Shadlek - avagy nem mind ima, mit templomban mondanak

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-A...értem már-roskadt le a gazda is.
-A Pirkadat-dombi tündérek, fiam?
A fiú csak lesunyt fejjel bólintott.
-Erre két orvosság van: vagy a felejtés, vagy Darshana.
A névre a gyerekek, akik eddig a porban játszottak, elnémultak.
-Helyi legenda, uraság. Darshana egy tündér...elhagyta az övéit és segít az embereknek. Egy faodúban lakik a Bagolypagonyban. Már ha igaz. Oda az erdõkerülõ sem megy. Ott nem minden az, aminek látszik...Ott nagyon messze van Domvik...

[Erin O'Shanon]

-Elmegyek oda, ha addig élek is! -mondom mostmár az õrület határán,hirtelen légbõl kapott bátorsággal.

-Merre van a Bagolypagony?

Ha messze van kérek élelmet is, mivel tudom hogy nekik sincs sok megfejelem a szállásdíjat 1 arannyal.
Felpakolom a dolgaim Rowenre, gondosan, Messana-t elõveszem és megsimítom a pengét, ellenörzöm az élét és hozzászólok:

-Ugye segítesz megkeresni, -és csak nézem a pengét mintha megától Domviktól kérnék választ a kérdésemre és az imáimra.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-Higgadjon le uraság! Darshana ajándék nélkül szóba se áll magával, s ha ilyen zaklatott, meg sem leli a helyes utat! A tündér vagy megmutatja az ösvényt a fájához, vagy nem. Mondom, ott semmi sem az aminek látszik...
A gazda nyugodtan megfogja Aren vállát.
-Ha komolyan gondolja, vigyen magával egy kék kavicsot. Darshana akkor talán beengedi magát. A pagonyhoz eljut az erdõkerülõ ösvényén át a régi legelõn. Onnantól már a tündér erdeje van. Lovat ne vigyen, azok megvesznek ott. Nincs messze az út, délutánra odaérhet. Ahol kék virágok nõnek, arra lakik Darshana. Akkor tudni fogja, már a tündér beengedte s jófelé jár...Legalább is ezt mondják...

[Erin O'Shanon]

-Hmm kék kavics? -ismételem lassan az öreg után.
-Hol lelek olyat? -térek a következpõ problémás pontra,de már egy kicsit higgadtabban.

A táskáimból kipakolok és csak a legszükségesebbeket viszem el.A többit rábízom a családra.

-Ha 2 héten belül nem térünk vissza a ruháimat adjátok el.
-Rowen-t neked ajándékozom-mondom a nagyfiúnak-látom úgyis tetszik.
-Vigyázz vele és szeresd, úgy õ is szeretni fog téged.

//Remélem nem probélma hogy ilyen sûrûn írok.//

[Lianna Pentangelin]

/Dehogy baj, most ráérek és élvezem /

Roaennek

-A patakban keressen csak, akad. S ha 3 napon belül nem tér vissza, tudni fogjuk, odaveszett.
A gazda csomagol kolbászt, cipót, sajtot, ha kell víz, tölt azt is. Izgatott a kis család, hogy mire nem vállalkozik az ifjú. Messana tettre készen fénylik a napban.
A patakban kis turkálás után lel egy halványkék kavicsot, zsebre is vághatja. A nagyfiú azért az ösvényen követi egy darabon Arent. Ám amikor elhagyja az ösvény a patakot és kiér egy füves legelõre hogy csapássá szelidüljön, a fiú már megállt és néz az ifjú után. Tovább õ már nem megy...
A csapás után semmi támpont nem akad, ami alapján Aren tudhatná, hogy merre kéne menni, melyik fánál ide vagy oda fordulni. A lombok összezáródtak, szürke fatörzsek lesznek társai. Páfrányok nõnek alant, néha kósza fûcsomók keverednek velük. A madarak olyan ártatlanul énekelnek, mintha ez a hely teljesen normális lenne. s látszólag tényleg minden normális. Moha lepi be a fák törzsétm, harkály kopog, itt-ott gomba nõ. Majd a fák törzsén fehér csillagvirég kezd nõni. Aztán narancssárga lepkecsoport száll el Aren elõtt. Szokatlan. de a kék virágok, amik jeleznék, jófelé halad, sehol. Félelem markol a férfiba. Domviktól messze ez a hely...

[Erin O'Shanon]

Az ima megerõsít,imádkozom és Domvik összes szentjét kérem segítsenek meg az úton.

