Km esemény [Shirin Horha] Helyszín:Quirron-tenger, a Vizisikló Idõpont:második nap, késõ délután, szürkületkor Résztvevõk:Mindenki _____________________________________________________________
A kis csata egyre több áldozatot követelt,ám a kalózok nem tudtak meggyõzõ fölénybe keveredni,mint ahogy a Vizisikló védõbrigádja sem tudta teljesen visszaverni a támadást.A harc zaja töltötte meg az egy ideg békés tenger csendjét.A csatának igazából nem is az egyik vagy a másik fél fölénye vetett véget,hanem maga az anyatermészet unta meg az öldöklést.Az eddig ki-ki kukucskáló Nap most teljesen eltûnt,és sötét fellegek takarták az égboltot.Nem kellett sokat várni a szélre sem.Az orkán erejû szél egy kalózt is a tengerbe sodort.A hullámverés is egyre erõsödni látszott.Mindezt Lezian észlelte legelõször.Végül a kalózok vezére adta fel elõször.,visszavonulót fújt.A néhány kalóz,aki a fedélzeten maradt reménytelen helyzetbe kerül a túlerõvel szemben.A kalózhajó egyre távolodott a Vizisiklótól.
A csata véget ért,a maradék három kalózból kett kard által halt meg,a harmadik pedig megadta magát,és fogságba került.A kapitány is,mihelyt tehette a fedélközbe parancsolata az utasokat,csak egy-két matróz maradt a fedélzeten vele.
*Gyertek kutyák, és csak vagdossa õket, majd amikor kitört a vihar leengedi karjait.*
-Meneküljetek mocskos kalózok, egy visza felé rohanó kalózt levág, majd elteszi kardjait, elõveszi butykosáát nagyot hajt belõle. Lehajol az egyik kalózról letépe egy inget és letisztitja kardjait. Majd átgondolja hányat ölt meg. Majd miközben morfondirozik, Látva a fosztogatást, õ sem marad adós, és bármi értékeset talál arra lecsap, ha bárki az õ hulláihoz nyú, vagy valakinek egy vagy több nem kell õ arra is, lecsap, hiába a vérével nem bír az ember. Pláne ha nem is ember.*
//Hány kalóz élete szárad a lelkemen?//
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Saggaras Zenir 2007.04.15. 19:29-kor.
(Erin)
A csatácska után jólesõ fáradtsággal és több vérzõ sebbel nagyot húzok a táskámból elõvett boromból*hiába ez a legjobb érzés*
Minden "halottat" aki az én tõreimtõl "esett el" elõször is átvizsgálom,fegyvereiket elveszem és egy kupacba gyüjtöm.*Majd késöbb csinálunk velük valamit*Természetesen az én drága tõreimet is számba veszem *amennyiben drága ennek a söpredéknek a saját élete,ajánlom nekik,hogy mind meglegyen.*A saját fegyvereimet letörlöm az egyik halott felsõruházatának maradványaival.A nem felhasznált eszközökkel majd törõdök.Ha esetleg találok valami érdekes azt csendesen el teszem*az én részem a zsákmányból*,de csak nagyobb stílû dolgokkal törõdök.
-Ért valaki a kötözéshez??-kérdezem a közelben állókat -Ugyanis ezek még fel találnak ébredni!
*Milyen jó érzés is ez amikor egy kicsit kirobbanunk ebbõl az unalomból....*
Amint befejeztem(tük) az emberkék összekötözését,megvillantok egy mosolyt.
Amikor a kapitány berendel minket mintha egy ovodást próbálnának a kedvenc játékától elszakítani olyan arckifejezéssel megyek le.*Egy kis esõcske miatt...paff a jó mókának*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Erin O'Shanon 2007.04.20. 18:17-kor.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
*A harc hevében hirtelen csak arra lettem figyelmes,hogy majd elvisz a hideg szél a kosárból és mindha lement volna a nap!A hajó már ide-oda hánykolódott a hollámokon és a fedélzetre is felcsapott a víz! Fájó szívvel bár,de gyorsan eloldottam a biztosítókötelemet és szinte mint a macska,karmokat ersztettem és úgy evickéltem le az árbóckosárból.Nem törõdve a kalözokkal.A hirtelen támadt vihar sokkal jobban megijesztett! De mire leértem már a harcnak is véget vetett az idõ és csak gyorsan össze szedtem az esetlegesen maradt vesszõimet is egyenes irányt vettem a fedélköz felé! Még csak gondolkodni,sem gondolkoztam sokat!*
<Ha már egyszer úgy is meg kell halnom,legalább ne egy átkozott kosárhoz kötözve....>
Amint az utolsó élõ kalóz is eltûnik a fedélzetrõl, a felhõktõl terhes ég felé fordítja arcát:
-Uram! Köszönöm, hogy megtiszteltél minket jelenléteddel, és ránkvillantottad gyönyörû *pallosával körbemutat a hullákon* mosolyodat.
