1. kaland: Fooler megmentése (Cormyr-i kaland)

[Alauron]

(Alauron)

A szekér vadul zötykölődik alig lehet rajta maradni.
- Heian, hol a galamb?! - kérdi, remélve meg lehet menteni.
A csatatérnél valami riadalom támadt, de Alauron egyenlőre nem tudja mi történhetett. Hallva, hogy a társa előremegy a gyeplőhöz nekilát megkeresni a galambot.
...
Mikor végre sikerül lelassítani a szekeret Heian beszédbe elegyedik a lovakkal. Alauron érdeklődve figyeli a dolgot, ugyan miért teszi ezt a másik.
- Heian, mit tudtál meg?- kérdi mikor már befejezte amaz.

[Mesemondó]

/Aramil/

Testrészre célzol és ez nehezebb.
Sajnos nem talált.
A kobold menekül tovább. (Olyan 10 lábat megtesz azért mire új vesszőt helyezel az idegre.)
Lőni addig van lehetőséged míg teljesen ki nem ér a fegyver hatótávolságából.

/Heian és Alauron/

Az állatok lenyugtatása sikerült annyira hogy megáljjon a szekér olyan 1.5 km után.
A lovak most is feszültek, de megállnak.

Heian a mágia segítségével megérti a lovak "beszédét":

*-FARKAS!!!! FARKAS!!!! MENEKÜLJ, MENEKÜLJ!!! SOK VÉR, MINDENÜTT VÉR, menekülj, menekülj!*

[Mesemondó]

/Aramil második lövése/

A találat után már tudod hogy túl jól sikerült. A kobold vezér felbucskázik, elterül és rángatózni kezd, pár perc után pedig teljesen mozdulatlan lesz.
A lövés tökéletes volt, valószínű átvitt egy fontos artériát és ezt az új sokkot a kobold teste már nem bírta el. Ez már a második komoly sérülése ma.

[Garmacor]

Aramil

- Sajnálom, nem akartam megölni. Így kénytelenek leszünk a nyomokra hagyatkozni.
- Mindenki jól van?
- Banyek egyben vagy?
- Heian kérlek szól Argentnak hogy segítsen nyomot keresni és valaki nézze meg a vezér hulláját is. Én megpróbálok valamit kihámozni ebből a káoszból ami itt nyomok terén van.
Az íjamat már kézben tartom és úgy vizsgálom a nyomokat miközben folyamatosan fürkészem a környezetemet is. Egyre nagyobb köröket teszek a terület körül amíg nem találok valami értelmezhető nyomot.

[Navaratna]

//Off: elvileg én is írtam, becélzom a vezért, és csak azért nem dobtam semmit, mert nem tudtam, ki az első, ki a gyorsabb. Most úgy tűnik, Aramil, de máskor ezt jobb lenne előre tisztázni, nehogy emiatt késsek le egy cselekvést.//

(Banyek)

Aramil fürgébb. Hamarább lő, a második lövésénél leeresztem a fegyverem.
- Gratulálok. Így aztán megtaláljuk Foolert. Máskor remeghetne a kezed, vagy képzelhetnéd, én vagyok, a méret nagyjából egyezik. Mellesleg egyben vagyok, de a lábam félbe maradt. A vezér és a sámán az enyém!
Sóhajtok, kár kapkodni. Bízom benne, a két félvér képes visszahozni a lovakat és a galambot. Szőr majd lenyugszik, és ha eléggé helyrerázódtam fejben én is, körbeszaglászom.
Összekapom magam, bár érzem, a lábam kötözését be kell még fejezni. Öltözködés közben pillantásom folyton a kobold hullákra vándorol.
"Dilinós figyelmeztetett... Addig izgalmas a mese, míg testet nem ölt... Arabel tömve lesz pont azokkal, akiknek gyűlölt-ínyenc falatnak számítok. Életem legnagyobb kihívása elé nézek."
Mikor már a vértem is rajtam van, odasétálok a vezérhez, bár sejtem, legfeljebb a halál beálltát vehetem tudomásul. Töprengőn, sántikálva, a kutakodástól elmélyülten dudorászva megvizsgálom motyóját, meg később a sámánt is, remélve, hátha holtukban is tudnak beszélni, honnan jöttek, mért, bármi.

