Shadlek - avagy nem mind ima, mit templomban mondanak

[Erin O'Shanon]

-Minek keresnélek másért ha nem segítségért és nem tiszta szívbõl? -mondom neki egyszuszra amíg épp telik a levegõmbõl.
-Szerinted miért hazudnék? -Nincs rá semmi okom! -kiáltom az egyik indával a nyakamon ami majdnem megfojt.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-Talán azért keresel, hogy könnyíts a lelkiismereteden. Nem a feleséged. Mért mentenél meg valakit vélt bajtól, ha semmit sem jelent neked, ember? És közel sem biztos hogy a fajom felel érte.
Darshana indái munkálkodtak tovább, hogy elszorítsák a férfi karjait és lábait, de a törkét nem roppantották össze, egy ideig még akarta, hogy Aren ébren hallja amit mond.
-Nagyon gyakran hazudtok, ahelyett hogy igazat modnanátok. Mondd, a te Domvikod szereti a hazugságot? Bár sokan azt mondják, õ maga, a léte is egy nagy hazugság...Így lehet, szereti...-tûnõdött.
-Hazudni könnyebb, abból tisztábban jöhet ki a becsület s nem látszik a hiba, a folt. Hazudni, hogy a gyarlóság ne derüljön ki. Ugye milyen könnyû...mondjuk szerelmet hazudni? S máris könnyebb a léha szív!-nevetett a tündér, mintha egy szórakoztató történetet hallott volna.
-Mért akarnád megtudni, hol van? Nem könnyebb így neked? Eltûnt, hú, de jó, nem kell tovább színlelni, és lehet új virágra szállni? Ugyan, és ha halott? Jövõ héten azt se fogod tudni, ki az a lány. Huss, nincs kislány, lehet hazamenni, feledni, egy kupa hideg sör, régi barátok, új szoknya és kész. Nem kellemesebb, ember? Mért nem teszel így, hm? Vállat vonsz, és kész. Túlteszed magad rajta. Na, most komolyan, nem inkább ezt választanád? Hisz úgy is mindegy...
Darshana fesztelenül gesztikulált, hol elhessentett egy nemlétezõ kellemetlen porszemet, mintha az lenne egy bajféle, hol könynelmûn rántott egyet vállain. mintha arra akarta volan rábeszélni arent, hogy hagyja a csudéba azt a lányt, azaz Ilanát, és élje tovább könnyed életét lelkiismeret-furdalás nélkül. Ahhoz képest hogy jó tündérnek írta le a gazda, elég furákat beszél...

[Erin O'Shanon]

-Igazad lehet, de én mégis megszerettem, valahol a lelkem legmélyén úgyérzem felelek érte,bevallomn ez volt a tervem, de a szívem húz a kislányhoz.

-Igen valóban nem a feleségem, de valamiért felelõsséget érzek iránta, nem õ volt az elsõ szûz, nem õ volt az elsõ alacsony, de a legaranyosabb aki engem is igazán emberszámba vett és meg tudott nevettetni, és nem cadta magát egykönnyen, õ volt az elsõ ilyen.

Vallom be neki a lehetõ legöszintébben, a kínjaimat alig leplezve.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek


