Habira utcáin

[A Rászil]

_______________________________________________________________
Helyszín: Habira utcáin - főutca
Időpont: délután
JK: Anathor
_______________________________________________________________
A fiút követed és lassan elhagyjátok a kapu körüli zsongást és felfordulást. A főút széles, legalább négy szekér el tud férni egymás mellett úgy, hogy a gyalogosoknak is maradna hely. Persze itt nem szekerek járnak, hanem gyaloghintók, melyek többsége finom selyemfüggönnyel takarja el utazóját. Ez az út tele van emberekkel, mindenki tart valamerre. A házak oldalt általában egy szintesek, de a tetőn is ki vannak alakítva teraszok ponyvákkal, amelyekről a polgárok lesik az alant mozgolódó tömeget. Színpompás kavalkád a dzsad népség és egy sem akadna, aki hasonlítana a másikra, egyedül a szegény népség visel egyhangú ruházatot, ám még ők is próbálnak valamivel kitünni a társaik közül. Rengeteg kalandor van. Látszik, hogy a háború a legváltozatosabb népeket vonzotta a környékre, Tiadlan vágott szeműi ugyanúgy képviseltetik magukat, mint Darton fehér orkjai.

A főutat időnként kisebb utak keresztezik, amelyek alig nagyobbak egy gyaloghintó szélességénél. Ami talán meglepő, hogy rengeteg a sikátor és a szűk járat, amelyek már csak két-három ember szélesek. Útközben több teaház is látható, vendégeik nyitott teraszokon, hűs árnyékban fogyasztják italjaikat.

Nagyjából egy fél órát gyalogoltok, mikor a főtérre értek. Hatalmas hatszögeltű tér, középen egy medence benne egy szobor, ember alak áll egy különösen szép dzsad arcával, kezében szablya, melyet az ég felé tart. A medence széle csak fél láb magas és vékony sugárból ömlik a víz a szobor talpazatából. Csupány néhány épület van itt, amelyek nagyságukkal körülölelik a teret. Mind hivatalos épület lehet, előttük a város őrsége posztol, egyet kivéve, amelynél tapasztalt szemed edzettebb harcosokat lát, különös zöld pikkelyvértben.

Innen több út is vezet tovább. Kettéválik a főút és a szemközti épület mellett haladnak tovább jobb és baloldalt sugárszerűen. További négy út nyílik még a térre, szabályosan kettő-kettő a jobb és baloldalon, kettő merőlegesen a főútra és pont a tér közepére irányulnak, míg a maradék kettő inkább visszafelé tart.

Bár főtérnek nevezik, itt sokkal kevesebben vannak, mint azt eddig megszokhattad volna. Írnokok és hivatalnokok járnak kelnek.


- Ez itt a főtér - szólal meg a fiú - hivatalos ügyeket lehet itt intézni. Az ott - mutat a szemben lévő hatalmas épületre - a városháza. Mellette tőle a városi őrség és a bíróság. Ez itt - fordul jobb kézre - a kereskedők és adószedők háza, míg ott - mutat balra, ahol a különös őrök vannak - a bankház, amelyik a legnagyobb a városban és az emírhez tartozik, de csak részben. Az a szobor pedig a város alapítója, de a nevét nem tudom. Mi a szolga útján megyünk tovább, ami a rabszolgakereskedő városrészhez vezet. Ezzel fogja magát és a jobb oldali főutat veszi célba.

Gyorsan áthaladtok a téren és megkezditek utatokat még mélyebbre.

Alig telik el pár perc és néhány városi őr szúr ki titeket a tömegből. Látod, hogy a fiú zavart pillantást vesz. Látszik, hogy gondolkozik, fusson vagy maradjon. Talán a pénz ami visszatartja vagy saját ostobasága, de nem tud dűlőre jutni, míg a két kissé pocakos városőr odaér hozzátok.

Még oda sem érnek, néhány lépésről már meg is szólalnak:
- A fiú a tiéd?
Ali egy lépésre megállnak tőled és az egyik megfoja a gyerek karját és magához rántja. A másik kérdőn néz rád.