Ezt követõen az általa jobblétre szenderített hullákat vizsgálja át, hátha talál valamit náluk, amivel gyarapíthatja majd Darton eljövendõ birodalmát
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
Km esemény [Shirin Horha] Helyszín:Quirron-tenger, a Vizisikló Idõpont:második nap, késõ délután, szürkületkor Résztvevõk:Mindenki _____________________________________________________________
A hajó erõsen kilengett már a széltõl és a hullámoktól,mikor a kapitány,és két matróza(az egyik betört fejjel) visszatért a fedélközbe.
Nem Erin szólt a kapitánynak,hanem a kapitány az utsoknak:
-Kérem jöjjön mindenki az ebédlõbe!-majd mikor mindenki megjelent,folytatta:
-Azt hiszem nagy bajba kerültünk.Egy olyan vihar kellõs közepén vagyunk,amit már egyszer kikerültünk.Ez azt jelenti,hogy a vihar gyakorlatilag felénk haldt.Bevontuk a vitorlákat,és egyedül a szélirányon múlik,azaz a sodrás irányán múlik, hogy túléljük-e.Ez a vihar most sokkalta erõsebb,mint amikor elõzõleg csak átsuhantunk a szélén.Aki tud,az javaslom,hogy imádkozzon Istenéhez!
Vázolta fel a helyzetet a kapitány,majd elindult kifelé az ebédlõbõl.
<Hát,csak ezen a tetves bárkán kell feldobnom a talpam?!
Pedig már azt hittem végre mindent megúszunk.
Kikerültük a vihart,leöltük a kalózokat,hát nem elég ez egy hajóútra?
Neeem...
...Ugylátszik nekünk csak kell az a tetves vihar...>
*És a dühöm túlcsordul,nem birom visszafolytani!Az asztalnál ülve belevágom az egyik dobótõröm az asztalba és felnézve hangosan mondom,talán már inkább kiabálom:*
-Hogy szakadna le az összes Isten az égbõl a viharjukkal együtt!!
Hát tudjátok mit,akkor sem fogok megdögleni....!!
[/i]*A tõrömet kihózom és a kezemben szorítva a fedélzetre vezetõ ajtóhoz csörtetek félrelökve mindenkit,aki az utamba áll!
Majd kinyitom az ajtót és kiköpök rajta,bele a viharba!*
-Úgy sem kaptok el rohadékok!!!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Huor Aikanáro 2007.04.25. 10:52-kor.
Tudom,hogy úgysem lesz semmi.Az életem összes eseményét átgondolom,és tudom,ha meg kell halnom,hát legyen.A isten megfonta már az életem fonalát,és ezt a kalandos életet ha ma be kell fejeznem,akkor legyen úgy.Úgyis már kiszórakoztam magam úgy mint más akár 70 évesen.
Odaszólok a többieknek: -Nyugalom uraim,a félelem nem segít!Azzal csak rosszabb lesz.Javaslom csatlakozzanak hozzám egy jó kis zenélésre vígaszságra,ha mindenképp be kell fejezni az életet akkor hát legyen úgy.Ugyanúgy ahogy éltünk boldogan.A természettel úgysem szánhatunk szembe. Legyenek a vendégeim mindazok akik csatlakoznak.
Ezzel kinyitom a táskám és elõveszem az összes boromat.Valamint a lantomat.
Ha csatlakoznak akkor a kedvenc kis hangzatsorommal kezdek.Utána pedig végigjátszok egy legendát.Majd mégeggyet.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Tudod ki fog csatlakozni, hozzád gyáva féreg. Én biztos nem.
*Pusmogj a szablyás az orra alatt.*
-Én inkább felkészülök..-és ezzel a szállása felé veszi az irány. összepakolja a holmiját amit lehet magára tesz. teletölti butykosát, majd magára tekeri a viaszkos vászont éls felmegy a fedélzetre segíteni.*
Jókedve szinte tapintható, szórakozottan hintázik az ebédlõ egyik székén, melynek lábai minden egyes mozdulatra panaszosat reccsennek az irdatlan súly alatt.
-Arel ma elemében van úgy látom. Azt hiszem felmegyek megnézni a mûsorát, pár perc az egész, te csak kezd el Erin nyugodtan a tiédet, késõbb csatlakozok én is.
Azzal felmegy a fedélzetre, fejét a rohanó szélbe tartja, élvezi amint szúrós esõcseppeket köp arcába.
<Darton! Uram! Ha ez az utolsó nap, amikor a földön szolgálhatlak, akkor köszönöm, hogy nem tétlenségben telt, és színed elé küldhettem azokat, akik megérettek ítéletedre. Csupán arra kérlek, hogy életem vége csattanóval fejezõdjön, akár a jófajta vicc>
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
*Miután kiadtam magamból a mérgem java részét,lehiggadtam kicsit. És fellépek a fedélzetre Archie után.Megállok mellette:*
-Hát barátom sokan vagyunk sokfélék,de Te szerintem bolond vagy!
De tetszik nekem,hogy ilyen vagy!
Csak ezt a te Istenedet nem értem...
...Igazán leülhetnénk egyszer ha ezt egytáltalán túléljük,és mesélhetnél róla!
