/ Ferventon Zedor /
< Ez szerencsés ütés volt, még egy hulla. Eldobott szablyát ne hagyjuk a fedélzeten >
Felvettem a szablyát és elraktam az övembe.
< Öregnek mondom. >
- Szívesen, bárki megtette volna, de nincs itt az idő a lazsálásra.
Pillanatnyi szünettel folytatom.
- Mert sokan fognak meghalni.
Majd megpillantottam a kabinlejárónál a három kalózt.
< Kabinlejáró felől jöttek ki ládával a kezükben. Szállásokat és raktárakat pakolták ki, köztük van az apámtól kapott mesterszámszeríjam, ha azt elviszik soha többé nem bocsátsa meg nekem. Viszont ott van a szegény nő is a döntés nehéz. Ládát nem engedem elvigyék. >
Kardomat ismét jó erősen megmarkolom és újra támadásba lendülök.
< Legközelebbi ládát cipelő kalózra támadók és jó erős oldalvágással levágom a fejét. >