[Anathor]

("Fivér")

*Akár egy útvesztő. Rengeteg rejtekhely, menekülési lehetőség ami szorult helyzetben jól hasznosítható, ellenben számos meglepetést is tartogathat... A házak alacsonyak, és viszonylag zsúfoltan lettek egymás mellé építve, semmi perc alatt képes egyikből a másikba, vagy egyikről a másikra jutni. A kalandozók jelenléte meglepi, habár nem is inkább a tömege, hanem változatossága. Ki tudja mifélék járják még a várost...? A térre jutva körbetekint az épületeken és lopva végigméri a katonákat, valamint a városőröket, miközben megjegyzi kiket és miket rejt egy-egy ajtó a fiú elmondása alapján. Szándékai szerint nem időznek itt sokáig, követi a fiút a jobb oldali főúton. Hamar kiszúrja a közeledő városőröket, és a tétovázó arckifejezést is kísérőjén. Nem tesz hirtelen mozdulatokat, lassan a suhanc vállára teszi a kezét védelmezőn, még mielőtt az őr magához rántaná. Próbálja érintésével megnyugtatni a gyereket, nincs szükség felesleges galibára...*

- (dzsad) Igen, velem van.

*Nem mond többet egyelőre a kelleténél, megvárja a másik válaszát, majd a reakciójának függvényében folytatja a beszédet, persze csak ha kell... Testtartásával nem sugall ellenállást, azonban hangjában magabiztosság és erő honol, kifejezve védelmét a fiút fölött.*

[A Rászil]

_______________________________________________________________
Helyszín: Habira utcáin - Szolga útja
Időpont: délután
JK: Anathor
_______________________________________________________________
Kezedet a fiú vállára teszed, de ez nem gátolja meg az őrt, hogy felkarjánál elkapja. A fiú összerezzen és látszik a félelem az arcán. A másik őr végighordozza a tekintetét rajtad, majd hozzád szól.

- Ez veled van? Talán a szeretőd?

Mindketten viccesnek tartják és röhögnek, de legalább elengedik a fiút. Aki eddig beszélt közeleb hajol és összevont szemöldökkel néz.

- Perverz vagy, de mi most elnézzük ezt neked. Most.

Fejével int társának aki kicsit meglöki a fiút, de elengedi és oldalt állnak, hogy elengedjenek.

[Anathor]

("Fivér")

*Fekete szemeit összébbhúzza, gondolatban tőre markolata a kezébe siklik, majd hegye az őr torkában állapodik meg, vöröslő életnedvet ontva. Azonban márványszoborként állja a pillantásokat, a sértegetéseket, nem mozdul. Kényes helyzet. Nem mintha sajnálná vagy szánná a fiút, de ha hagyja, hogy megalázzák, akkor a helyi tolvaj céhhel(?), ha megvédi, a rendfenttartókkal kerül szembe... De szerencséje van. Elengedik a fiút, és azon nyomban karon ragadja, maga után húzza. Nem szól, nem válaszol. Mikor távolabb értek a vállánál fogva maga felé fordítja a kölyköt, és a szemébe néz.*

- (dzsad) Csak egyenesen kell mennem? - kérdezi, és gyorsan előkotorja a gondolatban előkészített marék - több mint egy tucat - rezet, és a kezébe nyomja. - Fogd, és hagyd el a környéket. Most!

*Megvárja mint mond a kölyök, aztán nyomban hátat fordít neki, és reméli nem látja a közeljövőben. Nem hiányzik még egy ilyen szituáció. Ez most szerencsésen sült el, de ki tudja mi lesz legközelebb...? Nem kockáztathat. Lépteit a fogadó felé veszi...*

[A Rászil]

_______________________________________________________________
Helyszín: Habira utcáin - Szolga útja
Időpont: délután
JK: Anathor
_______________________________________________________________
A helyzet kissé máshogy alakult, mint szeretted volna, de vissza kell tartanod magad, amit meg is tettél. Tovább mentek és kellő távolságra magad elé fordítod a fiút. Kissé talán meglepő, de nyoma sincs az előzőleg tapasztalt érzelmeknek az arcán. Türelmesen vévighallgat, meghajol és illedelmesen válaszol.

