________________________________________________________________________________
KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________
//Seba//
Joliceban bent reked a levegő, majd kapkodni kezdi:
-Ne sápítozzak??? Seba!!! Te normális vagy mondd? Képes voltál egy aszisznak odaadni magad? És van az arcodon bőr itt Calvert szerelmi ügyei miatt papolni és fontoskodni!?
-Egy Nan Sifro egy aszisszal hetyeg! Mit hetyeg! A családomba házasítják! Mégis hogy gondoltad ezt mondd?
-Muszáj volt az Otlokírek csahosával összeállnod!? Jó hogy nem már valami Tharr hitű Hercegkapitányt akarsz ide hozni! Dreina irgalmazz! A húgom egy megveszekedett asziszhoz akar férjhez menni! Ennél már bármi jobb lenne; még a legutolsó dwoon paraszt is!
-Nem érdekel mióta eszi a dwonok kenyerét, aszisz, tehát ellenség!-toppant indulatosan a lábával Jolice. Te teljesen megbuggyantál mondd?
-Cody a kermiri pusztában Otlokir zsoldba adott falanxaival néz farkasszemet és lehet, hogy a lándzsáik holnap már Marvin mellkasa felé fognak irányulni, te azt akarod, hogy ezt nyeljem be neked?!
-Semmiféle erkölcsi alapod nincs rá hogy ítélkezz a fiam felett, ő maga fog a szemedbe nevetni, ha ezek után még úgy érzed majd, hogy te "komolyan" akrasz majd beszélgetni vele!
-Egy köpönyegforgató kis senki, még ahhoz is elvtelen, hogy lándzsát törjön a Fekete Lobogó mellett! Gondolom kegyvesztett lett, aztán nyüszítve menekült amerre látott! Egyenesen a te karjaidba!
-Arrgh! Egy órája sincs hogy itthon vagy, de sikerült kihozzál a sodromból hugom! Ezek után nem te fogsz Calverttel elbeszélgetni a viselt dolgiról, hanem ÉN akarok veled a tieidről!
Jolice kipurul és fullad mint egy fúria:
-Ha ez nagyapánk látná most felpofozna ugye tudod? Áldassék Darton neve, hogy ezt a gyalázatot már nem érhette, meg és ha rajtam múlik mi sem fopgjuk! Biz isten kedvem lenne megtépni téged! -mondja Jolice és durrogva magadra hagy és kiviharzik, miközben dünnyögi:
-....egy aszisz! ...egy senki!...egy futó kutya!...az én családomban!
Hát...első reakciónak nagyjából valami ilyesmit vártál Jolice-tól, azt sejtetted, hogy nem lesz könnyű menet.
***
//Aires és Victor vitájához//
Calvert felemeli a kezét békítőleg:
-Ugyan urak, nem vennék a szívűnkre, ha ilyen apróság miatt nézeteltérésük támadna, sőt mi kérünk elnézést a tolakodásunkért, hogy ilyen erőszakosan tudakolózunk, de tudják érintve vagyunk az ügyben a nagynénénk által, nézzék el nekünk, ha kissé megfeledkeztünk a jó modorról. -menti ki a helyzetet nagylelkűen Calvert, magukra vállalva a vitakirobbantó szerepét.
***
A vacsora megkezdődik.
Vöröst damaszt terítő kerül a sötétre pácolt tölgyfaasztalra, drága tiadlani porcelán a teríték és hegyikristály borospoharak csillognak a tányérok mellett.
A cselédek jönnek mennek, ételt.itlt hoznak, és töltenek.
AIres körül feltünően mindig ugyanaz a cselédlány legyeskedik, mosolyogva.
A vacsora meleg előétele lazacsteak ereni módra, hercegnő burgonyával,tejszínes, zöldséges, tormás mártásban, a főétel pedig citromos borjúszelet, vajasburgonyával, párolt zöldségekkel.
Seba nővére is köszönti mosolyogva a vendégeket:
- Üdvözlöm önöket uraim, Jolice nan Rosey vagyok; Betsebath nővére. -mondja Jolice és kézcsókra nyújtja a kezét.
A vacsora semleges társalgással telik, a fiúk; miután látták hogy viszályt és ellenségeskedést szítanak vele, ha az utatokról kérdeznek, nem feszegetik; hanem nagyvonalúan kerülik a témát, így mindenkinek a saját hazájához köthető dolgokról próbálnak veletek társalogni, amiről úgy érzik, hogy szívesen és lelkesen beszélnétek. Nem képmutatásból teszik, ezt; csak úgy lettek nevelve, hogy a házigazdának beszélgetni, foglalkozni kell a vendégeivel, és a kicsi koruktól kezdve ez már náluk egyfajta belső viselkedési mintává vált.
-...és mondja kedves Aires véleménye szerint az ilanori vagy a haonwelli utazó ló a jobb? Miért gondolja így?
-...tudja Faren atya a szolgálók mondták, hogy istentiszteletet tartott a jobbágyainknak a faluban. Ezt nagyon megköszönnénk önnek és hálásak vagyunk érte...ön bizonyára kiváló szónok...jól tudom, hogy erre a szolgálatra kiképzik KYel papjait?
Persze azért óhatatlanul szóba kerül a háború is:
-Említette atyám ezt a Kapuvár nevű helyet...ez valami erősség? Röstellem, de még nem halottam róla. Mi történ ott?
-Aires mondja, ön mit gondol a harci dudásokról? Eligor hercegnek kiváló harci dudásai vannak. -mondja Cody.-Egyszer harcoltam úgy hogy ők is kint voltak velün a csatatéren de a félelem árnyéka se vetült egy emberre sem.
A vacsora végeztével Calvert feláll:
-Akkor én megyek anyám.
Jolice elsápad.
- Őhozzá mész ugye? -szűkül késpengévé Jolice szája.
-Igen. Talán baj? -Mivel nem hozhatom a házba, nekem kell hozzá mennem.
A pillanatnyi kínos csöndbe Jolice visszafojtott indulattal mondja:
-Betsebath nénéd még csak most jött meg, és vendégeink vannak! Elfelejtkezel a leelemibb udvariasságról is fiam!
-Arról nem beszélve, hogy a nénéd ha jól tudom említette neked hogy beszélni kíván veled. Talán elérted már a nagykorúságot, de azt hiszem nem kellene megengedned magadnak, hogy semmibe vedd egy családtagod és egy nemesasszony kívánságát.
-Igazad van anyám Bocsánat. -mondja Calvert és Sebához megy.
//Seba//
-Ne haragudj Betta néni, elfelejtkeztem róla...ha gondolod akkor étmehetnénk a dolgozószobádba, ha szóln kívánsz velem.
Cody:
-Bocsássanak meg urak! De megyek leellenőrzöm a fiúkat és az őröket. Itt az éjszaka, jó ha kapnak egy kis eligazítást és látják, hogy itt a prancsnokuk. -Egy fertályóra múlva itt vagyok.
Jolice némán bólint, hogy menjen csak Cody, a birtok biztonságának felügyelete olyan dolog ami kimenti a társalgási feladatai alól.
Jolice (Seba nővére):
Cody (a fiatalabb katona öccs):
Calvert (a hősszerelmes bátyja):