(Sielle, a Vilámkezű)
- Hát, hogyne kisasszony... óhaja számomra parancs, oda kísérem, ahová csak akarja...
*Hangjából csak úgy csöpög az irónia és még mag s hajol a Lady előtt. Aztán persze követi őket tovább.*
<Menjek? Na ná... Legyen, aki cipekedik...>
*Azzal előre lép a fogadós elé és, mintha alázatos kis szolga lenne szól hozzá.*
- Üdvözlöm uram! Úrnőm és kísérete itt óhajt megszállni éjszakára, mielőtt továbbindulnánk. Szobára volna szükségünk, méghozzá...
<Bedal, Nichen, párocska, nemes hölgyike, fura ruhás... Ez összesen... Ööö... hat.>
... méghozzá 6 főre. És az istállóban van még egy hely, ugye?