1. kaland: Fooler megmentése (Cormyr-i kaland)

[Alauron]

//off: Jó, megpróbálom beírni magam hogy hol alszok. Amugy Martos: Doraf lehetett volna egyszerűen a "D" mint deutérium //

(Alauron)

A parancsnok nem áll neki vitatkozni, s ez jó. Alauron nyugtázza magában, hogy talán egy kicsit értelmet nyert a katona fejében az ő és Aramil mondandója.
Még mielőtt Vannegut elmenne Heianhoz megkéri őt, hogy vigye át a galambot a másik druidához, mert éjszaka esetleg Alauron menyétje a könnyű zsákmányra vetheti megát.
Viki már nagyon szabadulna, elengedi hát és megkínálja fejadagjának az ő igényeinek megfelelő falatokból. Az őrségváltásig nyugodtan pihenni próbál. //D-7 mező// Néha fel-felnéz az égre, vajon látható lesz e a hold. Szeretné ha az égi vándor szépen beragyogá az éjszakát amíg őrködik, így ha már úgyis fel kell kelnie, mikor felébresztette a következő csapattársát még nem heveredik rögtön vissza, hanem feltölti varázslatait Sylvanushoz intézett imáival. //Csak az elhasználtak helyére kérek egyet-egyet: 1. szintre "könnyek sebek gyógyítása", másodikra "állatok nyelve" varázslatokat, a többi marad a régiben.//

Hajnalig már nem alszik vissza, nehéz de szükséges döntést kell meghoznia.
<Nemsokára nagyon veszélyes helyre visz az utam, el kell engednem>
Mikor a nap feljönni látszik a horizonton rövid sétára indul, csak Vikit viszi magával. Ha eltávolodtak valamennyire a többiektől leteszi őt a földre és leguggol hozzá. Közel hajol a kis állathoz és kezével a menyét füléhez ér:
- Az én nyelvem a te nyelved, a tiéd pedig az enyém. Most már étjük egymás szavát! //Állatok nyelve varázslat//
- Barátom! Sokáig kísértél, köszönöm. Búcsúnk perce ez. Legyen friss hús a fogaid közt, friss vér a szádban! Találj társat és nevelj kölyköket. Alauron emlékezni fog rád! Most menj, élj a néped útja szerint.

//Kicsit előre írtam miket tervezek, majd meglátjuk mi jön össze, ha nyugodt lesz az éjszaka.//

[Martos col Legium]

//Doraf azért nem lett deutérium, mert az nem egy külön elem. Nem is értem, miért van külön vegyjele. Másrészt meg nem jutott eszembe //

(Heian)

-De nem is ezért jöttem hogy veszekedjek, hanem hogy figyelmeztessem: veszélyes a vidék éjszaka és nem tartom túl jó ötletnek hogy külön van. Gondolom arról szó se lehet hogy kikösse ez a büdös...a társát és visszajöjjön közénk ugye?

- Arról, hogy kikössem, valóban nem lehet szó. Itt maradna ő éjszakára, ha megkérném, de az az igazság, hogy szívesebben alszom vele, mint magukkal. Ne vegye ezt sértésnek, egész egyszerűen már több mint egy éve együtt kóborlok vele mindenfelé, és hiányozna, ha nem aludna velem. Magukat mióta is ismerem, egy tíznapja kerültünk össze talán? Így aztán a társaságuk hiányát is könnyebben viselem.