- Köszönöm szahib, mondtam, hogy nem léphetek be ide, de nem voltál rest, hogy a segítségemre siess. A sivatag rózsája innen már nincs messze, meg fogod ismerni. Hallgass meg tőlem egy kis segítséget. Nem tudom ki vagy és mit akarsz, de a kapu óta figyelnek téged. Többet viszont nem mondhatok. Galradzsa kísérjen utadon.

Újra meghajol és az egyik sikátor irányába indul. Figyeled egy kicsit, mert olyan ügyességgel siklik át a tömegen, mint ahogy a síkos hal csúszik ki a kézből. Néhány pillanat és már el is tünt.

[Anathor]

("Fivér")

*Kissé meglepő és elgondolkoztató a hirtelen elterpeszkedő nyugalom a fiún. Talán megjátszotta magát, hogy próbára tegye? Már nem számít... Végignézi a kölyök "siklását", magában elismerően adózik az ügyességének. Mostmár nem kételkedik a kölyök kilétét illetően. Végül kizárja a tolvaj képét az elméjéből, és a hallottakra koncentrál. Valamiért - talán a tolvajbecsület? - megbízik ifjú kísérőjében, nincs kétsége szemfülessége felől. Elmélyül belsőjében, hogy kizárjon minden zavaró tényezőt, és hátrafordul, hogy utoljára szemügyre vegye a városőrök reakcióit... Látszólag. Röpke pillanatok alatt feltűnésmentesen felméri a téren lévőket. Majd amilyen rövid ideig időzött tekintete a távolban, olyan gyorsan megpördül, hogy a Szolga útján haladjon a fogadó felé. Út közben ismerős arc, vagy arcok után kutat, akik emlékei szerint felbukkantak a kapunál...*

[A Rászil]

_______________________________________________________________
Helyszín: Habira utcáin - Szolga útja
Időpont: délután
JK: Anathor (Fivér)
_______________________________________________________________
A furcsa jelent elgondolkoztat és bensődben végigfuttatod emlékeidet. Tanításodba beletartozott, hogy felismerd a veszélyt és az arcokat, akiket egyszer már láttál. Az őröknek a hátát látod, lassan sétálnak ellenkező irányba, nézegetik a tömeget, szokásos útjukat végzik. A tömeg melletted hömpölyög, nincs senki aki egy pillanatra megállna vagy nézelődne, esetleg az alapvető követési technikákat használná. Ezek profik, nem kétséges, vagy a fiú tévedett. Egy közmondás jut eszedbe, amit valahol olvastál vagy hallottál, nem is tudod: "Minen dzsad tolvaj".

A fogadó irányába fordulsz és út közben is figyelsz. Valószínűleg nem egy követ, hanem folyamatosan cserélik egymást, hogy ne legyenek felismerhetőek. Vajon tényleg ezt alkalmazzák? Vajon tényleg áldoznának ennyit rá, hogy megfigyeljenek? Hacsaknem már tudják ki vagy. Lehetséges ez?
Gondolataid cikéznak, mikor megpillantod a fogadót. Szépen pácolt és lakkozott barna fából épült, kő alappal. Lépcső vezet fel egy terasztra, ami fejmagasságban emelkedik a talajtól. Nyitott oldalról, hogy a szellő átjárja és a vendégek felülről figyelhesse a tömeget. Nagy vázákban több helyen is rózsák vannak, finom illatuk belengik a fogadó előtti területet.
Az ajtóban megtermett, legalább 2 méter és 150 kilós ember áll, ágyékkötővel, amelybe csupasz handzsárt csúsztatott. Vaskos karjait összefonva tartja mellkasán és a belépőket figyeli. Barna szemével pillantást vet rád, de nem időzik el túl sokáig.
Belépsz és jelenleg üres helyeket látsz, csak nagyon kevés vendég van. Pincér fiúk szolgálják ki a vendégeket, illetve takarítanak, tisztogatják a helyiséget. Egyelőre nem vettek észre.

/Következő reagot, illetve a hely leírást a Sivatag Rózsája topikba!/