több feleséget tart.
Egyik új szerzeménye a Dzsambiák tánca, egy hírhedtebb dzsad műalkotás. Ezt kell hamisítani. Nagyon büszke első nagyobb szerzeményére.

Tulajdon: A kereskedőnegyedben saját utcája van. Számos kufár és kisebb kereskedő tartozik a keze alá. Több tucat standja és két üzlethelyisége van.
Saját kis fogadója, és egy nagy háza van a Kereskedőnegyed módosabb keleti részében.
Szolgálók: A házban nagyjából egy tucat szolga tevékenykedik. Saját testőrsége van, ami 15 főből áll, főleg dzsad harcosok. Valószínűsíthetően szoros kapcsolatot ápol egy a negyedben található tolvajklánnal, a nevük Sivatagi Viperák.

*****

Amíg beszélsz Barvol kissé maga elé mered, de érzed, hogy mereven figyel. Még az elején rámutat a kezedben lévő fecnire, és lazán elkéri. Gyorsan ő is átfutja a benne rejlő információkat, minden mondatodnál aprókat biccent és közben aprókat kortyol a sötétvörös borából.
Két mondat között te is megízleled. Elsőre nagyon bársonyosnak találod, de pár korty után, kicsit száraz lesz az ízlésednek. Viszont bivaly erős, minőségi bor.
Mikor befejezed mondandód, Barvol még mindig maga elé mered, majd lassan, vontatóttan kezd el beszélni. Úgy néz ki, mintha még maga sem tudná, hogy mire fog kilyukadni mondandója végén.
- Helyes meglátás. Viszont, pont az idő rövidsége miatt, nem biztos, hogy elvárt, a teljes azonosulás az eredeti képekkel. Ha az első műsolat tökéletes, azt már könnyen tudod, hogy is mondjam... Utánozni végül is - tovább gondolkodik, és kortyol egyet - Bízz magadban! Ez a lényeg. Talán nem ártana, úgy csavarni a dolgokat, hogy maga a kalmár engedélyével hozhasd el a képet. Tudom is én... A hamisításban nem mindig a tényleges sokszorosítás, kopírozás a lényeg, hanem hogy hogyan jutunk el oda. Ez néha a sava-borsa - még mindig maga elé mered, kissé megakad, majd lassan rád néz - Érthető ez a vén-fecsegés?

[Kiaan Hargun]

SOOL

< Ejj, derék nedű ez, ebből még szereznünk kell később>

< Ha Hassab valóban gyermekcipőben jár új szerepében, akkor talán könnyebb lehet megfordítani a világot körülötte. Mennyire lehet eszes, ha foga fehérjét kimutatva kapkod a hatalomért? Elviekben ugrik minden új lehetőségért, hogy mások szemében tetszeleghessen...>

- Érthető, Mesterem. Szavadnak nyomán arra gondolok, hogy Khabnak saját kezűleg kell átadnia a képet. Bizalommal. Erre ilyen kevés idő alatt csak akkor tudjuk rávenni, ha már most elvetjük a szándék magjait benne. Kezdetnek összeütnék valami sivatagi témájú képet, csalinak.


Feláll, nekidől a falnak. homlokát masszírozza, úgy elmélkedik.

- Nos. A Dzsambiákat meg kell sebezni. Csak éppenhogy, hogy tökéletesen javítható legyen. Olyan csekély hibácska, amit még egy szolgáló is elkövethet véletlenül, apró karcolás. Hassab büszkesége persze nem maradhat csorba - a takarítószemélyzet kivégzése még nem hozza vissza a kép tökélyét .
Kérek egy embert Guvtól. Egy jó homoki szófacsarót. Felöltöztetjük szépen, ibarai nemes módon és elküldjük a dzsad ivójába.

A kupát bámulva mosolyodik el.

- Emberünk fizet egy kört a helyieknek és arról kezd áradozni, hogy rátalált a dzsad művészetek szépségére. Van is nála mutatóban példa, ott a képem.