//A továbbiakban úgy cselekszem, ahogy az előző reagomban már megírtam. Csak annyit tennék még hozzá, hogy természetesen a fegyvereimet a kezem ügyében hagytam éjszakára.//

[Togar]

Doraf

-Dicséretes, hogy megtanultad a nyelvünket, ez plusz pont, nálunk az ismerkedés az pár évig eltart elvégre időnk az van bőven, nem kell rohannunk mint az embereknek, akik egy hét után már egymás nyakába borulnak. Főként a törpét nehéz megismerni, és nem is szívesen adjuk ki titkainkat csak azoknak akik megérdemlik, és bizonyítottak felénk, ez részedről még nem történt meg. Legyen elég annyi, ha kell segítek neked, de nem fogok mesélni másról. A poros lexikonokban megtalálod azokat a dolgokat amiket a kívülállók tudnak. De felteszem neked a kérdést, te is mesélhetnél nekem a gnómok puska és lőporkészítéséről, hol éltek és hogyan, miket gyártanak az alkimistáitok. Ha megteszed egy hét ismeretség után akkor, én is mesélek neked a mi szokásainkról, értem én amit összehordasz, hülye nem vagyok, csak épp egyszerre tíz kérdést teszel fel és nem várod meg rá a választ. A többiek válaszolnak de nem kérdeznek, először válaszolj te az én kérdéseimre utána megfontolom én is a választ a tieidre-válaszolom a gnómnak. Közeben kényelmesen elhelyezkedem, a lehető legtávolabb a lovaktól, valahogy nem szeretem őket.

//OFF: én a K6 mezőt választom a fa alatt.

[Quator ar Zaraquer]

(Holg)

//L11... és környéke. //

*Holg nagyon jót alszik, őt nem zavarja Vonnegut szöszmötölése sem. Bár mély az álma, de teste nem nyugszik ilyen könnyen és időnként arrébb "kúszik". Ezt leginkább a bárd másik felén alvó gnóm veheti észre, ha nem túl jó az alvókája. Ilyenkor a félork ide-oda gördül, illetve följebb-lejjebb araszol álmában csámcsogva, mormogva. Viszont különös képessége, hogy mire keltik, illetve kelnie kell pont visszaér a helyére, így ő maga nem is tud róla, hogy milyen "halálforgásokat" mutat be álmában. Persze mindez nem nagy távolság, csupán 1-2 lábnyi szabad teret igényel maga körül, de egy bárdnyi távolságból azért már ez is azzal fenyegethetné Banyekot, hogy éjjel szó szerint rámászik egy félork. Szerencsére a hatalmas balta, mint demarkációs vonal remekül beválik, mivel a kemény fém kényelmetlen a fekvésre, így onnan visszahempereg a puhább talaj felé Holg, amikor arra tévedne alvás közben. Mikor rá kerül a sor nyűgösen ébred. Először csak morogva forog, majd felülve kibontja magát és álmosan emgdörgöli a szemeit. Igazából a korom sötétben ő se nagyon lát, így ha nincs legalább egy minimális fénye a vacak Holdnak vagy legalább néhány csillag, akkor csak kitapogatja a vértjét. Nem hinné, hogy pont az ő fentléte alatt történne valami, de a felöltözés és majd a levetkőzés legalább ébren tartja. Már most nagyon unja magát, éjszaka, egyhelyben táborozva nem sok látnivaló akad. Az nem nagyon jut el az agyáig, főleg félálomban, hogy esetleg egy felvértezés eléggé hangos tud lenni a tücsökzaj közepette. Ha sikerült harci díszbe ráznia magát bárdját felveszi és a helyére fektet egy nagyobb gallyat, amit még Banyek hozott az este, hogy továbbra is jelölje hol a határ. Ha visszajön és átjön az ő térfelére a kis gnóm, akkor majd azt mondja, hogy erre járt egy hatalmas szőrös mennydörgő bestia és az taposta meg kutyus-lányt. Ezzel fegyverét vállára vetve elindul, hogy amit félálomból látott Vonneguttól, ő is körbejárja a táborukat. Bár azt nem érti miért jó a többieknek, ha ő csoszogva csörtet körülöttük, de ha ez az "őrködés", akkor nincs mit tenni. Bár nem túl okos finoman szólva félorkunk, de annyi önértékelése van, hogy tudja, ha pont most lesz valami sunnyogásos támadás, akkor azt ő úgyse hallja meg és csak akkor veszi észre, ha már itt randalíroznak a kis vakarcsok a táboruk közepén, így a körbemenés után visszaül hálózsákja tetejére és könyökét térdére támasztva fejét tenyerébe helyezi és unottan üldögél. Mivel nincs jobb dolga tekintetét az alvó Banyekra szegezi és meredten nézi, ahogy alszik. Igazából nem gondol semmire, csak próbálja elfoglalni magát a semmivel. Mikor már annyira unja magát, hogy kezd vagy elálmosodni vagy éppen ellenkezőleg olyan érzése támad, hogy csupán az érdekesség kedvéért álmukban fel kéne trancsírozni az utitársakat, hogy a nyivákolásuk megtörje az éjszaka monotonitását, akkor odamegy az utána következőhöz és megböködi az oldalát a csatabárd fejével. Persze nem az élével, csak a lapjával. Ha elkezd mocorogni, akkor nem várja meg, amíg teljsen felkl, hanem visszamegy a vackához és elkezdi lehámozni a vértjét. Úgy van vele, mire ez sikerül neki a másik biztosan teljesen éberré válik. Ezek után a gallyat megnézi nem-e mozdították el és visszacseréli a csatabárdra, majd begubózva szinte rögtön vissza is alszik és újra indul a "hernyózás" reggelig.*