[Martos col Legium]

(Heian)

Alauronnak:
- Semmi baj, csak nagyon megijedtek a csatától, a vértől és Argenttől együttesen.
Majd visszafordulok a lovakhoz:
- *Nyugodjatok le, igaz, hogy van itt egy farkas, de megígérem, hogy nem fog titeket bántani. És ha én ezt mondom, akkor az úgy is lesz, mert hallgat a szavamra, ahogy ti is a gyeplőére vagy az ostoréra. Abban igazatok van, hogy sok vér folyt ki, de a támadók már vagy elmenekültek vagy már senkit nem támadnak meg többé. Na, gyertek vissza szépen!* - kezdem el visszavezetni őket a többiek felé, egyelőre lépésben, csak minimális erőszakot alkalmazva, remélem ennyi is elég lesz. Ha már megindultak, akkor felszállok a bakra, és ügetésre fogom őket. Közben amíg a varázslat le nem jár, folyamatosan beszélek hozzájuk:
- *No, ti aztán jó messzire elszaladtatok! Meg is értem, elvégre az életeteket mentettétek. Legalábbis azt hittétek, amit teljesen megértek. Nem tudhattátok, hogy az a farkas nem akar bántani titeket. De most már tudjátok, úgyhogy nem kell aggódnotok. És nem is fogtok, hiszen okos állatok vagytok, tudom én. Egyébként mi a nevetek?...* - satöbbi, satöbbi. Ha esetleg még tart a hatás, mire visszaérünk, vagy legalább hallótávolságba, akkor még annyit hozzáteszek:
- *Ha szeretnétek, megkérhetem a farkast, jelezze hogy beleegyezik hogy titeket nem bánt jó? Ha egyet vakkant, az igen, ha kettőt, akkor az nem, jó? persze ehhez farkasul kell beszélnem hozzá, ne ijedjetek meg.*
- ^Argent, ezek a lovak nagyon megrémültek tőled, légy szíves vakkants egyet hangosan, hogy jelezd nekik, nem akarod őket bántani!^ - kiáltok előre hű társamnak.


//Off: ha úgy gondolod, hogy egyszerre csak egy fajta állattal beszélgethetek ezzel a varázslattal, akkor természetesen nem ajánlom fel a tolmácskodást. Csak én így értelmeztem a varázslatot. És persze akkor sem, ha nem érünk vissza időben.//

[Quator ar Zaraquer]

(Holg)

*Holgot továbbra sem érdekli a hülye koboldjuk, így még arra sem fordul. A kiabálásból meg szitkokból lejött neki, hogy menekül a vakarcs és azóta biztos lelőtte valamelyik "jóságos tündérke". Ennek megfelelően a félork csak bámul a szekér után és, ha látja, hogy megállt, reménykedve morzsolgatja ujjait a csatabárd nyelén. Csak álldogál egy helyben és várakozás teljesen nézi, ahogy visszakanyarodik és lassan elindul feléjük a kajás-zsákja.*

[Garmacor]

Aramil

törölve

[Togar]

Doraf

Miután megnyugtatóan rendeződni látszik a helyzet, a lovak megnyugodtak, Holg kajához jutott, a koboldot sikeresen megölték. így nézegetem a szövetdarabot, majd odasétálok a főnökhöz és az orra alá dugom.

- Nem ismerős?- teszem fel a kérdést.


//OFF: Jó lenne ha megvárnánk egymást, és mindenki egy reagot írna, mert így sok értelme nincs az egésznek. Aramil kétszer lő és sebkötöz, míg én álldogálok és nem csinálok semmit. Ha nem megoldható, hogy megvárjuk egymást akkor részemről ennyi, nincs kedvem lemaradni a fele eseményről, mert van aki tud írni naponta többször és megoldja egyedül. Lásd Nava esete. Most pl azt se tudom ki hol van éppen.