- Kicsiben kezdi, először csak egy - két emberrel. Próbál olyan beszélgetést indítani, ami alapműveltségi művészet. Aztán lassan a festészetre tereli a szót, kicsit nagyobb hanggal. Valaki szájából úgyis kipattan majd Hassan neve. Egy ilyen kép nem marad hír nélkül, sokan bizonyosan tudják, hogy a Dzsambiák Tánca Khab tulajdona. Jól leitatjuk a dzsadokat persze és hagyjuk, hogy a jó emlékek megfoganjanak fejükben.
Emberünk így bejelentkezik Hassabhoz. Ha másért nem is, csak hogy láthassa a képet. Ajándékkal érkezik persze - a képemmel. Meséje hátszelet kap a saját helyéről is, nem hiszem, hogy nemet fog mondani. Ha Hassab addig nem vette volna észre a karcot, Testvérünk felhívja rá a figyelmét. Egyben - egy kezdődő új barátság jeleként felajánlja, hogy megjavíttatja. Olyan kerettel, amilyennel csak akarja.
Nálunk.
Személyesen adhatná oda, saját kezűleg az enyémbe.
Akár meg is várjatja kint azt a két órát...
Eh, azt hiszem, baromságokat beszélek, lehet, hogy a fejembe szállt a bor. Guv nem is biztos, hogy erre adna embert. A dzsad lehet, hogy ennél sokkal gyanakvóbb.

Megáll kicsit, hogy lássa Barvol reakcióját.

- Mindenesetre igazad van, Barv. Valami olyasmivel kell előállnom, ami magától idehozza Hassabot. Lehet, hogy az ötletelés előtt látnom kellene egy napját, hogy az alaprutinjaihoz képest jól időzítsünk, bármit is teszünk.

Fáradtnak tűnsz, mit tehetek Teérted, Mester?

[Dorio Racchini]

Miközben beszélsz, Barvol tapasztalt, ráncos arcán egy halvány mosoly bujkál. Szemre is látszik, hogy tetszik neki ötleted. Mikor befejezed kis hatásszünetet tart, majd lendületesen beszélni kezd.

- Szép elképzelés Fiam! Gyors gondolkodás kell ide, az idő sürget. Az alapja jó, de talán kellene rajta finomítani. A megfigyelés jó. A mai estéd akár rá is szánhatod, persze álruhában. Holnap indul az egy heted, úgyis.

Feláll, majd újra ki indul a szobából, de közben tovább beszél hozzád. Finom papucsa még a durva, rpsszul illeszkedő fapadlón is hangtalanul siklik.

- Jó lenen bármi információ róla. Mit csinál este, mennyire van szoros kapcsolatban a fogadójával. Lehetséges lenne, hogy sokat lejár oda. Az információ vajon milyen gyorsan áramol hozzá - közben hallod hogy kint üvegekkel babrál Barvol, kis erőlködés vegyül a hangjába - egyáltalán milyen népek járnak oda... - újabb szöszmötölés, kis csörömpölés, majd halkan mintha csak magának beszélne - Á Darton hurcoljon el, viszem akkor az egészet - azzal egy teljes üveg borral jelenik meg az ajtóban.
- Gondolom te már nem kérsz többet, hisz még dolgod van - kissé viccelődve kérdezi Barvol, de azért egy ujjnyit tölt még neked - Vissza térve a dzsad-ra. Mindenképp kell még róla info. Embereket is tudunk másnapra szerezni, akár dzsadokat is, ez múlhat akár attól, hogy kiket látnak a fogadóba szívesen... Részletek Sool, részletek. Igen fontosak!

Tölt magának, kissé hátradől és tovább gondolkodik.

- Több ember kellhet. Ha megérkezik a beetető, ahogy mondtad, felhozza a te történeted, de kell, olyan is aki már hallott rólad - az utolsó előtti szót jól megnyomja - Jó, ha valaki alá is támasztja a dolgokat. Ha úgy alakulnak a dolgok, akár már aznap este meg is jelenhetnél.