A tündér érdeklõdve hallgatta a férfit. Akinek a bal lába már erõsen zsibbadt...
-Most hirtelen szeretted meg, mert menekülhetnéked van s hagylak elmenni, hogy késõbb megborzong, mit hordtál itt össze csak azért, hogy túléld, vagy ezt késõbb is így fogod gondolni? Szerintem nem is õ lesz az utolsó szûz és nem is az utolsó alacsony...-cöcögött nyelvével keveset, s a hattyútollal csiklandozni kezdte Aren hasát, hogy még sanyarúbb legyen a sora. igen, ehhez fedetlenné tette a férfi hasát.
-Nem adta magát könnyen? -hitetlenkedett.
-Hány nap után adta be a derekát, hm? Fogadni mernék, egy vagy talán két nap, leglehetetlenebb esetben három! Ez neked sok?! Oh oh oh, nem is tudod milyen az hónapokig epedni egy nõért, hogy az egyáltalán rádnézzen...Adig ki se tartana az érdeklõdésed és olyan nõt nem hord a hátán Ynev, aki érne annyit, mi? Mondok én neked valamit. Minden ember nõ egy idõ után, legyen bármennyire cserfes, pajkos, rangú vagy rendû, egyszer csak gyûrût kér, biztos házikót szakajtónyi gyereket. No meg hogy a férj izzadtra keresse magát pénzzel s nehogy félre merjen nézni! Mind ilyen. Az is, akin már túl vagy, lehet, hogy most más karjában kacag önfeledten, de nézd meg 5, 10 év múlva! Mikor érzik a kort! Akkor megállapodnak, megereszkednek és lesz egy csomó gyerekük. Vagy akik még eljövendenek. Ugyan olyan mind, írjanak bármilyen kort! Nem unalmas? -vágott sajnálkozó arcot.
-Van ennél jobb is...maradj itt...Minden nap más tündér leánnyal hálhatnál. Azokat aztán nem érdekli az esküvõ, de a gyerek sem! Nem is ejtenéd teherbe egyiket sem, váltogathatnád õket kedvedre! No, mondj igent, félre a kötöttségek nyûgjével! Csinosabbnál csinosabb leány várna rád, s könnyedén bocsájthatnád el azt, amelyik nem tetszik! Hamar elfelejtenéd azt a kicsi aranyost, aki miatt idejöttél! Hisz lehet, az a leány nem is gazdag, pedig a vagyon sem utolsó, ugye? Itt minden jót megkapnál a tündérlányoktól...naponta új arc...édes éjjelek, étel s ital, szép kelmék...Sosem öregednél meg...Gondolj bele...egy ránc se...egy kis súlyfelesleg sem...a hajad nem kopaszodna...s ifjonti erõd mindörökre megmaradna!
Darshana csábított hangjával egy idilli jövõ felé. Felelõsségek, nehézségek nélküli életre. Ám mégis...pont amiatt hogy kecsegtetõ, volt benne valami veszélyes. Vagy mégsem és ez a legjobb ajánlat, ami szembe jött vele egész életében?
Már mindkét lába zsibbadt, alig érezte õket s a karjai is elkezdték...

[Erin O'Shanon]

-Én mégis szeretem ezt a kis aranyost! -mondom már üvöltve.
-Kérlek segíts és ne csábíts, mert úgysem fog sikerülni.

Ezzel az utolsó ordítással érzem,hogy minden erõm lassan elhagy, a lábaim fájnak, de ennél már csak a tehetetlenség dühe, és az idõ múlása idegesít jobban, egyszerûen belealszom a fájdalomba.

A képek elmosódnak elõttem, elájulok.....

<Ilana...>

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

Valami csiklandozta az orrát. Tüsszentésre ingerlõ! Hapci! Meg is kéne vakarni. A kéz mozdul, képes megtenni. Aztán Aren szeme felnyílik.
Ébren volt. Feje a tündér ölében. Érezte a lábujjait. Aha, akkor nem szorította el úgy, hogy elsorvadjon. még él. És cselekvõképes. Darshana a hattyútollal piszkálta az orrát, erre kelt. A nap fenn az égen, pedig lehet, már nincs is nappal...
-Rátettem volna 200 évet, hogy beadod a derekad...-kezdte a tündér és somolygott.
-Ilana...az õ nevét már tudom...de mi is a tiéd? Illik bemutatkozni.
Ha Aren elmondja a nevét, a tündér visszaadja a tollat a férfinak.
-Hm, a kicsi aranyos nem a tündéreknél van. Mond neked az a szó valamit, hogy Árgyél?

[Erin O'Shanon]

-Roaen O'Shanon vagyok, de szólíts csak Arennek, ezt jobban szeretem.
-Igen persze, ennek a keresésére szerettünk volna együtt elindulni, de sajnos egyikunk sem tudott semmit a lelõhelyérõl, vagy akár a mibenlétérõl.
-Tudsz nekem segíteni megtalálni az Árgyélt és vele Ilanát?

Az eddigi balszerencse után az összes idegszálam ferszült és izgatottság kerít a hatalmába, boldog vagyok, de nagyon hiányzik Ilana.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

Darshana egy ideig méregette Arent, mintha mondana is valamit, meg nem is. Aztán mégis mondott:
-Aren, Ilana megtalálta az Árgyélt és meg is csókolta. Õrizd meg ezt a tollat. Õ fog jelentkezni, ha látni kíván. Addig térj haza a tieidhez, ez minden, amit tehetsz.

[Erin O'Shanon]

Amit muszáj azt muszáj megteszem amit mond jobb nem telik tõlem.
Elköszönök tõle illedelnmesen, és megkérdem tehetnék-e én érte valamit.