[Garmacor]

//offf elnézést jogos ameddig nem volt reakció rá addig visszatörlök

[Mesemondó]

/Aramil, Banyek/

Nem kellett volna törölnöd a hsz.-ed Garma. Ha jól olvastam, mikor a kobold menekülni kezdett, akkor Banyek még letolt gatyával állt, utána kezdett öltözködni meg a számszeríja után kotorászni. Mindenképpen a kósza lőtt volna előbb, mert ő fegyverben állt.
Az esemény úgy történt ahogy leírtam, mert te a gnóm előtt lőttél.

/Mindenki/
Vonnegut arcán felismerés villan mikor a törpe odaviszi amit talált:

-Ez Fooler esőköpenye! Hol találtad? Aramil tudnál ott nyomokat keresni?
-Ne bánjátok azt a koboldot, csak felesleges időpocsékolás mondtam már! Ha beszélt is volna honnét tudjuk igazat mond-e?
Közben Banyek elsétál megvizsgálni a kobold vezér hulláját.

/Banyek/
Az átlagosnál erőteljesebb testfelépítésű kobold. Nagyon jó minőségű láncing, és egy makultlátlan tisztasággal fénylő rövidkard van nála, amibe apró rúnákat véstek.
Az övén erszényt találsz, amiben elég sok arany van, 6k10 aranyérme, és egy kis csontamulett van a nyakában, amit egy egér koponyájából készítettek.

/Heian és Aramil/

Veletek még ott tartunk, hogy a többiektől 1,5 Km-re vagytok.

Heian!
Az egy dolog hogy képes vagy beszélni az állatok nyelvén, de arra rávenni egy lovat hogy ne rettegjen a farkastól ritka természetellenes dolog. Mintha Argentet növényevésre akarnád szokatni. Ellenkezik az évezredek óta beléjük ivódott természetükkel, ami a ragadozó meg a zsákmányállat között fennál. Argent minden további nélkül követi az utasításaidat, mert ő a társad, de a két ló nem. Még a te kedvedért se fogják tudni levetkőzni ezt az alapvető ösztönt. Az állat nem kicsinyített gyerek akinek halk szóval és szépen értelmesen el tudod magyarázni a dolgokat, okosan érvelve. Ez olyan mintha jönne valaki és neked azt akarná bemagyarázni, hogy te hal vagy és nyugodtan ugorja kútba nem lesz bajod.

*-Nem!!! Farkas megöl!!! Farkas megöl!!! Vidd innét!!! Tüntesd el!!! Elfutunk ha meglátjuk!*

A két ló idegesen kaparja a földet és rángatja a zablát.

[Garmacor]

// off tényleg beelőztem a többieket a reagokkal. A második lövés elment így is csak így nem llok neki kötözni Banyeket. Mellékesen viszont hogy kerültem Heian mellé a gödörből? Az nem valami elírás lesz?

[Quator ar Zaraquer]

//Heian mellett Alauron van szerintem, csak ez történik, ha 6 JK ír össze-vissza és vannak azonos kezdőbetűjű, hangzású nevek.
Egyébként osztom Togar véleményét, mondjuk engem olyan szempontból nem zavar a rohanás, hogy Holg nagyjából a ballaszt szerepét tölti be, amíg nincs harc. (Ld. A kötözés/sonkázás óta semmi nem történt vele bármit is csinált.) A harcot meg úgyis bevárásos kezdeményezés alapján fogjuk vívni.

Togar

A félork szerintem kb a szétszóródott társaság "közepén" álldogál, nagyjából ott, ahol Doraf "hagyta", mikor elindult a rongyért. //

[Togar]

Doraf

-Itt találtam nem messze a kereszteződésnél, valószínűleg a koboldok előtt járt erre, szívesen megmutatom, hogy hol. Úgy látom a kobolddal már nem kell foglalkozni- válaszolom.