Szótlanul üldögéltek tovább. Barvol poharazgat, és neked is folyamatosan pörög az agyad. Egymásután villannak fel képek, képtelenebbnél képtelenebb ötletek jelennek meg belső szemed előtt, de némelyik részlet még akár hasznosnak is tűnhet. Tudod, hogy most erre van szükség, egész belső éned ennek a feladatnak a megoldásával kell hogy foglalkozzon. Teljesen átadod magad a gondolataid áradatának. amikor szinte tűszúrásként hatol füledbe Barvol következő mondata.

- Nagyon jó ötlet, ha ide csábítod. Akár még állandó vevő is lehetne belőle, és talán szerezhetsz majd információkat az ő köreiről, találhatsz ott majd palimadarakat bőven. Ez nagyon jó ötlet! - lassan felkel és megveregeti a vállad, majd az üveget magához ragadva indul el kifelé.

*- Fáradtnak tűnsz, mit tehetek Teérted, Mester?*

- Jó a szemed Fiam! Nem tehetsz semmit, köszönöm! Azt gondoltam, hogy egyszerűbb lesz ez a boltos színjáték, de fárasztó tud lenni. Hiányozik a nők-alkohol-balhék háromszög. Mégis átnézek a Szamárba! Rád is vár még az este, vagy így, vagy úgy - azzal elvonul a szobája felé, de azért távozóba, még visszaszól neked - Profi besurranót szerezve, akár a kis hibát is megejtheted minél hamarabb. Az árnyak órái erre megfelelőek.

[Kiaan Hargun]

SOOL


< Ez igen, az Öreg aztán tudja, hogy dobja fel az estéjét>

Felhajtja, amit Barv kitöltött. Nem feledi az asztalon a pipát, kezdi összeszedni a mellényt, közben rámosolyog.
Olyan igazi, köszönet - és tiszteletteljes mosollyal.
Amikor Barv indulóra fogja, utána int.

- Jó éjt, Barvol. Köszönöm.

< Éléskamra. Hosszú éjszaka lesz, nem árt, ha van valami bennem a boron kívül is.>

Már lendül is dolgaival kezében az éléskamra felé. Valami kósza szárított húst rágcsálva lép a galéria lépcsőire. Gyorsan elpusztítja - közben elmélkedik.

< Ha jól sül el, nem szégyen embert kérni Guvtól. Legyen akkor. A képet holnap, alvás után készítem el. Minél hamarabb kapok egy besurranót, annál hamarabb megcsinálhatjuk a karcot... Plusz nem ártana akkor beolvadni az ivó környezetébe. Irány a Szamár. >

Gyorsan átöltözik utcai ruhába.
Csendben távozik, mormogva jó mulatást kíván az Öregnek.
A Szamár felé veszi az irányt. Sodródik a tömeggel, kerüli a feltünést.
Belépve Guvot keresi tekintetével. Ha megtalálja, csendes helyre vonja. Két embert kér tőle, egy besurranót a karc elvégzéséhez, és egy dzsad származású színészt. Csak szándékát jelzi, s érdeklődik, mikor számíthat rájuk. Valamint végig nyomon követi Guv reakcióit. Ha nem mutatkozik érdeklődőnek terve iránt, akkor nem is mond semmit - ha igen, akkor beavatja az alapkoba.

- Dzsad gúnyák nekem sem ártanának - a késő este már Hassab környékén talál szándékaim szerint - súgja.

- Nemsokára kiderítem, kinek tartozik hűséggel, aztán arra a szerepre faragjuk a mesénket.
A cél, hogy a barátunkká tegyük. Nemsokára körbejárom az érdekeltségeit. Veszek pár almát, meg pár füstölőt a standjain, majd nyitott füllel járok.