"Napnál fényesebb Szentek, minannyíótokat kérlek szolgálótok nagy bajában segítsétek meg."

Kitartóan folytatom az utat bármilyen nehéz is.
Az õrület hajt, és egy érzés egy érzés amirõl még nem tudom mit is jelent.

//Én is nagyon élvezem:) Nagyon köszi!//

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

Elmúlt a délelõtt, jött a dél. Inkább a hasa jelezte ezt, mert a nap fénye Domviknak se akart változni! Enni kéne. Úgy tovább bír menni. Úgy kitartó marad.
Ha megáll, az étel megnyugtatja kicsit s a víz is, nem olyan kiszáradt tõle a torka. Miután végzett, elõtte volt az egyforma fákkal, páfrányokkal teli erdõ. Madarak, rágcsálók, idilli kép. Csak éppen bolyong.
A fáradtság természetesen egy idõ után megkörnyékezte Arent. mneni menni, sehol egy domb, vagy jellegzetes kõ...S saját nyomai is hamar eltûnnek maga mögül...Virágillat kúszik orrába de sehol egy afféle virág.
Aztán mégis...Egy kis kék haragvirágforma. Egyes egyedül egy. Egy kis dombocskán, ami egy farönk mellett volt.

[Erin O'Shanon]

Igen megáll enni.Amint meglátja a kis virágot majdhogynem ráugrik, mint a sivatagi vándor egy délibábra,hogy el ne vesszen a szeme elõl.Ha lát többet elkezdi õket követni, nem törõdik semmivel, csak a virágokkal, és Ilanával.

<Miért is keveredtem ebbe bele?Miért pont én?Mindig is a nõk miatt kerültem bajba!Domvik miért pont engem kísértesz mindig?!>

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

A kis harangvirágok csalafinták voltak. 10 lábanként volt egy. Némelyik csúnyán elbújt...de akadt,a melyik messzirõl virított. Érezhetõen balra kanyargott a jelzés.
Aztán nem lelt többet. Egy közepén lukas tönknél állt a férfi. színüket vesztett kavicsok hevertek benne.

[Erin O'Shanon]

Elõveszem a kavicsot a zsebembõl és beledobom a lyukba.

Nem látom sok értelmét a szertartásnak, de biztos a színnek van valami köze a szellemhez.

<lehet abból nyeri az életerejét...>

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

"Vagy csak az tetszik nekem..."
Idegen hang a férfi elméjében! Micsoda igézet ez?!
Nõi hang, de forrása nem látszik... Több virág nem jelenik meg, de egy odvas fa hever a tönkön túl a páfrányok között.

[Erin O'Shanon]

-Darshana? -kérdem a hangtól
Az igenlõ válaszra kérdezem:

-Tudnál nekem segíteni?
-Tudod mi a problámám..!

-Ha igen, mivel tudnám esetleg meghálálni?

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

"Tudnom kéne? Honnan? Nem nézek meg mindent a fejedben..."
A gazda azt mondta, a tündér egy odvas fában lakik...Ám ha Aren odamegy, üres az az odu, fatörmelék van benne, semmi több.
Nyugalom lepi meg a férfit. Furcsa, de valóban.
-Mondj...el...mindent...-suttogta valaki aren mögött és két kéz ereszkedett a férfi vállára. Erõtlen lett a keze. Itt Messana így semmit se ér... Majd a tündér Aren elé lépkedett s szemei kutatták a férfit...Egészen közelrõl, de szexuális tartalom nélkül. Teljesen meztelen volt.

Darshana

[Erin O'Shanon]

-Segítened kell! Elveszett a feleségem, a Pirkadat-dombi tündérek vitték el.Ma reggel.Egy fehér tollat találtam a tisztáson ahol a ruhái maradtak.

<Tündérek,varázslat,nõk,Domvik te sem teremtesz tökéleteset...>

//Sajna mennem kell ma már nem tudok többet reagolni, de azért nagyon köszike hogy játszottunk.//

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

A nõ arcán fintor szaladt végig.
-Hazudsz-s ellökte magától. Indák tekeredtek a férfira.
-A hazugokat pedig megfojtom.
Kezében fehér toll termett. Érdeklõdve forgatta, de az indák befonták Arent s nyakára is tekeredett belõlük. Az odvas fára telepedett a tündér, dudorászva nézegette a tollat.
-Hattyútoll...Itt nem is él hattyú...