____________________________________________________________ KM esemény [Layla] Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötõnegyed, Ifin utcái Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, éjjel Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
Dzsana támadása pontos volt: ellenfele fuldokolva, hörögve esett össze. A társával ellentétben nem szólt semmit, csak feküdt a hideg teremben, nagyra nyílt szemekkel, némán, s a torkát valami hörgésféle hagyta el... utolsó sóhaja volt ez. És már csak egy gorviki volt életben.... Kildar meglepetés-szerû támadása hidegzuhanyként érte a kutyát, aki -bár tudott volna védekezni, ha elõtte fel tud készülni lelkileg- elõtt egy másodperc töredéke alatt játszódott le semmilyen, hitvány élete. És az utolsó pillanatban, amikor még ezen a világon volt, nemcsak testben, hanem lélekben is, némán szavakat próbált formálni a szájával... majd holtan összecsuklott, mint egy darab fa. Mindenki zihálva nézett körbe. Kivéve Kandúrt. A férfi önelégülten szemlélte az esemény végeredményét, és szája csalfa mosolyra húzódott. Rikku törte meg a furcsa, idegesítõ csendet. -Ideje továbbmennünk... itt már végeztünk, de ki tudja, mennyi dolgunk lesz még ma éjjel -közeleg a hajnal, és még mindig nem végeztünk... isteneink legyenek velünk!
türelmetlen várja a többieket,hogy mi tart már ilyen sokáig néhány ellenfél elintézésében igy át is megy a másik szobába,hogy megnézze mi a fenét is csinálnak...Ekkor pillantja meg a hullarablót is és csak legyint rá egyet holott tudja,hogy nem láthatják,majd visszamegy a másik szobába és beáll az ajtó mellé s várja,hogy jöjjenek már a leleassult "társai"
*Pihent keveset egyhelyben állva. Rikku szavaira bólintott, majd csak ezután nézett szét ki milyen állapotban van közülük. Megijedt, ami ki is ült az arcára - Shanil! - Shanilt nem látta sehol. Se az élõk közt, se a földön heverve. Tanácstalanul nézett körbe, s Kildarhoz lépett, suttogva kérdezte tõlle.* - Shanilt nem láttad? Hová lett?
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
*Ahogy az utolsó gorviki is a földre került, Kildar egy pillanatra sem állt meg. Halkan, hogy nem hallatszódjon át a terembe, annyira mégis hangosan, hogy az itt levõk többé-kevésbé hallják, megszólal:
-Menjünk tovább... Mindannyian. *pillant kandúrra* -Odaát csak együtt van esélyünk.
*Mikor dzsana hozzálép, és felteszi a kérdését, cinikus mosolyt ereszt meg.
-Átment a másik terembe kémlelni. Valószínûleg ott is van, noha volt már ideát is.
"Ra urdath san uthmor ahen aggun hara'het shaka'thorr. " "Vérem és velőm a tiéd, tégy vele belátásod szerint."
(Dzsana)
*Kildar válaszára elcsodálkozik, kissé értetlen arcot vág, majd elkerekedik a szeme.* - De... de akkor.... akkor menjünk! Elõbb a dobó fegyverekkel rendelkezõk, hogy tisztítsák a terepet, majd mi.
*Majd elindul az ajtó felé, de még nem megy be, megvárja, hogy helyeslik-e javaslatát és azok lépnek elõször akiknél van valamilyen dobófegyver még.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
____________________________________________________________ KM esemény [Layla] Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötõnegyed, Ifin utcái Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, éjjel Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
-Óh. -Kandúr mosolyogva nézett Kildarra, vigyora torz volt még a sötétben is. -Majd azt én eldöntöm, kívánok-e segíteni nektek. Ez már nem az én feladatom, itt már nincs szerepem -ti döntöttetek úgy, hogy nélkülem tisztítjátok meg a terepet. A ti érdeketek, hogy kijussatok a városból -nem? Hát akkor cselekedjetek...
Kandúr vigyora érzéketlenbe csapott át.
*A Kandúr vigyora láttán és szavai hallatán Kildar megtorpan. Visszafordul, és mélyen a másik szemébe néz.
-Nos, rendben. Akkor mi bemegyünk, és nem fogjuk tudni megcsinálni, mind ottmaradunk... és akkor majd a hõs Szürkecsuklyás nagyképû profikmajd jönnek, és csípõbõl elintézik az egészet. Nekem ez a egoldás is jó. Most azonban külön se nekünk, se nektek ninncs esélyetek. Semmi.
*Azzal faképnél hagyja Kandúrt, persze ha az válaszol, még fél füllel azért odafigyel. De rendíthetetlenül halad az ajtó felé.
"Ra urdath san uthmor ahen aggun hara'het shaka'thorr. " "Vérem és velőm a tiéd, tégy vele belátásod szerint."
____________________________________________________________ KM esemény [Layla] Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötõnegyed, Ifin utcái Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, éjjel Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
Kandúr elmosolyodott Kildar szavait hallva. Ez már õszinte mosoly volt, nem gúnyos, inkább csak furcsa. meszólalt alig hallhatóan, de tisztán -szavait nem takarta láthatatlan fátyol. -Nagyszerû. Én ugyanígy gondoltam.
Tartott egy kis szünetet, hogy kiélvezze a hatást, majd folytatta. Hangja még mindig nyugodt volt, nem tûnt ki belõle semmiféle érzelem. -Ez nem az én feladatom. Én kellett volna, hogy vezesselek titeket, de minden megváltozott. Nemde? Ha Sal itt lenne még, megtenném. De nincs itt. Az élete tõletek is függött. A tiétek meg tõlem. Ennyi. Menjetek a vesztetekbe, nem érdekel.... nekem semmi közöm a feladatotokhoz... hajrá.
Meglepõdik,hogy hogyan küldhet neki Kildar egy ilyen üzenetet,ami még inkább sülyeszti az õ szemébe...Most már vhol a pöcegödör alján van a fejvadász ha egyáltalán az -,-.Felhasználja elméje hatalmát,hogy válaszoljon neki.
-Sokan...Megbeszélt taktika -,- ->Kicsaljuk õket Kandurékhoz leglaább kisebb helyen kevesebb ellennel kell együtt megvivni...Vki álljon az ajtóban nehogy bezárják...
*Int Dzsanának és Rikkunak, hogy álljanak az ajtó két oldalára, maga pedig egy üzenetet küld még Shanilnak
**Akkor gyerünk!**
*Kinyitja az ajtót és villámgyorsan körbenéz, és a legközelebbi ellenfélbe belerepít egy dobótût. megpróbálja mozgásképtelenné tenni, valahova a térdhajlatba próbálja iránytani a hegyes fegyvert.
//TÉ: 71+00 = 171 ---> Sebzés: 7 meg ugye a kötelezõ...//
*Ezek után lassan elkezd hátrálni az ajtó felõl, hogy magára húzza a gorvikiakat. Egyenesen Kandúr felé tart... Közben éha hátra is pillant, nehogy valami meglepetés érje...
"Ra urdath san uthmor ahen aggun hara'het shaka'thorr. " "Vérem és velőm a tiéd, tégy vele belátásod szerint."
Látván,hogy Kildar vette az üzenetet nem lõ az ijjával hanem õ is hátrálni kezd lehetõleg még Kildar elõtt érjen be a szobában,ahol mindneki eddig állt.
<Hát harcolni azt tud...de gondolkodni nem naon -,- na mind1 mindenki jó vmire >