*Az udvari ork Lamarral tart és megkérdezi Meterriont hogy körülbelül mikor lesz lõtávolságban a másik hajó és hogy a legénység elmenekült-e már a hajóról.*
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
Helyszín: a tiadlani bárka Idõpont: Ébredés hónapjának 16. nap - 1 és 3/4 óra a szigetig Résztvevõk: mindenki (Sazu és Lamar) _____________________________________________________________
Lamar és Sazu felér a fedélzetre a hullával nem sokat vacakolnak hiszen nemsokára úgyis romokba a hajó, így csak az útból kell elpakolni. Amint felér a két harcos a fedélzetre Sazu émelygése fokozódik és meginog oly annyira, hogy kénytelen megtámaszkodni. Ezt a csapat minden tagja jól látja. A hajó volt legénysége már sûrû evezõcsapások kíséretében a Beriqweli Szél felé halad. A tiadlani bárkán már csak a ti ötösötök tartózkodik.
*Mikor felérnek, Sazu egyre jobban szédül és már izzadni is elkezd. Körbenéz a többieken hogy mit vesznek észre az egészbõl és látja hogy mindenkinek feltünt hogy nincs valami rendben. Semmi pénzért nem valná be hogy rosszul van és csak remélkedik hogy ez nem fog rosszabodni. Oda sétál Meterrionhoz és kérdez.*
-Mikor ér ide a másik hajó? Mennyi idõnk van még amíg el nem kezdenek ostromolni?
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
*Mikor Sazu megszédül arca elkomorodik. <Várható volt, hogy egy ilyen kém nem valami egyszerû méreggel dolgozik.> Akkor elégeli meg az ork makacsságát, amikor az dülöngélve, mintha mi sem történt volna elindul Meterrion felé.*
-Sazu, kérlek ülj le! Ezt gyorsan el kell rendeznünk, lehet, hogy halálos mérget szúrt beléd az a mocsok! - kiáltja hangosan, hogy a többiek is meghallják, hogy baj van.
*Megpróbálja leültetni termetes társát úgy, hogy valaminek nekidönthesse a hátát. Ha sikerül, akkor véres inge alól egy gyors mozdulattal elõhúzza az ökölbe szorított kezet mintázó Szent Szimbólumát.*
- Sazu! Hiszel-e a bosszú igazságában? Hiszel-e a fájdalom erejében és hatalmában? Sazu! Elfogadod-e a Bosszúállás Atyjának, a Fájdalom Urának isteni hatalmát magad felett? Kéred-e segítségét e néhéz órán, hogy küldetésünk folytathassuk?
*Amennyiben igen a válasz kérdéseire, úgy hangosan varászolni kezd. Szent szombóluma vakító hófehér fénnyel felizzik kezében*
*Mikor Lamar rá kiált, belátja hogy felesleges erõsködnie, mert ezzel akár a csapatot és az egész küldetést sodorhatja veszélybe. Ha ilyen állapotban marad, vagy romlik az állapota, biztos hogy nem tud végigbúvárkodni a partig. Nem is ellenkezik tovább mikor az óriás paplovag leülteti a földre és hátát nekitámassza egy hordónak. Mikor Lamar elõvett egy amulett féleséget, az ork csak furcsán nézett, majd mikor elkezdte kérdezõsködni hogy elfogadja-e az istene hatalmát már leesett neki hogy valamilyen mágia segítségével akar rajta segíteni. Nem nagyon szerette a varázslatokat és ezért húzta is a száját, de bízott Lamarban és a mérgeket jobban utálta ezért beletörõdõ arcal bólintott majd így szólt:*
-Igen!
*És miután kimondta azt az egy szót, az amulett izzani kezdett és Sazunak elkerekedtek a szemei, miközben Lamar valamilyen szavakat kezdett el mormolni.*
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
Helyszín: a tiadlani bárka Idõpont: Ébredés hónapjának 16. nap -1 és 1/4 óra a szigetig Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
Lamar leülteti Sazut egy hordóra, majd arhaikus erv nyelven kéntálva kéri rá a Bosszúállás Atyának áldását, és mérhetetlen kegyelmébõl kéri a seb összezáródását és az ártó matéria távozását a gladiátor szervezetébõl. Ennek hatására a sebszájak heg nélkül összezáródnak, majd Sazu valami igen különlegeset érez. A testében csillapodni kezd az émelygés, és helyette valami furcsán bizsergetõt már-már zavarót érez. Nevezetesen azt, mintha test szerte apró hangyák százai kezdenének masírozni a szemei felé. Pár perc leforgása alatt egyre sûrûbben kell pislognia és valami könnyszerû anyag szivárog a szemébõl mintha sírna.