< Rá kell jönnöm, mi ragadja meg a figyelmét azonnal. És azzal megfogni. Valami olyat, amit szeret, beleolvasztani a képbe. Szereti a fegyvereket? A drágaköveket? Az aranyat?
Aranyhandzsár. Festek neki egy aranyhandzsárt. Ha ilyen nagyon nagyzoló, akkor valószínűleg azt sem utasítaná el, hogy megfessem a portréját. Átszűröm kedvenc színein, nekiajándékozom. Tarthatná a handzsárt.
Csapongás helyett azonban az aktuális dologra illene figyelni, Guvra>

[Kiaan Hargun]

SOOL



Tettei között eképpen gondolkozik:

< Ahogy összeállnak a kirakós darabjai a fejemben,úgy mások szemeben szét kell szórnom azokat. Ha Hassab kesőbb állandó vendégünk lesz,akkor nem árt a lehető legkevesebb hazugsággal operálni. Egyetlen,grandiózus hazugságra van szüksegunk és megfelelő időzítesre. A kép megsebzése kulcsfontosságú, de veszélyes húzás - minel hamarabb túlesunk rajta,annál jobb. Természetesen megfelelő körültekintéssel, nem szándékozom elkapkodni semmit.

Aztán a nagyobb terep felmerese következik,Khab érdekeltségeinek,tulajdonának számbavétele. Már tudom,hogy nagyjából mennyien vannak,de vajon hogyan állnak Hassabhoz? Lefogadom,hogy van nem egy olyan szolgája,aki a verét kivánja. Még ma bedobom magam a dzsad ivójaba,hadd szokják az arcom. Nem maradok túl sokat persze,mert aludnom sem árt majd. Aztán nekiállok a kedvére való kepnek. Ha megerkezik a szélhálmos Guvtól,körbenézünk majd Hassab felé ketten is. Muszáj tudnia, mire számoljon.

Ha már nagyjából felmértük a törzsközönséget, formálhatjuk a színjátékot úgy,ahogy csak akarjuk. A szélhálmost majd a elkísérem,hogy finoman támogathassam a mesét. A lényeg,hogy maguktól dobják oda nekunk Hassab nevet, esetleg ő fusson belénk véletlenül. Remélem, Guv nem valami utcai suhanccal szúrja ki majd a szemem, aki összehugyozza magát munka közben. Olyan ember kell, aki el tudja hitetni Hassabbal, hogy vele legalábbis egyenrangú.

Addig is... Hátha találok gyenge pontot az emberei kozott.
Az újkeletű hatalom, főleg ha erőszak útján születik,mindig haragosokkal lesz körülvéve. >

[Dorio Racchini]