[Garmacor]

Aramil

- Rendben akkor Doraf kérlek engem ébressz Holg helyett.
Majd leveszem a vértemet és aludni térek. A kardom és tőröm magam mellé rakom az íjjamat viszont leajzom az alvás idejére. Miután Doraf ébreszt gyorsan magamra öltöm a vértemet majd az íjamat felajzva azzal a kezemben őrködök. Durván fél óránként megyek egy kört amikor megnézem Argentéket is. Majd az őrségem lejártakor ébresztem az utánam következőt és visszafekszem aludni ismét vért nélkül az íjamat is leajzom.

//off a térképen bejelöltem az alvóhelyem

[Mesemondó]

/Mindenki/

Banyek őrsége alatt találkozás fog bekövetkezni.
Banyektól kérek egy hallgatózás próbát. Átlaggal most nem lehetséges beérni, mert ütköző dobást teszel egy másik próba ellen.

(Emlékeztetőül, Banyek:
d20+2 faji Hallgatózásra+ a szakértelem szintje+Bölcsesség módosító)

A közeledők a Csendes Mozgás szakértelmüket használják:

Közeledők Csendes Mozgás szakértelempróbája:

1k20+5 = 1(+5) [6]

Ennél magasabbat kell dobnia hogy érzékelje a settenkedőket. Ha nem sikerül neki, akkor egy Meglepődés kör előnnyel kezdenek a támadók.
Ha én terészetes 1-gyest dobok akkor a közeledők mindenképpen elrontják a saját próbájukat és Banyek érzékelni fogja őket.

[Mesemondó]

/Mindenki/

Mindenki megbeszéli mindenkivel a mondanivalóját, esztek, vakaróztok, imádkoztok, aki imádkozott, stb. Majd az őr kivételével mindenki nyugovóra tér.
Az éjszaka folyamán egyszer hallottátok Argentet, ahogy vonyítani kezdett. (Ha Heian reagjából az derül ki számotokra, hogy nem sikerül úrrá lennie ezen a szokáson, -magyarul Martos karija nem tudja bekussoltatni Argentet- akkor ezt fogjátok hallgatni két óra hosszán keresztül: közeli farkasüvöltést; Argent előadásában.
A lovak elégedetlenül felhorkangatnak, és néha-néha toppantanak egyet, vagy hébe-hóba meg-meg kaparják a földet a patájukkal idegességükben. De még nem akarnak menekülni csak érzékelik a farkaséneket és kifejezik a nemtetszésüket.

