(Erin O'Shanon)
A fogadós válaszára megpróbál kieszközölni egy kisebb engedmményt egy jobb szobára. Majd szintén aludni tér.
Ágyát megigazgatja, hiába a jó alvás alapja a rendes ágy. Visszaemlékszik arra mennyiszer kellett kényelmetlenebbnél kényelmetlenebb helyeken aludnia, amíg Zamilékkal dolgozott.
<Még az a szerencsém, hogy akkoriban is jól bántam az okiratokkal, és jól mozogtam a nemesi körökben, hátha ez kell majd itt is.>
<Ennek a napnak is vége...Valyon mit szeretnének ezek a mákvirágok csinálni? Mindenestre ennek az ifjoncnak tetszik a hozzáállása. Még a végén meg változtatja a véleményem a varázstudókról. Hollnap minden féle képp le kell néznem hozzájuk.>