(Kalkyra Cronin Oleynik)
- Ne orrolj meg rám, majd ha eljön az ideje mesélek magamról. De még nem... most ... most még nem - *szememben engesztelésre való kérlelés bújik meg, ami melett nagy szomorúság is helyt kap.
Elveszem a nyársra szúrt békákat tõlle.*
- Köszönöm! - *majd úgy ahogy mondta nem a tûz felett, hanem közvetlen közelében sütni kezdem õket*
- Ha neked nem gond, maradnék. Legalább nem fog kialudni a tüzed, lesz aki ránéz míg távol vagy.
A köpönyeget elveszem, hálásan köszönöm, a fegyveremmel meg csak akkor foglalkozom, ha már száraz vagyok valamennyire. - *közben azért gyakran nézem a békáimat, hogy mennyire sülnek, vagy esetleg égnek meg - bár próbálok arra vigyázni, hogy ez ne következzen be.*