Aztán szedem magam és nagyon gyorsan elmegyek egészen a házig ahol Rowen-t hagytam.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

A tündér nem engedte azonnal:
-Ára van ám a segítségemnek, Aren. Következõ gyermeked, legyen bár fiú vagy leány, el kell hozzám hoznod, hogy inasként szolgáljon engem, míg nagykorú nem lesz. Igen, egy csecsemõt kell hoznod, ki a saját véred s még nem született meg. Ha inasi szolgálata letelt, visszatérhet hozzád. Ha nem egyezel ebbe bele, sosem tudod elhagyni az erdõm, s ha bele is egyezel, de késõbb megfeledkezel róla, úgy emlékeztetni foglak rá, élj és járj bárhol a világban, s akkor erõvel veszem el magzatod s sosem látod viszont.
Komolyan mondta ezt Darshana de nem fenyegetõen.

[Erin O'Shanon]

-Tehetek mást?Muszáj beleeggyeznem, bár kedvem ellen való, hiszen szueretem Ilanát.Viszont félek õ inkább megöli a gyermeket, minthogy elhozzam hozzád.

-Mégis mennyi idõ az a szolgálat?

<Kell nekem ilyen lényekkel üzletet kötnöm...>

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-A gyermek a szolgálat után visszatér az emberek közé, jutalommal. Javára vállhat csak, ha tündéreknél nõ fel s ott tanul alázatot. Egy anya sosem emel kezet gyermekére pusztítólag, ha szereti azt a gyermeket. Te meg tudnád tenni, Aren? Nem hiszem, hacsak nem a Halált szolgálod.
Ezután a tündér elbocsájtotta Arent. S a férfi alig sétált fertályórát, azt látta, hogy a régi legelõn áll, ahol az erdõkerülõ csapása kezdõdik vissza a gazda tanyája felé. Délután aranylott a fákon. Ám mikor visszatért, elhûlve nézte a gazda mega gyerekei az udvaron õt.
-Uraság! Tényleg ön az, vagy csak visszajáró szellem teccik lenni?-hõkölt hátra a gazda s szent jelet hányt magára. a gyerekek beszaladtak a házva.
-Már majdnem két hete színét se láttuk magának! Már épp siratta a leánykám önt s sajnáltuk a szép paripáját eladni! De jó hogy nem adtuk el s még megvan mindene!
Két hét?! Bizony semmiféle borosta nem borította Aren arcát! Mintha egy nap se telt volna el!

[Erin O'Shanon]

-Mondtam,hogy két héten belül itt leszek.
-Bizony mondom neketek, sokat láttam.

-De most mennem kell, s feleségem nélkül.
Egészen hazáig.


Ahogy mondtam indulok is összeszedem az ingóságaimat, megköszönök mindent.És amerrõl jöttem, vágtatok haza, az ismerõs utakra...

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

A gazda ha süveget viselt volna, levette volna, ahogy a halálesetek hallomásakor szokták. Motyogott valami olyat, hogy Domvik nyugosztalja, de inkább nem mondott többet...

Mire a fogadóba ért, furcsa hírek csapták meg a fülét. A Hattyúúrnõrõl rebesgettek, valami gazdag fehérszemélyrõl, aki csak úgy a semmibõl került elõ.
S mikor már belül volt, Köcsögfej meglepõdve nézett rá, aztán félvigyort nyomott el:
-Aren, te még élsz? már azt hittem, nõül vetted azt a pici lányt, úgy elmaradtál! Elveszett a szemed a vidéki életben?
Rindan is felkapja erre a fejét!
-Végre már! Köcsögfej miatt majdnem felkötöttem magam, miattad nyaggatott... Én arra tettem le a voksom, te is beálltál a Hattyúúrnõ kérõi közé.

[Erin O'Shanon]

-Miért is ne állnék be.Mikor jelent meg?-kérdezem tõlük mindenttudóan...
-Ne is mondjátok, csak azt hogy hol találom...
Sõt szerintem õ fog engem keresni.

-Nah mindegy is.Addigis igyunk valamit, porzik a vesém...
-Köcsögfej a sakkot...

A sakkpartin elagyabugyálom Köcsögfejet és emlékeztetem arra, hogy körülbelül 70 partival még mindig én vezetetk még ha a multkorit magának is számolta.