De most inkább gyerünk le,mert ha már meg kell hallnunk,akkor ne itt kinn ezen az átkozott esõn várjuk azt a bizonyos vicc végi csattanót....
*És Archieval (vagy nélküle) lemegyek a szállásra.Levetem magamról a kölcsönbe kapott matrózruhát és magamra veszem a sajátom és a hátamra a hátizsákom. Ezután helyet foglalok Erin mellett és halgatom a zenéjét,de nem iszom,mert ha úszni kell,akkor azt jobb józanon....*
Átveszem az ünneplõ ruhámat, (vörössejem ing,zöld bársonymellény,vörös bársony nadrág)és a hajamt copfba fogom mivel tudom,lehet,ezen az estén épp itt halok meg ezen a rongyos bárkán. Elrendezem a táskám maradék tertalmát kinyitok 3 üveg bort, ezt a társaságombakucorodók felé nyújtom,a Lantot kiveszem a tokjából.Kiveszek 1 üveg bort szigorúan csak saját használatra. Végigpengetem a hangsort amit a mesteremtõl tanultam<..Remélem gondolsz rám most is...drága Meniol, hû cimbora!>A hangsor most különösen fenkölten hangzik,mintha egy fõherceg adná elõ sértett önérzettel.
-Urak kezdõdjék a vígaszság, sírassuk életünket és a hölgyeket!Legyen így! Fájdalommal telt melódiákat csal ki a húrokból,átérezteti a közönségével,hogy nagy a tét.
<Így kell befejezni a dalt,ha muszály..felemelt fejjel,boldogan....>
<Még mindig hiányzik egy nõ!>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd...
A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Bolond? *kérdezi vigyorogva* Dehogyis! Csak jókedvû. *Leziannal megindul lefelé, közben tovább beszél* Atól hogy a halál torkában vagyunk, még nem leszek rossz kedvû, talán ezt tartod furcsának, de majd mesélek neked Dartonról, úgy egész más fényben fogsz látni. De csak ha nem fulladunk meg, akkor kerítünk sort majd erre, vízzel teli tüdõvel elég nehéz beszélni .
Helyet foglal õ is, meghúzza kulacsát, aminek az allján már egy-két deci maradt, de az este már nem is iszik többet, és belemerül erin elõadásába.
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
Km esemény [Shirin Horha] Helyszín:Quirron-tenger, a Vizisikló Idõpont:második nap, késõ délután, szürkületkor Résztvevõk:Mindenki _____________________________________________________________
A hajó egyik fele szinte vidult a viharban dölöngélõ hajó gyomrában, a másik pedig nyomott halálfélelemmel teli hangulatot keltett.Itt is megoszlottak a vélemények.
A vihar egyre csak tombolt és tombolt.De a kapitány nagy meglepetésére-aki maga is Erinékkel "mulatozott-a hajó MÉG nem borult fel.Ha nagy ritkán megszólalt,azt jó kedvvel tette,nem mind aki féli a halált...Viselkedése talán Archiéhoz volt hasonlítható,noha biztos,hogy nem a hite miatt.
Arel szeszélye már vagy két órája ostromolta a kis hajót.Leziannak feltûnt, hogy néha egy matróz a fedélzetre megy.Ez a matróz jött le egy alkalommal üvöltve:
-Kapitány!Kapitááány!!!
Mire az esetleges érdeklõdõk felpattantak,a matróz már az utasszobában volt:
-Kapitány úr, az elõbb voltam fent!Szárazföldet láttam!Egyenesen felé sodródunk!
-Hm...Az csak Karkvin-szigetcsoport egyik tagja lehet.-mondja elgondolkodva,majd az utasokhoz fordul.-Kérem maradjanak lent.Mindent megteszünk,hogy minél elõbb a parthoz érjünk.Erre elég lesz pár matróz.És nem lenne jó,ha lábatlankodnának.Elnézést...Javaslom,hogy pakoljanak.Szedjék össze a legfontosabb holmikat egy kis tarisznyába.Teljes hátizsákkal nem fognak tudni a partig úszni!
Azzal elmegy.
//Ramirez 5 kalózzal végzett.Amúgy meg bocsi a késlekedésért,de netproblémám adódott!//
Azzal keres egy csapóajtó fedelet, hogy ha kell kis tutajként használja, és azon vonszolja ki teljes vértjét, a lóra fittyet hány, azt nem tudná úgysem kihozni, egye fene. Úszni ugyan tud, de szüksége van a kis tutajra, hogy azon hozza el vértjét. Ha akadékoskodó matrózzal, vagy a kapitánnyal találja szembe magát,akkor:
-Csak nyugalom, ha kell visszaúszok ezzel a tetves csapóajtó fedéllel, de most szükségem van rá.
Rápakolja a teljesvértet tartalmazó hátizsákját, mivel a zsákban van többi cucca is, nincs szükség további pakolásra, és ráerõsíti azokat, amint lehorgonyoz a hajó, a kis tutajt maga elõtt tolva kiúszik a partra.
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"