A többiek – kivéve Lamar – döbbent tekintetébõl látod, hogy valami egészen furcsa látnivaló van rajtad. És miután letörlöd arcodról a testnedvet már érted az elképedt tekinteteket. Nem minden nap látni méreggel kevert vért könnyezõ harcost.
Amint eláll a könnyezésed a méreg hatása teljes egészében elenyészik.
Meterrion Uwell papjának ténykedése közben a Beriqwelli Szélre tekint és tisztán látja, hogy felhúzzák a vitorlákra jelzõzászlókat, amelynek üzenete szabad fordításban a következõ: „ 600 szívdobbanás múlva megkezdõdik a rókavadászat cimborák!”
A zászlók megjelenésével egy idõben nagy sürgés-forgás veszi kezdetét a gorviki kapitány hajóján. Viaszosvászon ponyvák kerülnek le a bálnalándzsákról a katapult és balliszta felépítményekrõl.
*Mikor észreveszi a többiek csodálkozását és õ is a kezében tapasztalja a vérrel és méreggel kevert könyt, hitetlenkedve mered a kezére majd Lamarra. Majd ezután oda lép a paplovaghoz és a bal kezét a vállára rakja.*
-Köszönöm barátom! Megmentetted az életem. Tartozok neked egyel!
*Az ork komolyan gondolta az iméntieket. Az õ értékrendje szerint, aki megmenti az életét, azt igaz barátjává fogadja, és tartozik neki élete végéig, de legalább is addig amíg õ is meg nem menti barátját a haláltól.*
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
\\Na mi van srácok???Ne aludjunk, haladjunk mert most jönne a jó rész! \\
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
//Off: Nyugi Nekro, Sion és Con mostanában ritkán jár erre lásd szabadságok Gergorius - ahogy én is - kissé nehezen boldogul a szûkre szabott 24 órával. DE ettõl függetlenül, ha egy darabig egyedül is maradsz akkor is folytatom a mesét a többiek addig NJK-k Köv. reagom a mai napon legkésõbb este. //
*Meglepi és meghatja Sazu baráti hangja, de igyekszik komoly maradni (nem nagyon megy ).
- Hagyd el Sazu, nem nézhettem végig, hogy feldobd itt nekem azt a szõrös talpad *vigyor*. - próbálja meg elütni a komoly témát. *Hirtelen nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel.*
- Na jó, húzzunk bele emberek!...vagyis ...na mindegy, tudjátok ti, hogy mire gondolok. <a francba, szoknom kell még ezt a társaságot>
*Mivel Sazu és Hel fog nekiállni a lékelésnek a tervek szerint, így a bálnabõr ruhákat készíti elõ a felszerelésével együtt a hajó elhagyására kijelölt ponton. Nagyon siet, utána segít a hajó kezelésében, irányításában és elõkészíti a fedélzeti fegyvereket az álcsatához.*
Helyszín: a tiadlani bárka Idõpont: Ébredés hónapjának 16. nap -1 óra és egy kevés a szigetig Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
Hell, Lamar és Sazu gyors léptekkel indul meg a hajótestbe Meterrion lefordította a zászlónyelvet és igyekszik a három zord arc minél jobban kihasználni az idõt. Lamar odakészíti a raktér kijelölt pontjához az öt bálnabõr ruhát. Hell bejelöli a halrészen a kivágandó kört. Sazu (sikeres Ügyesség próba alapján) a kijelölt területet kezdi szétforgácsolni. Persze csak miután Hell egy papírra ró pár érthetetlen ábrát, majd hangos szóval felolvassa.
