Shadon városa: Fogadó a Névtelen Vándorhoz

[Lianna Pentangelin]

"A hely Don Gatto személyes tulajdona. A neve annyit tesz, Macska úr. Van is macskája, mikor milyen, s a vállán egyensúlyozza őket. Hős allergioás a macskaszőrre. Most tudtam meg, 5 év után. Agyontüsszögte magát, belefolyt a taknya a sörbe, amit mikor nem vettem észre kicserélt az én sörömre. Azaz én megittam az övét. Túl közeli ismeretségbe keveredtem bajtársammal, rémálmaim voltak tőle.
Don Gatto nem sokat követel meg vendégeitől, de azt elvárja, hogy betartsák: semmi politika a falak között és semmi vallás. Nem azért mert nem lenne vallásos, csak unja a felesleges meddő vitákat.
A hely vendéglő és fogadó egyben. Hátrafelé kis udvar van fenyőkkel és nyírfákkal, egy helyi szerint olyan, mint a felföld egy kis darabja. Merthogy Don Gatto odavalósi, de ezt csak megsúgta nekem, nem veri nagy dobra. Ám áttért Domvik hitére, azon az oldalon nem lehet fogást találni rajta.
Sose lehet tudni honnan bukkan elő egy macska. Én éjjel arra keltem, ül valami a mellkasomon. Először azt hittem, a halál az, de nem, egy fekete nőstény macska volt. Majdnem ledobtam. de olyan szépen kezdett dorombolni!
Reggel Hős hajintotta ki, mert duzzadt orral, könnyező szemekkel kelt és lebuktam.
Itt a macskák a latrinán is meglephetnek, ágy alól dughatják ki a fejüket, legyen akár kicsi, akár nagy. Mégis, én vernyákolást nem hallottam olyan mértékben hogy panaszt tegyek a sok állatra, ahogy macskaszőr sem volt sose az ételemben de macskaürülék se került a csizmám talpára a fogadóban való tartózkodás alatt. Én már rég macskás nevet választottam volna a helynek, de Macska úr ragaszkodik az eredetihez, amin megörökölte (azaz vette) a helyet.
Ó, ne feledkezzek meg a csaposfiúról! Még tanulja a szakmát, könnyen zavarba jön, kicsit ideges természet, néha bénázik, de amúgy fejlődőképes. Már csak azt kéne megtanulnia, hogy hogyan csapoljon sört úgy, hogy ne teli hab legyen az egész..."