Szürke Szamár

A Szürke Szamár, a Szürkecsuklyások egyik kisebb ivója, fogadója. Leginkább előbbinek használják, mert alig pár szoba található benne, de azt is ritkább esetben, távolról jött tagok használják. Elhelyezkedését tekintve, Az Örömnegyed északi része felé, közel a Fogadónegyedhez. Az ivó nyitva van a köznép számára, de csak szökő évente fordul meg itt olyan, aki vagy nem a klánhoz tartozó, vagy nem a klántól valamit akaró egyén lenne.
Megközelítése kiváló, attól eltekintve, hogy szépen megbúvik a nagyobb házak lépcsőzetesen előreugró emeletei között, a maga két kis szintjével és nem éppen kirívó barnás színeivel. A bejáratnál napközben egy, este akár két ajtónálló is strázsálhat, éppen az ívó közönség méretéhez igazítva. Bár egy ivású népek látogatják, mégis heti többszöri csetepatéra lehet itt számítani, amit az alkoholmámorában úszók, magukról megfeledkezve, nem mindig az utcán rendezik.
Az ívó rész talán túlságosan zsúfoltnak tűnik, ugyanis a belső részen nagyon szorosan állnak egymás mellett a kisebb-nagyobb asztalok - amiknek száma 12 - illetve rengeteg szék. Hátul a pult, balra tőle egy ajtó egy hátsó terembe. Jobbra egy lépcső, ami a felső szintekre, illetve lefelé a pincébe vezet, továbbá a lépcső mögött még egy ajtó található, ami a meleg konyhába juttat.
Az első emeleten egy további ivórész található, ami kisebb mint a lenti, kevesebb asztallal kényelmesebb elhelyezésben található. Továbbá az oldalsó falak mentén kis boxok vannak kialakítva, azok számára, akik nem a nagy társaságra kíváncsiak. Ezen megbúvók egyik érdekessége, hogy vagy a ház akusztikája végett, vagy valami mágia folytán, de a bent elhangzó beszélgetések elég nehezen szűrődnek ki. A másik érdekességük, hogy van hozzájuk kötött külön házirendi pont. Ez arról rendelkezik, hogy amennyiben egy ilyen boxban tartózkodik valaki, akkor őt vagy őket csak indokolt esetben lehet zavarni. Az indokoltság igen tág fogalom, de a legmeglepőbb, hogy a szabály működik, és be is tartják, tartatják. Emiatt, itt csak olyanok ülnek, akiknek célja is van ezzel. Egyedül beülni oda, annyit tesz, "akarok valamit és előbb utóbb meg is kapom".
A harmadik emelet a ritkán használt szobáké (egy darab 6, két darab 4, és egy darab 2 ágyas szoba) illetve itt található egy kisebb fürdő is, amiben két nagyobb dézsa található.
A bútorzatot kellemes sötétbarna árnyalatú tölgy jellemzi. Az alsó ívóban egyszerűbbek, a felsőben viszont majdnem minden faragott. A szobák mindegyike kényelmes ággyal illetve kisebb szekrénnyel, asztallal és székekkel van felszerelve.
A pult meletti hátsó szoba egy kis raktár, ahol az egyik sarokban ládák közé rejtve, található egy csapóajtó, ami egy kis lépcsőn keresztül egy lenti kis világba vezet, szobákkal kis folyosókkal és kis rejtekhelyekkel. Állítólag az egyik szobából, egy rejtett folyosórendszeren keresztül még az Erion-i csatorna hálózatba is el lehet jutni.

A konyhán ínycsiklandozóan főznek, a helyi ízlésnek megfelelően és átlagos árban. Sör és a bor főleg közepes minőségben található, jó áron mérik, az égetett szeszek pálinkákból állnak, széles ízvilággal.
Szinte csak kora reggel nincsenek nyitva, de déltől hajnalig folyamatosan üzemel mind az ivó, mint a konyha. Az állandó személyzet, két pultosból áll, akik folyamatosan váltják egymást, velük párban 2-2 felszolgálóleány. A konyhán folyamatosan 3-en dolgoznak, illetve a két ajtónálló. Van még itt állandóan, két folyamatosan változó felfegyverezett testőr is, akiket a szervezet biztosít a fogadó számára. Rajtuk keresztül lehet keresni a Szürkecsuklyások szolgáltatásait, illetve kegyeit.

*****

Guv-ot az egyik boxban találod, szerencsédre egyedül, így sietős léptekkel indulsz el felé, mielőtt valaki lecsapna rá. Egy pohár, és egy félig teli boros kancsó van előtte. Éppen a száját törli, nemrég fejezhette be a vacsoráját, mert a félretolt tányérja még mellette pihen.

- Szervusz Sool! Mi járatban? Talán már van is valami ötleted? - üdvözöl téged.Mielőtt belekezdnél még rákérdez - Esetleg kérsz valamit enni? Mennyei a pácolt malac, meggymártással és aszalt gyümölcsökkel.

*

Ahogy meséled Guv-nak a terv alapjait, eleinte nem tűnik érdeklődőnek, sem túl aktívnak. Több figyelmet szentel a poharára. De ahogy kezd összeállni benne is a kép, úgy érzed jobban összpontosítja figyelmét, és az aktivitását.

