3692 tavaszát írjuk. A sötét együttállás óta mindenhol pletykák terjengenek. A jövendölésekt?l mindenki retteg. Bár már két év eltelt, és a különböz? kis szekták megszaporodásán és mozgolódásán kívül semmi különleges nem történt. A köznép már kezdett fellélegezni, de a bölcsek és tudósok végig tisztában voltak azzal, hogy valami készül. Mindenki, aki ismerte a szférák legalapvet?bb törvényeit, és valamennyire tisztában volt az Ibarában történ? események hátterével és múltjával, az lélegzetvisszafojtva várta a kitörni készül? vihart, amely azzal fenyegetett, hogy elsöpri Dél-Ynev nagy részét, és nagy területeket, káoszba süllyeszthet megannyi országot magával rántva. Pyarron bölcsei már a Dúlás kezdetekor expedíciókat indítottak az Ibarába. Ennek volt például köszönhet?, hogy Sonnor nem veszett oda Ópyarron üszkös hamvai között. Új-Pyarron már épül?ben van ekkor, de mindenki fél, hogy a kékarcú serege fenyegetést jelenthet a még kiszolgáltatott városra és poraiból feltámadó államszövetségre. Ez a röpke évtized nem volt még elég, hogy Pyarron teljes érték? ellenfél legyen az amundokkal szemben. Több mint egy generáció veszett oda a sötét horda nyomán, és ezt pótolni nem lehet ilyen gyorsan. Shadon mindenben segítséget ígért Pyarronnak, de mikor Krán kinyitotta hatalmas pofáját és elemésztette Selmo városát, akkor is elkéstek. Talán annyiban jobb a helyzet, hogy lehetett számítani a háborúra. Dél népei elkezdték tárgyalásaikat Gorvikot és Kránt kivéve. Senki sem akart úgy belekezdeni úgy egy nagy háborúba, ne tudná az államszövetséget vagy Shadont a háta mögött. Mikor a Shibara partján elszabadult a pokol, a felderít? er?k elt?ntek, és rosszindulatú nyomasztó köd szállta meg a Mélysivatag határát, minden országban felkapták a fejüket és szorongva várták a fejleményeket. Minden hírösszeköttetés megsz?nt Abadanától északra, és az újabb odaküldött csapatokról sem lehetett tudni semmit. Aztán megjelent a kékszem?, barnab?r? horda Gorvik legészakibb tartományainak határán, és Abadana vonzáskörzetét is elkezdte dúlni. Az invázió tempója, könyörtelensége, megállíthatatlansága szomorú sorsot vetített el?re. Amilyen aktívan kezdték meg a tárgyalásokat, olyan gyorsan kezdett az egész kétségbeesésbe fulladni. A jelentések egyre nagyobb súllyal nehezedtek a döntéshozókra. Elkezdett Krán is követséget meneszteni Pyarronba. Ennek nagy felháborodottság lett a vége, de a bölcsebbek rájöttek, hogyha Krán is érdekl?dik, akkor nagyobb lehet a baj, mint arra az államszövetség számított.
Az els? feltartó er?ket, amiket Gorvik Warvik tartományba küldött a horda megfékezésére, hamar elsodorták Amhe Ramun seregei. Egy gyors térkapukon érkez? kráni segítséggel azonban hátráltatni tudták azt.
Ezekben a nehéz id?kben, 3692 tavaszán mindenki a kiutat keresi. Elhamedban tanácskozásra hívták össze a szövetséges feleket. Talán sikerül kitalálni valami ellenszert. Ha nem akkor rettenetes problémákkal kell szembenézni a közeljöv?ben.