"Végre azt hittem, itt végre nem én leszek a másodhegedűs. Én, a Hős kis segédje vagy csicskása vagy fegyverhordozója, de tulajdon képpen itt is Ő aratta le a babérokat...No de majd látni fogod, ez mindig így alakul, amikor meg nem, ott valami nem stimmel.
Ahol évente megrendezik a Ronellai Játékokat, ott illik lenni egy helynek, ahol a helyi elvont, művészhajlamú embrek összedugják a fejüket. Mert ezek a lököttek vonzzák egymást s gyakran összebútorozhatnékjuk támad, csak azért, hogy együtt, közösen még nagyobb baromságot hozzanak létre. Azaz ami a normális, dolgozó embernek baromság, mert szerintük amit ők művelnek az különleges, sőt mi több, meg nem értett művészet!
Na hajolj közelebb, elmondom, mit láttam ÉN ott. A vityillójuk csini, támogatók pénzéből tartják fenn, mert felkopna az álluk. Van itt minden: színész, táncos, akrobata, énekes, zenész, különc ruhákat varró szabó, festő, szobrász, akik ha tisztább az agyuk, számomra is élvezhető dolgot alkotnak, de amúgy...Hehehe, amúgy tudom én jól, hogy van amikor ki sem látnak a drogból, vagy a piából, de a tivornyák mellett a féktelen táncos szexel kombinált felszabadító deleken se kell meglepődni. Mindezt a falak közt tartva, mert Shadonban vagyunk, nem Erionban, ahol legfeljebb körberöhögnek de itt lecsuknának mint a sicc. És itt akart nőt felcsípni az én Hősöm. Mármint a hapsi, aki mellett tengetem a mihaszna napjaim. És pusztuljak meg, bejött neki! Lelt egy itt megbújt külföldi művészbigét, Alborne hitű költőcske, akivel csapott egy görbe estét -nem kell részleteznem ugye hogy másnap én húztam ki a részeg böhöm testét akapun rosszalló pillantások keresztüzében-, míg én egy nagyon formás táncoslányt ismerhettem meg, de mire úgy éreztem, összemelegedtünk, ő közölte hogy a női szerelem hódolója. Csessze meg Ellana!!!"
