(Wenla)
Az ajtó túl oldalán egyik szemöldököm felszalad.
- Mi ez, Darton népgyűlést tart halálközeli élmény gyanánt? Szerintetek a dédnagyanyám is itt van?
Az elf megszólal, és én szemem törölgetem, nehogy könnyesen felröhögjek.
- Önként. naná. Beugratott egy törp, hogy ugyan, nézz már be az ajtó mögé, mert ez a sorsod, bla bla bla. Legalább ne beszélne félre ez az elf. Ha már olyan öreg, ne gügyüljön meg
Lenézek a földre, Ryelhez hajolok:
- Hol NEM zajlott valami bazi véres démonikus csata Yneven, hm? Bármelyik faluvégi összedőlt budiról kiderülhet, hogy oda rottyantott egy halálúr, vagy frász tudja mi
Ama gonosz neve nekem semmit nem mond. Talán olyan ősi, hogy szétporladt időközben A továbbiakban Ryelt, meg aki a mieink közül még ot van, azt szórakoztatom közbepofázásommal:
-Figyuzzatok, ez nem kamuzik? Semmilyen démoni inváziót nem láttam. Ha a faluban egy olyan bestia tolta volna elém az italom, vagy a fürdős néni szarvakkal ékesítve vakarta volna a farka tövét, miközben bőrszárnyaival legyezi forró vizem, még el is hiszem. No meg, Yneven olyan sok hely van, hogy hipp-hopp, bármelyik nap odabiggyeszthetek egy birodalmat? Ahhoz nem több kéne? Nép... hadsereg... gazdaság... elismertetni a határokat... Na, valaki, államigazgatást nem tanult egyikőtök se? De szerintem nem úgy megy, hogy Alsóröcsöge falva kihúzza magát, kijelenti, mától ország, és a falu legvénebb tagja onnantól király! Ezsem megűll, milyen bugyuták ezek a démonok! Meg kik törögetnek pecsétet? Az ittmaradt rövid életű birodalom expolgárai? vagy mi? Az a hű de homályos szekta?
Egyre inkább hiteltelennek tartom az elf paráját:
- Persze, mert szokás mitikus világok közötti harcokat csak úgy eltitkolni, vazze. Én kitenném a kirakatba, hadd tudjon róla mindenki, hogy legközelebb ekkora szívás ne történjen. Itt valami bűzlik! Tojok én a pecsétekbe, azt elhallgathatják, no de a sztorinak közkézek kéne forognia! Ezek saját maguk alatt vágták a fát... Gyér... Méghogy óv minket! Butulásban tart! Akli kitalálta ezt a megoldást, nagy paraszt!
A kérést végképp nem értem:
- Mit kéne óvnunk? Ha senki se hallott róluk pecséteket? Na ne már! Ami nincs meg, de nem is támasztja alá semmi se egy hibbant elf szövegén kívül, hogyan is kéne? Minden kívéncsi lény elől? Akkor mondjuk ha Csuris ráizgul a dologra, vágjam el a torkát? Meg mire valók a francos istenek? Szarozzanak ők ezzel, ne én! Ők a kemény csajok és csávók, majd lejönnek megint, vagy ideeresztik szolgáikat, oszt' rendet vágnak, és megint eltussolnak mindent, annak rendje és módja szerint. Meg hallottátok, kimegyünk az ajtón, és csorogni fog a nyálunk. Meg ez nem önkéntes dolog, hanem majd viszketni kezd a seggünk, ha történik valami ezzel a nemlétező pecsétes dolgokkal, és hiába vettem meg álmaim házát birtokkal, nem élvezhetem, mert kiver a dikóból ez az átok! Akár igaz, amit ez nyomot, akár nem, itt "ezt te választottad!"- burokba csomagolt kényszerítés! Minden más melléduma! Hapsikáim, ti ennek bedőltök? - nézek kételkedőn a többiekre.
"Én és leszármazottaim! Kösz, én nem szaporodom "
Vége a műsornak, fanyalogva állok. A krikszkrakszokkal teli hely nem nyűgöz le.
-Mondtam már, hogy p*csám ki van? Te meg mitől rosáltál be? nehogy leborulj már elérzékenyedett állapotodban!-vakkantok Ryelre.
- Szrájkolni fogok. jaja. Ez kib*szás. Tőlem Csuris meg is döngetheted az ajtót... - nézek komoran.