- Tetszik az ötlet Sool!
- Igen, ez így jó lesz!
- És ezzel magadhoz is kötöd! Zseniális!

Ezeket mormogja miközben beszélsz, majd amikor befejezted, kissé elhallgat, szinte hallod, ahogy forognak a kerekek. Guv-ot soha nem tartották gyors észjárásúnak, és bár ezt te is tartod róla, nála ravaszabb, és precízebb szélhámost is ritkán láttál. Az improvizációval mindig meggyűlt a baja, de ha hagyták gondolkodni, lenyűgöző dolgokkal is elő tudott állni.

- Nem látom értelmét, hogy a kiismerésével töltsd az időd. A legfontosabb, hogy ráérezz az ízlésére, és hogy elismerjen. A többivel szerintem ráérsz foglalkozni később. Biztosítom neked az embereket Sool. A besurranóra már van is egy ötletem. A dzsad színésszel lehet gondban leszünk. Nem ápolunk mostanában jó viszonyt a helyi dzsad kolóniával, és a tagjaink között is csak piti zsebesek vannak a fajtájukból. Lehet találni kellene egy külsőst. A szórakozónegyedből, aki persze jó pénzért segíthet. Kérdés viszont, hogy a saját fajtája ellen ki lép fel - kissé elhallgat, majd rád mered és elvigyorodik - De hát ez Erion! Mindenki szajha, csak meg kell tudni mi az ára!

A végén még fel is nevet.

- A dzsad ruhákkal sem lesz gond, még talán itt is lehet belőle találni - lazán hátrasandít a hátsó ajtó felé - Sajnos ma már nem fogsz tudni eljutni a standjaihoz. A boltok bezártak, és tudomásom szerint érdekesebb holmikkal nem kereskedik, így a standjai is valószínűsíthetően mára lehúztak. A fogadó maradt. Oda elmehetsz körülnézni.

Kicsit még üldögéltek így együtt, váltotok még pár szót más dolgokról is közben. Kezdesz éhes lenni, ahogy Guv maradékos táljára pillantasz.

- Azon viszont gondolkodj el, hogy nem-e napközben surrantok esetleg be. Az ilyen kereskedők, annyira még nem gazdagok, hogy otthon töltsék az egész napot. Lehetséges, hogy a fegyveres szolgák legnagyobb része vele tart.

Közben Guv feltápászkodik, felveszi mellényét, indulni készül.

- Na, kell még valami? Mert akkor én lépek, intézem a cuccokat - és rád kacsint - két óra múlva meg lesz a ruha, a betörőnk is, lehet ide is tudom hozni. Addigra legyél újra itt.

[Kiaan Hargun]

SOOL



Belépve rákacsint a csinosabbik szolgálóleányra. Nem teszi hosszan a szépet, hamar az összekötő keresésére indul.

Guvot a legbarátibb mosolyával üdvözli.


Meglepi az ajánlat; illetlenség volna visszautasítani.

- Eszem, amit ajánlasz. - vágja rá szinte azonnal.

- De csak keveset, mert munka van.


Ha tud rendelni, vagy Guv megtette neki ezt a szívességet és meg is kapja, akkor gyorsan nekiát a malacnak.

Magában örül a Testvér dícséretnek, de mégis:

- Nem bíznám el magam, van azért buktatója a történetnek,nem is egy - bólogat aprókat.

Együtt nevet Guvval.

- Akkor keresek egy olyan szajhát, aki még a száját is tudja tartani. Érted... a száját... - lapogatja a közvetítőt.

< Remélem, meg tudom nevettetni. >

- Akárhogy is, megfontolandó, amit mondasz...

<Lám, ha nem hajt az idő, milyen hasznos tanácsokkal szolgálsz, Testvér. >

- Két óra múlva itt vagyok. - vigyorog az összekötőre.