/Heian/
Elrendezed a csapattal amit szerettél volna, beszélsz akivel beszélni akartál, majd miután mindent elvégeztél amit Vonneguték táborhelyén szerettél volna visszatérsz a saját táborhelyedre, ahol természetesen Argent ott vár, majd felvonyít az égre és elkezd énekelni. Ha nem halgattatod el kitartóan folytatja jó két órán keresztül. A Hallgat-vezényszó nincs neki megtanítva, így nehéz Állati Érzék próbával esetleg Állatok Beszédével fogsz tudni vele kontaktust teremteni.
Nem Igazán éhes, de most kedve van farkasnak lenni és az égre vonyítani.

/Alauron/
Te is vissza imádkoztad a varázslataidat, ellenben Viki nem kér a felajánlott kajából, ő tekeregni akar! Egész nap a táskádban kuksolt alig várja már hogy megsétáltassa magát és pocokra, üregi nyúlra, futómadarakra menjen.
Sértődött kaffogással ráfúj az élelemre és vidáman elporoszkál az éjsazkába, majd eltűnik a szemed elől. Valószínű visszajön reggelre; jóllakottan.

/Banyek/

Vonnegut azt mondja:

-Csak a zajokra figyeljen. Ha gyanúsat hall, visítson mint az újévi malac, ez a legahsznosabb, ha minél előbb felkelti a többit.
-Nem kell járkálnia, ez csak az én szokásom. Már öreg vagyok nem szeretek egyhelyben üldögélni, számomra könnyebben telik az idő ha járkálhatok és sétálgathatok, mert ha sokat ülök pangani kezd a vér a végtagjaimban és az nem jó, mert csökkenti az éberséget, meg el is álmosodom. Pipázgatva és sétálgatva éberebb vagyok, mintha csak ülök és bámulom az éjszakát.

****
A fényviszonyokról: az ég beborult, felhős, nem működik a szürkületi látás, a csillagok és az égitestek fényét felhők takarják az éjszakai égen.

***
/Banyek/
//OFF: A közeledők bebukták a Csendes Mozgás próbájukat, 1-est dobtam. Szerencsétekre. //

Már majdnem teljesen letelik az időd, mikor a hátad mögül délnyugati irányból egy fájdalmas nyikkanást hallasz, ami nagyon emlékeztet Argent nyüszítésére. Csak egy rövid szűkölő vakkantás -biztos hogy kutya vagy farkas- majd csend. Látni viszont nem látsz semmit. Talán Argent az? Idejött hogy itt folytassa? Vagy talán mások is meghallották az üvöltését?

//A térképvázlatunkon feltüntettem a hang forrásának irányát:

https://spreadsheets.google.com/ccc?key ... lE&hl=en//

[Navaratna]

(Banyek)

//Off: Imádjuk Argentet //

Vaksötét van. Nem tetszős. Így meg sem kísérlek körbejárkálni, még a végén rálépnék valakire, Holgnál dombot képzelnék, és felverném őket ok nélkül, vagy ami rosszabb, felesnék valakiben és elsülne a flintám.
Ha a társaim nem szuszognának, még azt hinném, egyedül vagyok. Az cudar lenne. Töltöttem már éjszakát szabad ég alatt, de azok könnyed, gnómokkal eltöltött éjszaka volt, sötétben tábortűzzel, kolbászsütéssel, nyársalással, danolászással, hold és csillag fénynél meg tűz nélkül.
Megrázom magam, nehogy elálmodozzam a komoly figyelési időt! Jókor, nyikkanást hallok.
"Biztos valaki Toportyánféreg mancsára lépett. Na és ha nem? Hejha druida, csak nem olyan tökkelütött, hogy letapossa a saját kedvencét! És egyébként is ők nem arra táboroznak!"
Felélénkülök, ez az érv nagy súlyú. Még a számat is kinyitom, hogy jobban halljak.
"Ha a farkas az, és riadóztatok mindenkit, farba fognak rúgni. Ha nem a farkas az, és tényleg úgy visítok, ahogy Szőr mondta, az túl lányos lenne. Ha nem teszek semmit, akkor meg valakinek baja eshet! Inkább rúgjanak farba, ha tudnak, mert előbb ahhoz utol kell érniük hozzá!"
Döntöttem, a jelenséget figyelemre méltónak ítélem, azaz jeleznem kell. De nem visítva...
Pisztolyom csőre töltve, nem zavar, hogy semmit se látok, a nyikkanás irányába célzok és meghúzom a ravaszt... Elvileg ennek nagyot kell szólnia. Ha mégsem szól, akkor a kudarc miatt fogok visítani