Miután Banyek elindul a kobold vezér felé, én ráhagyom a kutatást, és megvárom míg Aramil visszatér hozzánk, és megmutatom pontosan azt a helyet ahonnan felszedtem, bár kétlem, hogy túl sok mindent megtudnánk, mert eléggé össze lett járkálva a terület azóta, mindenesetre próba szerencse.

//OFF: Nem azért mondtam, hogy töröld csak azért kértem várjunk egymásra, hogy mindenkinek legyen esélye reagálni, én naponta max 1x tudok írni, lévén három modult mesélek és oda is kell írnom.

Quator

Az rendben van de szerencsétlen karid nem fog szerintem csak úgy álldogálni, mert így hozzá se tudok szólni, lévén nem csinál semmit mint a törpém

[Navaratna]

//Off: elnézést, hogy minden piszlicsáré eseményhez, amihez halló/látótávon belül van írok a karimmal. Mivel munkanélküli vagyok, suliba se járok, rohadtul ráérek, unom a fejem, és ez legalább szórakoztat. :/
Ám való igaz, ha folyton 2-3 fő viszi a szót harcon kívül, akkor a többiek még csak esélyt sem kapnak a kibontakozáshoz, és mikor géphez jutnak, fanyalogva látják, ezek mennyit írtak már, lemaradnak a csapattagok közötti interakciókról (pedig abból is frankó dolgok sülhetnének ki), és ha más nem, összedobnak pár sort, lévén nem nagyon tudnak már utólag mit szólni a lezajlottakhoz. Konkrétan Alaurontól is hallottam már emiatt lemondó panaszt, mire géphez jut egy átdolgozott nap után, a fél banda enyhén szólva megszaladt reagszámban.
A jövőben visszább fogom közléskényszerem.
Off2: ki merre van? Tudtommal Heian és Alauron felugrott az elszabaduló szekérre és elszáguldottak, farkas utánuk (?). Így maradt a harc helyszínén Aramil, Holg, Vonnegut, Doraf, banyek. Pontos egymáshoz viszonyított pozíciót nem tudok meghatározni.//

(Banyek)

Jól megnézem a kobold képét, még meg is érintem a fejét, öklömmel megkocogtatom, mennyire kemény a testét borító pikkely. A mesék szidott alakja testközelben, és gyakorlatilag ez az első éles összecsapás az életemben ellenük.
Elgondolkoztat, mennyire jól felszerelték, ujjaim között végigpergetem a láncing szélének szemeit, a kardja láttán elfüttyentem magamat. Silabizálom a rúnákat, miféle, van-e jelentése egyáltalán. A fegyvertokot is szemügyre veszem, azon találok-e valamit. összemérem a aját tőrömmel, vajon jó csere lenne-e?
Akkurátusan átszámolom a pénzét 6k10 = 7+8+9+7+10+2 [43], kis tornyocskát a rakok belőlük, aztán lelkiismeret furdalás nélkül a magam értékeihez teszem.
- Egy halottnak nem származik belőle semmi haszna, ha aranyakkal van teli az erszénye, nem úgy az élők. Körforgás, kobold, körforgás.
Két aranyat viszont megcsókolok és a kobold szájába teszem.
- Egyet neked, Vaskezű Gaerdal, mert megóvtál a harcban, egyet pedig neked, Földszólító Segojan, hogy nem szólítottál magadhoz.
Az amulett lesz kíváncsiságom újabb forrása. Elébb közel hajolva vizsgálgatom, nem érintem meg. Hányszor hallottam olyan rémtörténetet, aki ismeretlen medálhoz ért, megjárta! Izgek-mozgok érdeklődésemben, aztán győz a kíváncsiság - ez csak egérkoponya!-, leszedem róla.
- Milyen szépen kifehérítették és kipolírozták! Vajon miyen szerrel kezelték? ha megnyalnám lenne utóíze? - megnyalom, de valószínűleg semmi különös nincs benne.