<Lamar ekkor érzi, hogy a nagydarab pyaronita éppen a valóságot felépítõ erõt használja saját céljaira, sokszólamú férfikórus kíséri szavait és az erõ kellemes érzettel tölt el mindenkit aki csak hallja erõvel átitatott hangja hallatán körülötte.>
Ezt követõen Sazu lendületesen a nekiáll az oldalfal kivájásába. Kissé értetlen, és óvatos is, hiszem a kint a jeges és rettentõ sok víz… (foly köv. holnap)
*Miután lerohant az ork Hel és Lamar kíséretében, megvárja hogy Hel kijelõlje a helyet a hajófalon, majd miután ez megtörtént, helyet csinál a környéken hogy biztonsággal tudjon hadonászni a bárdjaival, amíg Hel valami furcsa nyelven kezd a falnak mormolni. Mikor végez Hel, oda áll Sazu mellé és bólint hogy õ készen áll!*
-Én felkészültem. És te?
*Majd ha minden kész határozott de óvatos csapásokkal, elkezdi ütni a hajófalat!*
\\Ügyességpróba: 5 sikeres\\
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
Helyszín: a tiadlani bárka Idõpont: Ébredés hónapjának 16. nap -1 óra a szigetig Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
Miután Sazu éles bárjaival precízen körbekönnyíti a kijelölt „falszakaszt” Helliodor helyet kér mellette. És együttes erõvel iszonyatos ütések sorozatát mérik a hajófalra. Ami csakhamar megadja magát.
Lamar és Sazu legnagyobb meglepetésére nem tör be a jeges a hajótestbe. Mintha egy nagyobb buborék képzõdött volna a hajó oldalába valami láthatatlan anyagból akár egy szemölcs. Méretébõl ítélve akár mind az öten elfértek benne.
- Na most már minden készen áll a zökkenõ mentes vízbeszállásra – jegyzi meg Hell
Dolgotok végeztével visszatértek a hajófedélzetre, ahol Meterrion éles szavai fogadnak benneteket a nem is oly régen bebiflázott matróz zsargon utasításai.
A horizonton feltûnik a sziget és az öböl, két kisebb és egy nagyobb hadihajóval. Gyorsan elfoglaljátok helyeteket a kötélzetnél, és igyekeztek legjobb tudásotok szerint végrehajtani kapitányotok utasításait. Mindannyian láthatjátok amint a Beriqwelli Szél orrába kivont karddal a szórakozott kapitány ádáz viccsorra húzza a száját és jelt ad. Ebben a pillanatban sistergõ lánggolyó csap ki a kalózhajóról és pár szemhunyásnyi idõ után becsapódik a bárka mellé. Most örültök csak igazán, hogy ez az egész csak színjáték, és nem szerepeltek ennek a tengeri farkasnak és falkájának étlapján. Egy órát kell játszanotok az üldözött szerepét… ami most iszonyatos soknak tûnik.
*Az ork eltûnõdik a falon ami visszatartja a jeges vizet, de ahhoz képest ami mostanában történt vele, ezen már meg sem lepõdik annyira.Mikor felmennek Hellel a fedélzetre, Meterrion parancsait követve azonnal munkához lát, megfeszít egy vitorlát, kienged néhány kötelet és már száguld is a hajó.Reméli csupán hogy ez alatt az egy óra alatt nem kapnap halálos találatot.Õ mindent megtesz hogy ez ne így legyen!*
"A démonok, legyenek bár alacsony- vagy közrendűek, netán urak vagy hercegek, mind afféle Külső Síkok teremtményei, melyeket nem ural Isten. Intelligensek és rossz szándékúak, gondolkodásuk kifinomult és követhetetlenül kaotikus. Lelkük nincsen, testük azon idegen világ anyagából épül fel,ahonnan megidéztettek...." "Megidézőjüket majd minden esetben igyekszenek elpusztítani; gonoszságukról és leleményességükről, de bátran mondhatom, korlátlan hatalmukról sem lehet fogalma az olvasóimhoz hasonló ostoba földi halandónak." - Idézet Abdul al Sahred Necrográfiájából.
*Gyorsan összekészíti a motyóját, utána pedig a hajó irányításában segít Meterrion utasításai alapján. Másra nem jut ideje, teljesen lefoglalja a hajó. Mikor elkezdi szórni a kalózhajó az áldást, kicsit megremeg a gyomra és elmormol egy gyors imát Urához, hogy ne fordítsa el tekintetét küldetésükrõl*
//Már nem is emlékszem, hogy ennek a teknõnek vannak-e fegyverei. Ha igen és a hajó nélkülem is manõverezik, akkor azzal lövök néhány bénát.//