[Mesemondó]

/Közbevetett reag Banyek reakciójára, mivel ő az egyetlen aktív JK a jelenetben/

/Mindenki/

Torkolattűz, szikra lobban és egy ostorcsapás szerű hang robbantja szét a nyugalmat.
MINDENKI felébred. (Mindenki reagolhat).
Az egyetlen másodperces villanás elég fényt adott a gnómnak azonosítani mit lát.

/Banyek/
A többit PM-ben mert csak te láttad.
Reagálhatsz erre a hsz.-re.

/Heian/
Te is felébredsz egy dörrenés hangjára. Viszont ELŐTTE mielőtt a dörrenésre felébrednél és reagálnál, -még lefekvés előtt- mindenképpen tudnom kell mit kezdesz Argent vonyításával. Engeded neki vagy megkísérled megfékezni?

[Navaratna]

(Banyek)

A látványtól elfeledem, amit a lányos visításról gondoltam:
- Nafalel! - sikítom reflexből gnómul, arra, amit láttam. Emlékszem még, milyenek, ha éhesek, nem óhajtok csemege lenni. Aztán nyelvet váltok, mert így senki se fogja megérteni, és kirántom a rövidkardom, habár gőzöm sincs, vaksötétben hogy fogok én így védekezni.
- SZŐŐŐR! Megtámadtak minket és meg akarnak enni minket! - üvöltöm, mint akit nyúznak, elhagyom őrhelyem, hogy közelebb legyek a többiekhez. - HOOOLG! Nem akarok kaja lenni!!!! RIADÓÓÓÓ!!! - és kotrok vissza továbbra is a többiek felé.

//Hajrá, tippelhettek, mit láttam //

[Alauron]

(Alauron)

//Castor: akkor terveztem imádkozni, mikor a saját őrségemet letudtam, ha esetleg akkor tiszta lenne az ég, úgyhogy most még csak a régi varázslataim vannak meg.//

Valami égtelen nagyot csattan, Alauron szeme felpattan, szíve hevesen ver, mint aki rémálomból kel, csak épp nem melékszik rá mit álmodott, de biztos hog az a csattanás egyszeriben pokollá változtatta a legszebb álmát is. Nem tudja hitelen mit kellene tennie, körülpillant, társai is mozgolódni kezdenek. Banyek jajjveszékel, ez józanítja ki igazán. Hiába az elf vér, még mindig keveset lát. Egy fényforrás jól jönne, de ha vész van nincs idő fáklyát gyúlytani. Elősször is előkeresi az isteni fókuszként használt magyal és fagyöngycsokrot, aztán felugrik, és a két ágat keresztbe teszi maga előtt.
- Sötét árnyak kavarognak, fényed előtt pusztuljanak! //Fénysugár varázslat//

//arra számítik, hogy az egyik ág az isteni fókuszként működik majd, a másik pedig a fényt bocsájtja ki//

[Togar]

Doraf

Miután kényelmesen elhelyezkedtem a fa tövében, pár perc múlva már húzom is a lóbőrt, teljesen megszoktam a kemény ágyat legyen az föld vagy szikla. Álmomban mindig otthon járok és a csarnokokat csodálom, talán ez a honvágy jele. Viszont a dörrenés nem megszokott mifelénk, csak a sziklarobbantásnál. A hangra összerezzenek majd kinyitom a szemem. Körbenézve látom a gnóm rohangál, majd üvölt mint akit nyúznak. Egy pillanat alatt összerakom a képet, ő őrködött és megtámadtak. Felpattanok fekhelyemről, és fejembe nyomom a sisakot, majd gyorsan elindulok feléjük, közben a környéket pásztézom, ki a franc akar megenni minket. Eme érdésemet szóvá is eszem.