Guv indultával ő is útrakész hamar.

< Ha nappal megyünk, barbárkodni, akkor sem árt majd újdonsült pajtásommal körbenézni. Addig is irány a Hassab fogadója. >

Nagyon óvatosan szándékozik megközelíteni még a környéket is. Ha egyértelmű őrszemeket találna, bárkinek a szolgálatában is, inkább útvonalat vált.
Vegyül, ahol tud.

[Dorio Racchini]

//Off: Miképp képzeled el a gyors eljutást a Szórakozónegyedből, a Kereskedőnegyed szívéig? Ez gyalogszerrel alsó hangon másfél óra. Lehet nagyon kötekedőnek gondolod, de szeretek ilyen részletekbe is belemenni, esetlegesen. Meg kis időt is nyerek mire megalkotom a fogadót //

[Kiaan Hargun]

\\ OFF: a távolságot valóban nem kalkuláltam bele, így nem érné meg Sool számára az út. Sorry. \\

SOOL



Mégis megtorpan a Szamár bejáratánál.

< Ne rohanj úgy, Sool. Ez most tényleg fontos, légy megfontolt. A szukék minden bizonnyal a környéken is fuvaroznak riksákkal, de nem éri meg az út. Egyelőre nem. Valószínűleg szükségem lesz némi pénzre is, nem ártana hazaugranom, mielőtt visszatérek. Hmm, talán számba kellene venni, ki mesélhetne nekem Hassabról. Valaki csak tud valamit. Ha máshol nem, az utcán.>

Ígyhát először hazafelé veszi az irányt. Otthon szándékában áll lejegyezni gondolatait, s az eddig megtudott információkat, terveket összegezni. Ha a kis jegyzetpapíros kevésnek bizonyulna, nem habozna egy nagyot kitenni a festőállványra, hogy kényelmesen dolgozhasson.

[Dorio Racchini]

Hazasietsz, gépiesen leülsz és elkezded lejegyezni a legfontosabbakat. Szereted rendben tudni a dolgaid, és ennek megfelelően a gondolataid is. Szeretsz így tervezni, könnyebben átláthatód később a dolgokat. Miközben dolgozol, teljesen átadod magad a munkának, így hagyva a tudatalattid dolgozni.
Talán ennek köszönhető, hogy felrémlik egy gyermekkori emléked. Még amikor nem tartoztál a Szürkecsuklyások kötelékébe.
<Még a nyomornegyed szélén, amikor már tervezted a továbbszökést. Egy gyermekarc a régmúltból. Mindenki csak Árny néven ismerte, veled egykorú kis suhanc volt szintén. Isten áldotta tehetséggel. Felrémlik, hogy mennyire irigyelted kecses mozgásának minden mozzanatát, ahogyan falat mászik, háztetőket ugrál át minden félelem nélkül. Azon kevesek közé tartoztál, akiket talán barátnak lehet nevezni, vagy ahogy ő emlegetett titeket, bajtárs.
Emiatt lehettél azon szerencsések egyike, aki tudta az igazi nevét is. Zaida. A barna bőrű leány, aki már ilyen fiatalon, a származásbeli megkülönböztetés félelme miatt, teste minden porcikáját valami ruhaneművel takarta. Vele többször is beszéltél, ahogy akkoriban neveztétek, az Átkelésről, de ő végül nem ment veletek. Később még hallottál róla, és egy darabig tudtad követni a pályafutását. Utolsó információid szerint, amiket egy éve kaptál, itt az Örömnegyedben tevékenykedik. Végül mégis a saját társai közé keveredett és a dzsad kolóniában látták többször is megfordulni. Több szervezetnek is végzett munkákat, nagyon tehetséges fejvadásznak tartják. Bár mindig takarta és féltette, hogy megtudják miféle, de tudod, hogy mélyen nagyon is büszke volt származására, és nem gondolnád, hogy ez változott. Biztos sok mindent tud a sajátjairól.>