- Mit ordítasz? Ki akar téged megenni? -ordítom kissé dühösen, a megzavart álmom miatt, ha téves riasztás volt, és megzavarta álmomat, őt verem le jelzőkarónak az út mellé.

//Off: Én amiatt nem memorizáltam mert 8 óra pihenés kell hogy hasznélni tudjam a mágiákat, nem tudom megvolt-e.

[Garmacor]

Aramil

Ahogy a Banyek mordálya eldördül egyből kipattan az álom a szememből, s már talpra is ugrok. Hiába az erdőben éberen alszik az ember. S karddal és tőrrel a kezemben nézek körbe.
- Banyek mit láttál és merre kérdezem. S közben a sötétséget figyelem.

[Quator ar Zaraquer]

(Holg)

*A dörrenésre és égtelen visításra álomittasan feltérdel hasalásból Holg.*

-horrkk. hörrkkk.

*Ezzel kidugja kezeit és hálózsákjából és megdörgöli két szemét. Vaksin, csipásan hunyorog a sötétben zörgő, futkosó alakokra. A hangokból és a kérdezősködésből ítélve ezek a többiek, így a támadók még nem értek ide vagy akármi más, ami miatt ez a csinnadratta van. Nagyjából eddig jut, amikor meghallja kutyus-lány már érthető szavait is és a hang erősödéséből ítélve a gnóm is sebesen közelít. Még emlékszik a kalácsra a félork, így hanyagolja az ok-okozati összefüggések elemzését és ösztöneit engedi előtérbe. Eddigi lomhaságát meghazudtolva valósággal kirobban az oldódó alvós zsákjából és kezébe kapja bárdját.*

-támadók hol vannak?!?

*Ha "irányba állítják", akkor megpróbálja kivenni az előtte lévő terepet és alakokat, majd maga mögé tolja Banyekot és két kézre fogott baltával megindul arra, amerre az aprítanivalót sejti.*

-kutyus-lány marad holg mögött és gondolkozik habos sütin, amit odaadhat holgnak.

//Nekem annyi kérdésem lenne, hogy őrjöngéssel hogy állunk? Gondolom még ugyan az a nap van. //

[Martos col Legium]

(Heian)

Argent "énekét" még élvezettel is hallgatom, amíg eszembe nem jutnak a lovak a másik táborban. Megkerülöm a bokrokat, és próbálom kivenni, mennyire zavarja meg az ottaniakat. Ha a hátasok nagyon nyugtalannak tűnnek (már ha ki tudom venni őket az esteli fényviszonyok között), vagy nagyon zűrös zajok jönnének onnan, megpróbálom elhallgattatni. //A többieknek írt események alapján azt hiszem, erre nem kerül sor// Míg el nem hallgat, elaludni valószínűleg nem fogok tudni, de nem igazán jut eszembe épkézláb indok, hogy akár egy szalmaszálat is keresztbe tegyek.

Mikor megunja, kényelmesen elhelyezkedem éjszakára. Persze tisztában vagyok vele, hogy nem a legbiztonságosabb vidéken alszom, úgyhogy a fegyvereket azért elérhető távolságban hagyom. Ez az óvintézkedés határozottan jól jön, amikor egy kevéssel később egy hatalmas dörrenésre ébredek. Felpattanva próbálom mihamarabb felmérni mi merre hány méter, honnan jött a zaj, van-e valaki/valami a közelemben, és ha igen, az mégis kicsoda-micsoda.


//off: bocsi a kihagyásért, most jutottam géphez elég időre egy reagíráshoz.//